Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnöki Kabinetiroda a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos otthontámogatásáról szóló jogszabálytervezetet.
A BiztosDöntés.hu által bemutatott javaslat szerint a támogatásra „közfeladatok ellátása és közszolgáltatások nyújtása terén foglalkoztatottak” jogosultak, közülük:
A kormányzati, rendvédelmi, honvédelmi szervek dolgozói: törzskönyvi jogi személynél munkaviszonyban állók, ideértve a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek tagjait, valamint a hivatásos vagy szerződéses katonákat.
A közszolgáltatási intézmények dolgozói: felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi intézménynél dolgozók, függetlenül a fenntartó típusától (például állami, egyházi, közérdekű vagyonkezelő alapítvány).
Az egészségügyi szolgáltatók dolgozói: egészségügyi dolgozók, praxisjoggal rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátást végző fogorvosok.
Az egyéb kategóriába tartozók: közfoglalkoztatottak, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók, valamint polgármesterek és a képviselő-testület, illetve közgyűlés tagjai.
Jogosultak lesznek a részmunkaidőben dolgozók is, de ők annyival kevesebb támogatást kaphatnak majd, amennyivel kevesebbet dolgoznak a teljes állásúaknál. Rajtuk kívül azok is igényelhetik majd a támogatást, akiknek év közben jár le a próbaidejük, és akkor kerülnek munkaviszonyba. A támogatást ez esetben is arányosítják.
A jogszabálytervezet részletezi, hogy a közszolgálatban dolgozók közül kik nem igényelhetik majd a támogatást: így a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok; az önkéntes tartalékos katonák (kivéve, ha van másik közalkalmazotti jogviszonyuk); azok, akik kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében látnak el tevékenységet; azok, akik az Szja-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek; és azok, akik az év végén is próbaidőn vannak.
A szabályok szerint a támogatás csak magyarországi lakóingatlan tulajdonának megszerzésére irányuló lakáshitelre fordítható. Az egyik lehetőség, hogy új lakáshitel felvételéhez, önrészként használják fel, a másik, hogy meglévő lakáshitelt törlesztenek ebből.
A szabály ugyanakkor kizárja, hogy a támogatást az igénylők előtörlesztésre, vagy a rendszeres törlesztőrészletet meghaladó végtörlesztésre használják fel. Ehelyett a támogatást havonta, az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő összegben folyósítják a hitel törlesztőjére. Könnyítés viszont, hogy a támogatást több lakáskölcsön törlesztésére is fel lehet használni.
A jogszabálytervezet szerint a támogatást a jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni, ha: az igénylő az első folyósítástól számított hat hónapon belül egyoldalúan vagy saját kezdeményezésre szünteti meg a munkaviszonyát; az önerő célú folyósítástól számított 180 napon belül nem jön létre a lakáskölcsön-szerződés; a jogosult a hitel törlesztésében három hónapot meghaladó késedelembe esik, (ebben az esetben köteles visszatéríteni a késedelmes részhez nyújtott támogatást, és elveszíti alanyi jogát a további folyósításra); kiderül, hogy valaki jogosulatlanul vette igénybe a támogatást.
A jogszabálytervezet szerint a támogatást nem az államkincstár, hanem közvetlenül a munkáltató folyósítja. Az önerőre igényelt támogatást egy összegben, tizenöt munkanapon belül folyósítják, a törlesztésre igényelt támogatást ugyanakkor az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelően, minden hónap tizedikéig utalják majd.
