Egyházak finanszírozása: tíz év alatt ezermilliárd felett

Ingyenesen átengedett ingatlanok, örökjáradék, különböző jogcímeken megítélt költségvetési támogatások – lapunk összesítése szerint a kormány az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forinttal támogatta a magyarországi egyházakat. Ennek alapján logikus gondolat lehetne, hogy a Fidesz-KDNP egyszerűen voksra váltja „a perselypénzt”, ám a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint csak a szavazatmaximalizálás miatt felesleges lenne erre a célra ennyit költeni. A legtöbb aktív hívő ugyanis amúgy is kormánypárti, a tapasztalatok pedig azt mutatják: minél közelebb van egy felekezet a politikához, az annál kevésbé lesz vonzó.  

„Nem is tudom, hogy hátszélben vagy szembeszélben nehezebb vitorlázni” – idézte a Magyar Hangnak egy szerzetes szavait Máté-Tóth András teológus, valláskutató, aki szerint ez a hasonlat jól jellemzi a hazai egyházak, valamint a kormány közötti kapcsolat összetettségét.

A kormány ugyanis hiába költött lapunk – zárszámadási és költségvetési törvények alapján készített – összesítése szerint az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forintot a felekezetek támogatására, az aktív hívők száma érdemben nem emelkedett. A Pew Research Center 2018-as nemzetközi felmérése szerint például csak a magyarok 14 százaléka válaszolta azt, hogy számára nagyon fontos a vallás. (Ez egyébként illik a nemzetközi trendekhez, a legtöbb országban csökken a történelmi egyházak híveinek száma és nő a kisebb közösségekhez tartozók, illetve a „maga módján” vallásosak aránya.) Becslések szerint az istentiszteletet rendszeresen látogatók száma nagyjából 500 ezer főre tehető.

A kormány egyházpolitikája ugyanakkor összességében kontraproduktív lehet. – A kutatások szerint ugyanis ha politikai és gazdasági eszközökkel is kiemelten támogatják valamelyik egyházat, akkor csökken a kitüntetett szerepbe kerülő felekezet iránti bizalom – mutatott rá Máté-Tóth András, aki szerint az ilyen okokra visszavezethető bizalomvesztés nemcsak a hívőknél figyelhető meg, hanem a nem vallásosak körében is. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az tagok az egyházuktól elsősorban az élet értelmére vonatkozó válaszokat várnak és csak utolsó sorban pártpolitikát.

*Költségvetési törvény alapján. A többi adat forrása az aktuális zárszámadási törvény

A kormány mindenesetre igen bőkezű volt az elmúlt évtizedben, ha az egyházak támogatásáról volt szó. A legnagyobb tételt – bizonyos években akár százmilliárd forint feletti összeget – a különböző egyházi programok és beruházások támogatása jelentette, ide számítják általában az építkezéseket vagy az olyan egyszeri kiadásokat, mint például a református emlékévre, vagy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra szánt pénzek. E mellett nagyobb kiadást okozott a büdzsének az évi 15-20 milliárd forintos örökjáradék átutalása, a 10 milliárd forint körüli működési finanszírozás, valamint a 3-3,5 milliárd forint körüli hittanoktatás-támogatás is. Összehasonlításképpen: az szja-egyszázalékokból évente 4-5 milliárd forintos bevétele keletkezett az egyházaknak.

A juttatások között azonban nemcsak pénzbeli támogatásokat találni, hanem szép számmal ingatlanokat is. A Magyar Hang közérdekű-adatigénylésére adott válaszból ugyanis kiderült, hogy a kormány 2010 óta összesen 22,76 milliárd forint értékben csaknem 100 külön helyrajzi számon lévő ingatlan tulajdonjogáról mondott le valamelyik egyház javára – teljesen ingyen. A legtöbb helyen azóta valamilyen hitéleti, oktatási munkát látnak el, ám a Szeged-Csanádi Egyházmegye három ingatlant is kapott – összesen csaknem 240 millió forint értékben – „labdarúgás-utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési” céllal. 

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügylet Orbán Viktor kormányfő gyülekezetéhez, a Svábhegyi Református Egyházközséghez köthető. A szervezet összesen csaknem egymilliárd forintnyi pénzbeli támogatást, valamint két ingatlant kapott a Felhő utcai Református Központ kialakítására. Utóbbiakat 647 millió forintért vette meg az állam, majd – szintén ingyenesen – átengedte a gyülekezetnek. Az utcában már áll a templom és a parókia, de a pénzből egy teljesen új óvodát is felhúznak, amely várhatóan idén szeptembertől fogad mintegy 120 gyereket. A felszereltségéről sokat elárul, hogy a szeptemberi indulást hirdető tájékoztató szerint „az épületben tágas csoportszobák, sószoba, tornaterem, fejlesztőszoba, korszerű melegítő-tálaló konyha, az udvaron labdapálya, szakmai szempontok alapján kialakított játszótér, meseösvény, tankert fogja várni a gyerekeket”.

Az egyházaknak szánt osztogatás ráadásul nem áll le a későbbiekben sem: a Népszava cikke szerint hamarosan további 4600 ingatlannal gazdagodhat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft., az állam ugyanis 2022-től átadja a még kezében lévő bérlakásokat.

A felekezetek egy törvénymódosítás következtében már javaslatot is tehetnek arra, hogy milyen ingatlant adjon át nekik az állam. Lapunk közérdekű-adatigénylése erre is kitért, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem árulta el, mely épületekre, telkekre nyújtottak be igényt az egyházak. Arra hivatkoztak, hogy ezek az információk „döntés meghozatalát szolgáló adatok”, így azokat nem adhatják ki.

Az állam egyébként 1998 óra fizet úgynevezett járadékot az egyházaknak azok után az épületek után, amelyek tulajdonjogára a felekezetek nem tartottak igényt a rendszerváltás utáni kártalanítás során. Ezzel az állam rövidtávon igen sokat spórolt, a ’90-es években ugyanis nem lett volna lehetőség az összes ingatlan visszaadására vagy megváltására. Máté-Tóth András szerint éppen ezért csak nominálisan tűnik soknak az egyházaknak fizetett állami támogatás, valójában viszont a büdzsé még így is jól járt. – Ráadásul sok egyházi vezető is úgy gondolja, tisztább lenne a helyzet, ha nem az évenkénti költségvetési alku határozná meg a támogatási összeget, hanem lenne valamilyen általános megállapodás. Ez akár egy idő után ki is futhatna, azaz nem kellene tovább fizetni az örökjáradékot. Téves felfogás tehát, hogy az egyházak befogják a szájukat, mert csak így lesz teletömve a zsebük - fogalmazott. Szerinte az aktív hívők többségét amúgy sem kell már meggyőzni arról, hogy a Fideszre szavazzanak, ezt megtette már a közmédia.

Máté-Tóth András úgy vélte, az egyházak társadalmi szerepvállalása sem olyan egysíkú, mint sokan gondolják.  Külön kell választani a felekezetek közjóért végzett tevékenységét, valamint a próféciai dimenziót. Az idősgondozás, a szociális ellátás, az oktatás és az ifjúságnevelés esetében például jól teljesítenek az egyházak. Az ugyanakkor kérdéses: van-e elég hitbéli kapacitás és hajlandóság, valamint evangéliumi kurázsi, hogy kritikusak legyenek bizonyos társadalmi folyamatokkal kapcsolatban – függetlenül attól, hogy az melyik párthoz áll közelebb. Úgy érzem, ebben még nagyon sok fejlődni valója van az egyházaknak – fogalmazott.

– Más országokban sem ritka, hogy egy kormány megpróbálja kihasználni az egyházak infrastruktúráját, Magyarországon inkább az okozza a konfliktust, hogy a felekezetek úgy kapnak bőséges támogatást, hogy messze nincs akkora hatósugaruk mint a Nyugat néhány államában – mondta Paár Ádám történész, politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A kormány egyházpolitikájában szerinte az is kifogásolható, hogy bizonyos kisegyházakat igyekszik ellehetetleníteni, miközben más felekezeteket előnyben részesít. – Ugyanakkor nemcsak lélekvásárlásról van szó: a Fidesz-KDNP jól ismerte fel, hogy népszerűséget lehet szerezni azzal, ha az egyházakra osztanak olyan szociális, oktatási feladatokat, amelyek illeszkednek a felekezetek hagyományaihoz. Konzervatív körökben például máig tartja magát az a nézet, hogy az egyházak még mindig nem nyerték vissza azt a pozíciót, amely járna nekik – fogalmazott Paár Ádám.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia lapunk megkeresésére szintén a hagyományos szerepeket hozta fel, amikor a kormánnyal kapcsolatos pozíciójáról kérdeztük. Azt írták: „a magyar kormány különösen az oktatási, nevelési, szociális területen számít az egyházak évszázados tapasztalatára”.

Egyre több iskola és óvoda egyházi kézben
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a 2013-as köznevelési reform óta az egyházak egyre növekvő arányban vállalták át a fenntartói feladatokat. Mára az óvodák esetében az intézmények 8,2 százalékát, az általános iskolák 15 százalékát, a gimnáziumok 30 százalékát, a szakképzési centrumoknak pedig 15 százalékát működtetik egyházak. A távlati célok is az egyházi fenntartók arányának növekedését mutatják, a katolikus és a református egyház például óvodaépítési, és - felújítási programot hirdetett az elmúlt években, utóbbira 30 milliárd forintos állami támogatást adott az állam.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/31. számában jelent meg, július 30-án.