Egy év alatt 26 százalékkal nőtt a műtétre várakozók száma
Műtét közben, illusztráció (Fotó: skeeze/Pixabay.com)

Bő egy év alatt 26 százalékkal, hétezer fővel nőtt azok száma, akik valamilyen műtéti beavatkozásra kénytelenek várni: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint jelenleg (2025. február 18.) összesen 34 102 fő szerepel az előjegyzési listákon legalább 60 napja. (Az ennél kevesebb várakozási idő adatai nem publikusak.) 2024 januárjában ugyanez a szám még „csak” a 27 ezer volt.

A legtöbben, több mint 15 119-en térdprotézis-műtétre várnak, több mint két hónapot. Ez a szám jelentősen magasabb, mint egy évvel ezelőtti (2024. januárjában), akkor 11 500-an várakoztak, de jelentős a növekmény tavaly decemberhez képest is, amikor – számolt be róla akkor az Economx – közel 14 ezren voltak a NEAK listáján. Az átlagos várakozási idő a térdprotézis-műtétek esetében jelenleg 257 nap, de az eltérések jelentősek az országban: míg a dél-alföldi régióban 92 nap az átlagos várakozási idő, az észak-magyarországi régióban 426 nap, a Nyugat-Dunántúlon 408 nap, a Dél-Dunántúlon pedig 396 nap.

Csípőprotézis-műtétre legalább 60 napot várók száma jelenleg 8033 fő, szemben a 2024. januári 5560 fővel, és a decemberi 7287 fővel. Nekik országos átlagban négy hónapig – 119 napig – kell türelmesnek lenniük. E téren egyébként érzékelhető javulásról számolhatunk be, hiszen tavaly ez idő tájt még bő fél évnyi várakozásra kellett készülniük az érintetteknek. Valamelyest javult a helyzet más ortopédiai beavatkozások esetében is: gerincstabilizáló műtétekre jelenleg 678-an vannak előjegyezve, míg tavaly ilyenkor 715-en. Kiterjesztett gerincműtétre pedig a tavaly év eleji 269 fő helyett most 119-en várnak. 

Szemészeti ellátás: utazunk, várunk, vagy fizetünk
Bodacz Péter

Szemészeti ellátás: utazunk, várunk, vagy fizetünk

Szürkehályog-műtétre a közellátásban nem ritka a 4–6 hónapos várakozási idő, igaz, több százezer forint ellenében akár azonnal sorra kerülhetünk.

A harmadik leghosszabb várólistával hagyományosan a szürkehályog-műtétek esetében kell számolni. Jelenleg 5278-an várakoznak legalább 60 napja, szemben a 2024. januári 4200 és a decemberi 4600 beteggel. Az ország legtöbb régiójában a várakozási idő a három hónapot is meghaladja.

Nem a pénzhiány az oka

A kormány ahogy tavaly, úgy idén is 5 milliárd forint extra forrást biztosít arra, hogy a műtéti várólisták hosszát lefaragják az intézmények. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Telex Orbán Viktornak küldött kérdéseire reagálva közölte, szerinte a várólistákon ma közel feleannyi ember van, mint a kormányzásuk kezdetekor. Az eddigi csökkentésre az elmúlt években összesen 70 milliárd forintos többletforrást biztosítottak. Ez alapján pedig úgy látja, hogy a „várólisták további csökkentésének, illetve megszüntetésének a költségvetés oldaláról pénzügyi akadálya nincs és nem is lesz.

A téma rendszeresen előkerül a szakmai fórumokon is, amelyeken arra hívják fel a figyelmet a terület szakértői, hogy nem a forráshiány, hanem egyéb ösztönzők hiánya állhat a várólisták hosszának alakulása mögött. A NEAK elemzése szerint a műtétek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka végzi. Pálos Mihály, a szervezet főosztályvezetője ezzel kapcsolatban egy konferencián arról beszélt a Népszava akkori összefoglalója szerint, ha az évente ötvennél kevesebbet operálók fokoznák a teljesítményüket 50-200 közötti műtétre, akkor 18 ezerrel több beteget tudnának ellátni, ami jelentősen csökkenthetné a várakozási időket. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója pedig – írta az Economx – egy tavaly év végi konferencián beszélt arról, hogy a várólista csökkentésére rendelkezésre álló forrásból 2 milliárd forint 2024-ben is bennragadt az ellátórendszerben.