Egy éve történt Magyarország legsúlyosabb hajóbalesete: a Hableány áldozataira emlékezünk

Éppen ma egy éve, 2019. május 29-én történt Magyarország legsúlyosabb hajószerencsétlensége, amikor késő este felborult, majd elsüllyedt a Hableány nevű turistahajó a Dunán, Budapesten. A járművön 33 dél-koreai turista és a kéttagú személyzet utazott, hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Az ügyben az ügyészség a szállodahajó ukrán hajóskapitányát teszi felelőssé a tragédiáért, az ellene folyó per azonban a koronavírus-járvány miatt várhatóan csak szeptemberben kezdődhet el. A tragédia áldozatairól pénteken több rendezvényen is megemlékeznek.

A baleset a Margit híd közelében történt, amikor Hableány összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A 135 méter hosszú jármű maga alá gyűrte a jóval kisebb, 27 méteres turistahajót, amely felborult, és gyorsan elsüllyedt. A közelben lévő hajók azonnal megkezdték a vízbe került utasok kimentését, éjfélre már több száz ember vett részt a munkában, több megyéből érkeztek mentőegységek, a rendőrség a környéket teljesen lezárta, a vízi rendészet hajói, mentőhajók és tűzoltóhajók segítették a mentést. Éjszaka hét embert sikerült kimenteni az erős sodrású, 10-15 Celsius-fokos folyóból. Másnap délelőttre még mindig 19 embert kerestek, a hajó roncsát ugyanakkor megtalálták a baleset helyszínén, a folyó mélyén.

A Hableányt június 11-én emelték ki a vízből. A műveletet a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezényelte, a roncsot a Clark Ádám emelődaruval hozták a felszínre, a hajót két uszály fogta közre. Az elkövetkező hetekben végzett kutatás során a baleset áldozatait is megtalálták, az egyik utas azonban a mai napig nem került elő.

A rendőrség által felkért hajózási szakértők augusztusban nyilvánosságra került jelentésében semmi sem utal arra, hogy a május végi dunai hajókatasztrófában érintett Hableány kapitánya megpróbálta volna elkerülni az ütközést, mivel neki volt elsőbbsége, és nem számított rá, hogy a Viking Sigyn megpróbálja megelőzni. A jelentés kitér arra, hogy a két hajó vezetője nem kommunikált egymással, holott előzés előtt ez kötelező. A dokumentumok szerint a Margit hídtól 120 méterre volt a Viking, mikor a radarkép alapján veszélyes közelségbe került a Hableány. Ebben a helyzetben a Viking kapitánya egy STOP manőverrel elkerülhette volna az ütközést, ám végül csak akkor lassított, amikor egy utas figyelmeztette a balesetre.

A dokumentumban többször leírják, a Viking ukrán kapitánya, Jurij C. hibásan mérte fel a helyzetet, az adott körülmények – a másik hajó sebessége és iránya – között nem előzhetett volna, a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta. Jurij C. sem a veszélyhelyzetet, sem az ütközést nem érzékelte, holott a radaron látnia kellett volna, hogy a másik hajó is a kijelölt hídnyílás felé tart.

A 64 éves ukrán kapitányt a balesetet követően letartóztatták, ám ezt június 13-án az ügyészség megszüntette. Ekkor Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványban fordult a Kúriához, véleménye szerint ugyanis a bíróságok törvénysértőn jártak el, amikor szabadon engedték a kapitányt. A 64 éves ukrán férfit július végén ismét letartóztatták, a bírói indoklás szerint csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel, vagyis a letartóztatással akadályozható meg a hajóskapitány szökése, illetve így kerülhető el a bizonyítékok megsemmisítése. A nyomozás lezárultával az ügyészség novemberben emelt vádat a férfi ellen a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt. A letartóztatását ugyanakkor megszüntették, nyomkövetőt kapott, és engedély nélkül nem hagyhatja el a számára kijelölt lakhelyet.

A Fővárosi Törvényszék az MTI megkeresésére csütörtökön közölte, őszre halasztotta a bíróság a Hableány-ügy tárgyalását, szeptember 8-án kezdődhet meg az ukrán kapitány pere. A vád szerint a kapitány a szállodahajóval a Duna bal partjáról, az V. kerületi, Akadémia nevű hajóállomásról indult el északnak, a Margit híd irányába. Az úti célja Passau volt. A hajót zuhogó esőben, éjszakai látási viszonyok között, a Duna két partján üzemelő közvilágítás mellett, sűrű vízi forgalomban vezette, de szabad szemmel több mint egy kilométer távolságra el lehetett látni.

A Dunán ekkor azonos irányban haladt a Hableány nevű, kisebb személyhajó, amelyen utasként 33 dél-koreai állampolgár tartózkodott. A kisebb hajó a Parlament előtt balról megelőzte a szállodahajót, majd előtte haladt és így elsőbbségi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A nagy hajót vezető vádlott ennek ellenére gyorsítani kezdett. Ekkor körülbelül öt percig szabad szemmel és a hajó radarberendezésének képernyőjén, valamint a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány helyzete, iránya és sebessége.

Az ügyészség szerint a kapitány magatartása miatt ütközött neki a szállodahajó a Margit híd alatt a Hableány hátsó részének, beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta a víz alá. A Hableány körülbelül 30 másodperc alatt teljesen víz alá merült, elsüllyedt, a rajta tartózkodó 35 ember a vízbe került. A baleset következtében valamennyien közvetlen életveszélybe kerültek, de az ügyészség szerint a vádlott nem tett eleget az adott helyzetben tőle elvárható segítségnyújtási kötelezettségének.

A vád szerinti bűncselekmények miatt – a halmazati szabályokra figyelemmel – 2 évtől 11 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki az ukrán kapitányra. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség korábban azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje 9 év börtönre az ukrán kapitányt és 9 évre tiltsa el a vízi járművezetéstől, ha az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, erről azonban Jurij C. nem mondott le.

A balesetet követően derült rá fény, hogy a Viking Sigyn hajót üzemeltető vállalkozás korábban szokatlanul kedvező szerződést kötött a magyar kormánnyal. A svájci székhelyű Viking River Cruises AG folyami hajózási vállalat 2013 óta részese a magyar hajózási üzletnek, ekkor vette meg a kormány a Mahart PassNave Kft. 51 százalékát a Masped Zrt.-től, s maga mellé emelte a svájci céget – írta meg a 24.hu. A szerződésnek köszönhetően a cég jelentős előnybe került a kikötőket használó versenytársakkal szemben. A portál számításai szerint a Viking River Cruises az évek alatt 1,1 milliárd forintnyi osztalékot vitt ki az országból.

Idén januárban a Hableány elhunyt kapitányának ügyvédje, Gulyás Krisztián, az M1 hírcsatornán elmondta, a Viking Sigyn luxushajó tulajdonosa és a hajó biztosítója sem vállalja a felelősséget a Duna budapesti szakaszán bekövetkezett balesetért. Az ügyvéd szerint a svájci bejegyzésű cég semmilyen felelősséget nem ismertek el. – Minden egyes kommunikációban, minden egyes kapcsolatfelvételnél kifejezetten azt hangsúlyozzák, hogy az, hogy beszélgetünk bármiről, az nem minősül annak, hogy ők bármilyen felelősséget elismernének – hangsúlyozta akkor.

Sógor Zsolt, a Hableány sétahajót üzemeltető Panorama Deck Kft. ügyvédje péntek reggel a közmédia műsorában úgy fogalmazott, az egy éve történt dunai tragédia nem egy bonyolult ügy. Az esetet úgy foglalta össze, hogy „valaki hajózott a Dunán, kétszer nagyobb sebességgel közlekedett, mint az előtte közlekedő hajó, és elmulasztotta a figyelmet”. Hozzátette, az időjárási körülmények nem voltak ekkor túl jók, de extrémek sem. – A magyar vízi közlekedési szabályok is egyértelműek, pontosan tudni lehet, hogy miként kell például előzni a folyón – fogalmazott.

A jogi képviselő kitért arra is, hogy nagyon nagy kár keletkezett, tehát a kárigény is ehhez mérhető, s meghaladja a 20 millió dollárt. Hozzátette, bár pontos összeget nem mondhat, a koreai fél kárigénye nem éri el az előbb említett összeget. Az angol biztosító viszont a 20 millió dolláros összeget vitatja, s szerintük maximum 50 százalékban áll fent a vétkességük. Sógor Zsolt hozzátette, a magyar fél kárigénye is mintegy 1-1,5 milliárd forint, aminek hátterében az is ott van, hogy tavaly az egész dunai hajózásnak a forgalma 34 százalékkal esett vissza a baleset miatt. Így a kár nemcsak a Panorama Deck Kft.-t érintette, hanem azt a több mint 30 céget is, amelyek személyi hajózással foglalkoznak.

Orbán Viktor a Hableány tragédiája kapcsán tavaly júniusban arról beszélt, hogy sokat gondolkodott azon, miért rázta meg ennyire az országot, és arra jutott, hogy talán azért, mert az áldozatok a vendégeink voltak, a magyar pedig vendégszerető nép, és most azt látjuk, elveszítettük a vendégeinket, ezért a gyász. – Nem vontuk félárbocra a nemzeti lobogót, nem mutattunk drámai gesztusokat – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a gyász után szeretne valamilyen mementót állítani a tragédiának.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a baleset helyszínén tartott megemlékezésen közölte: emlékművet állítanak Budapesten, a Margit híd pesti hídfőjénél a Hableány sétahajó áldozatainak. Elmondta, megbíztak egy magyar-koreai alkotópárost, hogy készítse el az emlékmű tervét, arra az áldozatok családtagjainak kell igent mondaniuk. – Ha ez megtörténik, készen állunk arra, hogy közösen elkészíttessük az emlékművet, hogy minél hamarabb itt állhasson, a Margit híd pesti hídfőjénél – tette hozzá a miniszter. A szobrot a minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a belvárosi önkormányzat és a koreai nagykövetség közösen állítja.

Pénteken több megemlékezést is tartottak az áldozatok tiszteletére. A Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Hajózási Társaság Millennium I. nevű hajójáról egy koszorút helyeztek a vízre a baleset helyszínén, a Margit hídnál, 28 szál gyertyát gyújtottak, illetve 28-szor kondult meg a hajó harangja az áldozatok emlékére. Ezt megelőzően ökumenikus szertartást tartottak az áldozatokért. A szertartáson Tóth Mihály, a Panoráma Deck szóvivője emlékeztetett arra, hogy hármas tragédia történt a hajózást hivatásuknak tekintők számára: odaveszett egy hajó, a legénysége, és ami a legfájóbb, odavesztek az utasok is. Ezért tartják szükségesnek, hogy a hagyományok szerint az évfordulón is megemlékezzenek az áldozatokról – tette hozzá. Azt is elmondta: szeretnék, ha a megemlékezés a hajózás szeretetéről is szólna, vagyis felhívná a figyelmet arra, hogy azoknak, akik a hajóznak, minél jobban oda kell figyeljenek egymásra.

Már a baleset követően napon felmerült, hogy a szabályozások miatt a hajósok régóta számítottak a tragédiára. A Duna budapesti szakaszán túl sok hajó úszott egyszerre a vízen, hogy utasainak megmutassa a város főként éjszakai arcát, ami a szakemberek szerint állandó veszélyhelyzetet jelentett. A szállodahajók méretük miatt a legproblémásabb járművek, és éppen ezek száma nőtt meg drasztikusan az elmúlt évtizedben, a Dunán évente akár 3000 szállodahajó is végigúszhat, és ezek egy egy része érinti Budapestet is. Ennek ellenére ezen járművek helyzetét nem kezelték, terveken kívül konkrét szabályozás nem született. És a helyzet a tragédiát követően sem változott. A Hvg.hu arról ír, hogy a szakmai szervezetek javaslatai már tavaly szeptember óta a kormány asztalán hevernek, semmilyen változás nem történt a hajózási szabályozásban.

A Hableány-baleset után azonnal újra előkerült az a hosszú évekkel ezelőtt felvetődött ötlet, hogy a szállodahajókat tiltsák ki a folyó belvárosi szakaszáról. Ezt nemcsak Tarlós István egykori és Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester támogatta, hanem Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. vezetője is beszélt róla, mégsem változott semmi – írja a portál.

Hozzáteszik, a szállodahajók Budapesten szinte kivétel nélkül a Mahart Passnave szolgáltatását használják, melynek ebből milliárdos bevétele származik. A Mahart jelenleg a Rogán Antalhoz tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozik, kisebbségi tulajdonosa pedig éppen a Viking magyarországi leánycége. A kikötői bevételekből is ők részesülnek.