Egyre szomorúbb képet fest a háziorvosi ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon: az Országos Kórházi (OKFŐ) Főigazgatóság adatai szerint országszerte összesen már 864 praxis tartósan, azaz legalább fél éve betöltetlen. Ennyi körzet van tehát, ahol legfeljebb helyettesítéssel, jellemzően heti néhány órában megoldott az orvosi ellátás.
Bő egy év alatt alatt (2024 áprilisa és 2025 májusa között) 118-cal, azaz 16 százalékkal növekedett a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Jelenleg összesen mintegy 6500 háziorvosi álláshely van Magyarországon, ezek bő 13 százaléka tehát betöltetlen. Az üres praxisok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, 97 körzetnek nincs orvosa (tavaly tavasszal ez a szám 88 volt). Pest megyében 68 (+6), Jász-Nagykun-Szolnokban 56 (+6), Békésben pedig 53 (+6) betöltetlen praxis található. A legjelentősebb üresedés azonban Budapesten tapasztalható: a fővárosban 86 rendelőben nincs állandó jelleggel háziorvos, ami bő 50 százalékkal több, mint tavaly áprilisban, amikor még „csak” háziorvosi praxis volt betöltetlen.
Jelenleg összesen mintegy 6500 háziorvosi praxis van Magyarországon, ezek 11,5 százaléka tehát betöltetlen. Az üres praxisok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, ott 88 körzetnek nincs orvosa (tavaly nyáron ez a szám még „csak” 72 volt). Pest megyében 62 (+11), Jász-Nagykun-Szolnokban 50 (+6), Békésben pedig 47 (+4) háziorvos hiányzik a rendszerből, míg Budapesten 57 (+1) praxis betöltetlen.
Az orvos nélküli rendelők számának növekedése az elmúlt években felgyorsult: ennek egyik oka, hogy a háziorvosok átlag életkora a GKI korábbi felmérése szerint meghaladja a 60 évet és – mint arra Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban felhívta a figyelmet – súlyos gondok vannak az utánpótlással is. De a szakterület humánerőforrás-problémáit nagyban növelte a háziorvosi ügyeleti rendszer parancsuralmi szemléletű átalakítása is, amely 2023 tavaszán vette kezdetét. Ennek egyik eleme az volt, hogy a háziorvosoknak kötelezően kellett volna ügyeletet vállalniuk az Országos Mentőszolgálat égisze alatt működő rendszerben, ám ezt sokan – jellemzően a nyugdíjaskorú háziorvosok – nem vállalták és inkább szögre akasztották a fehérköpenyt. Legalábbis erről árulkodik, hogy 2022 szeptemberében a covid-járvány után, de még az új ügyeleti rendszer bevezetése előtt mintegy 600 betöltetlen körzet volt, míg mostanra ennél bő 42 százalékkal magasabb a szám.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Kúria múlt héten hozott döntése szerint nem kényszeríthető a háziorvosra az általa el nem fogadott szerződés, arról a feleknek kell megállapodniuk, mint minden szerződés esetén Magyarországon. A bíróság azt is egyértelművé tette, hogy szerződés nélkül a háziorvosok nem ügyelhetnek. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) által támogatott, 205 orvosból álló csoport azért fordult bírósághoz, mert a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága és az OMSZ egyoldalúan, önkényesen akarta megszabni a háziorvosok ügyeleti feladatairól és rendjéről szóló megállapodást. Azokkal szemben pedig, akik ezt a diktátumként is felfogható szöveget ellenezték, pénzbüntetést helyeztek kilátásba.
