Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt – nyilatkozta a Mandinernek Sulyok Tamás, kedden hivatalba lépett köztársasági elnök. Állítása szerint apja, Sulyok László „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, így elképzelhetetlennek tartja, hogy ő írt volna náci hangvételű cikket 1944-ben.
Mint ismert, a múlt héten Karsai László történész a hvg360-on írt arról, hogy szerinte Sulyok Tamás korábban valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Az új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának, azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és leginkább azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Karsai állítása szerint viszont Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha senki, így a népbíróság sem ítélte halálra. Azt igaznak nevezte, hogy Sulyok László bujkálni kezdett, de már 1945 tavaszán, mivel 1944. június 17-én a Fejérmegyei Naplóban Zászlóbontás címmel cikket közölt, melyben Baky László és Pálffy Fidél nemzetiszocialista pártjához való csatlakozásra szólított fel. Karsai szerint érthető, hogy a háború után Sulyok László elbújt, de e cikkért a korabeli népbírósági gyakorlatot ismerve legfeljebb pár hónap börtönbüntetésre ítélték volna. Ügyét egyébként 1949-ben újra elővették, de 1950-ben megszüntették a nyomozást, mivel több ügyvéd kollégája azt vallotta, hogy a cikket nem ő, hanem egy cisztercita nyilas pap írhatta Sulyok neve alatt.
Sulyok Tamást kérdezik, hogy miért nyilatkozott olyat édesapjáról, ami úgy tűnik, nem igaz
Az újdonsült köztársasági elnök szerint édesapját üldözték a kommunisták, de több történész szerint sem történt iyen.
Karsai után Ungváry Krisztián történész közölt a Telexen véleménycikket Sulyok Tamás édesapjáról. Szerinte „nem volna szükség ezekre a hazugságokra, ha Sulyok nem próbálná a kommunizmus áldozatának beállítani saját magát és apját”. A történész arra is kitért, hogy halálos ítélet helyett még a vádemelésig sem jutnak el a hatóságok, majd aztán 1949-ben is csak azért porolják le az ügyét, hogy végleg ad acta tegyék.
A Mandinernek Sulyok most így fogalmazott a történészek állításai kapcsán: „a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom, értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném. A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek”.
