Utoljára 2022-ben, még a rekord magas infláció előtt volt érdemi béremelés a szociális ágazatban. Legközelebb a következő választás előtt hajtana végre emelést a kormány. A hosszabb ideje az ágazatban dolgozók kitartóak, a később érkezettek azonban gyakran elhagyják a pályát a körülmények miatt Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke szerint.
Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben azt válaszolta Jámbor Andrásnak, a Szikra Mozgalom képviselőjének: az egészségügyi dolgozók és a tanárok számára már „átütő” béremelést hajtottak végre, most a vízügyesek és az igazságszolgáltatási dolgozók vannak soron, 2026-ban pedig a szociális dolgozók bérét emelik nagy mértékben. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke azt mondta a Népszavának, hogy a bérfejlesztésre nagy szükség lenne, és nem 2026-ban, hanem jóval korábban. A túl alacsony fizetések miatt már most sincs elég gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember, nevelőszülőből például 2000 hiányzik. Jelenleg 90 ezer szociális dolgozó van az országban, az eltolt béremelés pedig szerinte tovább ronthat a helyzeten.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke, Köves Ferenc a Magyar Hangnak azt mondta: mindig lesznek olyan kollégák, akik úgy döntenek, hogy ilyen körülmények között, ennyi pénzért nem szeretnék tovább végezni ezt a munkát, de jelenleg nem tapasztalja, hogy többen adnák fel a szakmát, mint korábban. Az ágazatban nagy a fluktuáció, de tapasztalatai szerint elsősorban az újonnan a pályára kerülők azok, akik a körülményeket látva rövid idő múlva elhagyhatják a pályát, a hosszabb ideje az ágazatban dolgozók tapasztalatai szerint kitartanak a hivatás mellett. „Kicsit az az érzésem, mint amikor melegítik a vizet, és nem ugrik ki a béka” – mondta a hosszabb ideje az ágazatban dolgozók romló helyzetéről a szakszervezeti vezető.
Arról is beszélt, az ágazati szinten a minisztérium azt kommunikálja: tíz százalék alatt van a betöltetlen álláshelyek száma, ez azonban területileg eltérő lehet, egyes intézményekben a szakdolgozók 30-50 százaléka hiányzik. A fluktuáció pedig különösen érzékeny kérdés lehet a gyermekvédelemben, mert az itt gondozott kiskorúak számára fontos lenne a stabilitás.
Akikről lemondott az állam
Nem véletlen, hogy Magyar Pétert nem engedik be a gyermekvédelmi intézményekbe – a legtöbb helyen ugyanis tragikus a helyzet. A körülményeket pontosan ismerő, az ágazatban dolgozó szakemberekkel beszélgettünk.
Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára korábban azt állította, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az ágazat mintegy 90 ezer munkavállalója közül legfeljebb 20 ezer főnek lehet diplomája, ami magasabb bérekkel jár – a döntő többségüknek nincs végzettsége vagy középfokú végzettsége van. Ilyenek az idősellátásban dolgozó ápolók-gondozók, akik a bentlakásos intézményekben és a házi ápolásban a feladatok nagy részét ellátják.
A bért a végzettség és a pályán eltöltött évek száma határozza meg. Ahhoz, hogy a nettó fizetés elérje a 300 ezer forintot, több mint 450 ezres bruttó fizetésre van szükség, amit a bértábla szerint eleve csak a diplomás szociális dolgozók érhetnek el, és még közülük sem mindenki. Főiskolai végzettséggel a pálya első húsz évében kevesebb a bruttó fizetés.
A középfokú vagy alacsonyabb végzettségű szociális dolgozók nettó fizetése a bértábla alapján – adókedvezmény nélkül – kivétel nélkül 300 ezer forint alatt van, függetlenül attól, hogy hány éve vannak a pályán. Közéjük tartoznak például az idősgondozók, akik szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel és alapfokú végzettséggel elláthatják ezt a feladatot. Ők tíz év után nettó 234 ezer 745 forintot keresnek a bértábla alapján, húsz év elteltével pedig 236 ezer 75 forint a nettó bérük bértábla szerint.
A Belügyminisztérium adatai szerint a teljes szociális ágazat bruttó átlagbére 476 433 forint, ami jövőre meghaladja az 505 000 forintot. Az emelkedés annak lesz köszönhető, hogy emelkedik a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum, béremelés ugyanis nem lesz az ágazatban 2025-ben.
A szakszervezet szerint erre egyébként sem volt kilátás, de a miniszterelnök nyilatkozata után Köves Ferenc végképp nem lát rá esélyt. Köves felhívta a figyelmet: 2026 választási év lesz, és legutóbb is csak az országgyűlési választás évében, 2022-ben volt érdemi ágazati béremelés, ám ennek egy részét is a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése adta. A közalkalmazotti bértábla szerint ez jelenti a bér alapját, ehhez járulnak hozzá az ágazati pótlékok. Bár 2024 nyarán korrekciót hajtott végre a kormány a bérpótlékokban, ez a szakszervezeti vezető elmondása szerint csak a dolgozók igen szűk körét érintette.
A szociális ellátás intézményfenntartói önkormányzatok, egyházak, alapítványok is lehetnek, amelyek adhatnak bérkiegészítést a szociális dolgozóknak. – Aki szeretne többet keresni, annak az az egy választása van, hogy saját fenntartójához fordul, ha van helyben szakszervezet, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor egyéni béralkut kezdeményezhet, de utóbbit a fenntartó általában kineveti – mondta Köves Ferenc.
