Soha annyi magyar állampolgár nem élt külföldön, mint 2023-ban – írja a Válaszonline a Társadalmi Riport legújabb kötetére hivatkozva. Hárs Ágnes tanulmánya szerint az aktív korosztálynak immár hét százaléka tartózkodik Nyugaton.
A covid okozta megtorpanás után ismét nőtt a kivándorlók száma, amire a gazdasági okok mellett a hazai fizetős egyetemi oktatás terjedése is hatással van. A legfrissebb adatok megerősítik, hogy trendfordulóhoz érkeztünk, az Eurostat már csak 9,3 millióra tartja hazánk népességét és öt százalékkal több külföldön élő magyart mért 2024-ben Európában, mint egy évvel korábban. Közben a bevándorlás terén is jelentős a változás: háromszor annyian jönnek, mint 2010-ben, és a határontúli magyarok helyett immár leginkább Ázsiából.
A tanulmány szerint a célországok között az élen hagyományosan Németország áll, a második és a harmadik helyen a brexit óta egymást váltja az Egyesült Királyság és Ausztria. Horváth Veronika, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója azt állítja: korábban a magyar hatóságok 2015-ben regisztrálták a legtöbb külföldre távozót, 33 ezer fővel. 2023-ban azonban megdőlt a rekord, 36 ezer magyar jelentette be a távozását. Valójában ennél sokkal többen hagyják el az országot, 2022-ben például a külföldi államok közel kétszer annyi magyar érkezőt regisztráltak, mint ahány távozóról a hazai szerveknek tudomásuk volt.
