A karácsonyi kiadások, a favásárlás, az ajándékok, az ünnepi ételek és italok, családlátogatások az emberek 14 százaléka számára olyan nagy anyagi megterhelést jelent, hogy nem is tudják úgy ünnepelni a karácsonyt, ahogy szeretnék – ez derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Tavaly még csak minden tizedik megkérdezett nyilatkozott így. Emellett 46-ról 49 százalékra nőtt azok aránya, akik számára ugyan nagy kiadás, megterhelés a karácsony, de azért még ki tudják gazdálkodni a családi büdzséből.
Ezzel párhuzamosan egy év alatt 41-ről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára nem jelent anyagi gondot az év legnagyobb ünnepe. A legkevesebben (10 százalék) a Fidesz-KDNP szavazói közül állították, hogy nem tudnak annyit költeni ilyenkor, mint amennyit szeretnének, ami azért érdekes, mert a kormánypárt hívei az átlagnál nagyobb arányban vannak jelen az idősek és a kistelepülésen élők között. A Tisza párt szavazóinak 16, a többi ellenzéki párt szavazóinak 27, a bizonytalanoknak pedig 15 százaléka válaszolt így. Leginkább a nyugdíjasok (22 százalék), egyéb inaktívak (23 százalék) és a panelházakban élők (26 százalék) számára jelent megterhelést a karácsony.
Arra a kérdésre, hogy tavalyhoz képest többet költ-e az idei karácsonyra, az emberek 7 százaléka állította, hogy jelentősen többet, 21 százaléka pedig valamivel többet. 57 százalék viszont ugyanannyit szán az ünnepre, mint egy évvel korábban, ami az árak emelkedését, különösen az élelmiszerek drágulását figyelembe véve szerényebb ünnepeket jelent. A Népszava cikke szerint minden hetedik válaszadó (14 százalék) pedig azt mondta, a korábbinál kevesebbet költ most karácsonykor, mint 2023-ban.
Összességében tehát a magyarok 63 százaléka úgy érzi, hogy jobban megterhelik a családi kasszát a karácsonyi kiadások, mint a korábbi években – akár még épp ki tudják gazdálkodni, akár nem –, és csak 35 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. (A megkérdezettek két százaléka nem válaszolt a kérdésre). Ebben a kérdésben jelentős eltérés van az egymással szemben álló pártok szavazói között: míg a kormánypárt híveinek csak valamivel kevesebb mint fele érzi a pénzromlást az ünnepi költésekkor, ez az arány a Tisza-támogatók körében 80, a többi ellenzéki szavazó között 75, a bizonytalanoknál pedig 61 százalék.
A cikket jegyző F. Szabó Kata írása szerint a magyarok egyharmada 10 és 50 ezer forint közötti összeget szán idén ajándékokra, 28 százalék pedig 50 és 100 ezer forint között költ. Ez adja a két legnagyobb kategóriát. Minden tizedik ember 100-150 ezer forintot, 4 százalék 150-200 ezer forintot, 6 százalék pedig még ennél is többet áldoz erre a célra. Ugyanakkor 8 százaléknyian vannak azok (ez minden tizenkettedik embert jelenti), akik 10 ezer forintnál kevesebbet tudnak erre a célra fordítani – ez a szám éppen a Fidesz-KDNP szavazóinak körében a legmagasabb, 11 százalék, viszont köztük van a legtöbb sokat (200 ezer forint felett) költő is, 9 százalék. Az emberek 61 százaléka mondta, hogy keresi az akciós termékeket az ünnepek környékén. Itt nincs nagy „szórás” a különböző pártok szimpatizánsai között.
A magyarok majdnem fele – 49 százaléka – szokta támogatni a rászorulókat valamilyen módon karácsonykor, további 14 százalék szintén adakozik, de nem minden évben – áll a Publicus Intézet felmérésében. A nőkre jellemzőbb a jótékonykodás, mint a férfiakra: 56-41 százalék arányban „vezetnek” ebben az összehasonlításban, ez azt jelentheti, hogy a családokban ez a típusú tevékenység inkább a nőkre hárul. A fideszes szimpatizánsok körében 56 százalék jótékonykodik rendszeresen, a Tisza szavazóinak esetében ez 50, a többi ellenzéki párt hívei között 52, a bizonytalanok körében pedig 43 százalék.
Arra a kérdésre, hogy mivel szokták támogatni a rászorulókat, a válaszolók 64 százaléka jelölte meg a pénzadományt, 48 százalék az élelmiszert, 28 százalék a tárgyadományt, 4 százalék pedig önkéntes munkával is segít. Tízből 8 adakozó civil szervezeten keresztül juttatja el az adományát a rászorulók számára, negyedük pedig egyházon keresztül jótékonykodik (egyszerre mindkét válasz megjelölhető volt). Utóbbi átlagon felül jellemző a Fidesz-KDNP szavazóra, akiknek 34 százaléka az egyházi szervezetekben bízik, amikor a rászorulók támogatásáról van szó, a többi párt hívei körében ez 21-22 százalék. A civil szervezeteken keresztüli adományozás a Tisza szavazóira jellemző a leginkább (86 százalék) – ebben az esetben részben valószínűleg magának a pártnak a saját egyesületén keresztül tették ezt meg, amely kifejezetten jótékonysági célra gyűjt.
