Egyszerű és olcsó hazugság – tíz pont a magyar kormány szuverenitásáról
Szuverének és nagyok. Donald Trump és Elon Musk egy pennsylvaniai kampányrendezvényen, október 5-én (Fotó: AFP via Europress/Jim Watson)

„A Fidesz miniszterelnöke másfél évvel ezelőtt durrantotta be a szuverenitás-rakétákat egy nyilván pont erre a célra szervezett kormánypárti konferencián, maga a kifejezés azóta pedig a hatalom retorikai étlapján sorost és a családbarát kifejezést is megelőzte. Olyannyira, hogy Orbán Viktor a tavalyi évet korábban egészen konkrétan a szuverenitásvédelem esztendejének hirdette meg” – írja vasárnapi hírlevelében Ujhelyi István volt EP-képviselő, az Esély Közösség alapítója. Hozzáteszi: mivel a mostani kommunikációban és vélhetően a következő időszakban is meghatározó jelentősége lesz a közéletben ennek a fogalomnak, ezért tíz pontban összefoglalt néhány általa ezzel kapcsolatosan fontosnak tartott tételt.

  1. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak érdemi jogköre nincs, legalábbis olyan, amire elvben létrehozták. „Maga a formátum buktatja le a nagyívű célok mögött a valós szándékot: ez a sokmilliárd forint közpénzből fenntartott intézmény nem az ország, hanem a hatalomban lévő vezetők szuverenitását hivatott óvni, a rendelkezésére álló zaklató, pártállami és manapság sok tekintetben orosz példákra épülő gyakorlatával. (…) Ennek a sok kormányzati propaganda-munkatársat el-, illetve kitartani hivatott intézménynek a puszta léte egyértelműsíti, hogy a Fidesz miniszterelnökének hangzatos szavai a nemzet önrendelkezésének fontosságáról egyszerű és olcsó hazugság.”
  2. „Ha a Fidesz értékrendjének valóban meghatározó és őszinte alapköve lenne a nemzeti szuverenitás kérdése, ahogyan azt állítják – és nem csupán hivatkozási pont vagy takaródzási lehetőség aktuális politikai csörtékben –, akkor alapvetően másképp kellene viszonyulniuk például az ukrajnai helyzethez” – írja Ujhelyi. Hozzáteszi: „Ha hiszünk a nemzeti szuverenitásban, akkor csak olyan béke lehet fenntartható, amelyet a megtámadott, szuverén ukrán fél elfogadhatónak tart és amely megfelelő biztonsági garanciákat ad Európa és a világ számára a visszatérő orosz agresszióval szemben.”
  3. Ha a Fidesz értékrendjében valóban megingathatatlan erkölcsi tétel a nemzeti szuverenitás akkor nemcsak, hogy minden esetben megköveteli annak tiszteletben tartását, de más országok, nemzetek esetében maga is így tesz. „Orbán Viktor kormánya ehhez képest zavaros módszerek alkalmazásával” Magyarországra menekítette Nicola Gruevszki egykori macedón kormányfőt, s ugyanitt van Marcin Romanowski korábbi lengyel igazságügyi miniszter-helyettes is, aki ellen európai elfogatóparancs van érvényben. „Elviccelhetném azzal, hogy talán csak szakmai tanácsokért ugrott be hozzánk a magyar igazságügyi tárcához és a korábbi miniszter-helyettes kollégájához, Völner Pálhoz, de ez megint komolyabb ennél. Ha a Fidesz csak egy pillanatig is őszintén gondolja, amikor kikéri magának egy másik tagállam a magyar szuverenitást sértő bármilyen lépését, akkor ilyen abszurd és sötét bűnözőmentő akciókba tilos belemennie” – írja Ujhelyi. 
  4. „Eleinte bosszúsan, ma már harsányan nevetek azokon a fideszes szövegeken, amelyek ’guruló dollárokat’ emlegetnek és külföldi befolyásolást a magyar belpolitikában. (Trump alig egy hét múlva esedékes beiktatása után kíváncsi vagyok mire cserélik le ezt a dumát.) Ezen logika mentén egyáltalán nem lehetnénk meglepődve, ha például a francia közéletben „guruló forintokról” írnának és a francia Szuverenitásvédelmi Hivatal ballonkabátosai bőszen kutakodnának (normál jogállamokban ilyen intézmény persze nincs) a Marine Le Pen francia pártelnöknek nyújtott, mintegy négymilliárd forintos (!) magyar hitel kapcsán” – írja az Esély Közüösség alapítója.
  5. Ha a Fidesz értékrendjében valóban alapvető erkölcsi érték a szuverenitás védelme és mások szuverenitásának tiszteletben tartása, akkor „biztos nem vetemednének olyanra, hogy egy másik ország, kétes politikai hátterű vezetőjének állami működését pumpolják fel” magyar közpénzekkel, mint ahogy teszik azt Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke esetén, aki már régóta amerikai szankciós listán szerepel.
  6. „Ha a Fidesz egy kicsit is komolyan gondolná, amit a szuverenitás fontosságáról mond, akkor nyilván nem lenne részes más országok politikai életének aktív manipulálásában. Hiszen, ha itthon tűzzel-vassal irtanak minden erre irányuló valós és hazug módon annak beállított próbálkozást, akkor eszükbe nem jutna ugyanezt tenni más országokkal. A naivak kedvéért szeretnék röviden emlékeztetni, hogy a szlovén Janez Janša pártjának helyi sajtójába a Fidesztől és Orbántól olyan nagy távolságot nem tartó Habony Árpád és körei konkrétan pénzt fektettek” – áll a bejegyzésben, megemlítve azt is, hogy Habonyék és a kormányzati pénzekből (is) működő Századvég vállaltan bedolgoztak Robert Fico szlovákiai miniszterelnök legutóbbi kampányába is.
  7. Ujhelyi felidézi, hogy a hamarosan hivatalba lépő új amerikai elnök bejelentkezett a dán fennhatóság alá tartozó Grönland megvásárlására/elfoglalására és ennek eléréséhez nem zárta ki a fegyveres beavatkozást sem. Bejelentkezett Kanadára is, s igényét jelezte a Panama-csatornára is. „A szuverenista Orbán Viktor mikor fog számonkérő sms-t küldeni az ő barátjának, amiért más nemzetek és országok szuverenitását akarja lakkcipővel megtiporni?” – kérdi Ujhelyi.
  8. Szerinte ugyanezt a kérdést fel lehet tenni az új amerikai adminisztráció „sötét lovával”, Elon Muskkal kapcsolatban is. „A Trump-i stílustól nem szokatlan, de azért ezidáig mégicsak példátlan, hogy egy (leendő) amerikai kormánytag felbőszült felhívásokat tesz közzé a nyilvános felületein arról, hogy a német választópolgároknak kire kellene majd adni a voksaikat; sőt, a maga eszközeivel konkrétan meg is támogatja a radikális AfD kampányát” – áll a bejegyzésben.
  9. A volt EP-képviselő arra is kíváncsi lenne, miért küldünk magyar katonákat egy másik, ráadásul bizonytalan biztonsági helyzetben lévő ország területére. „Ha elvárjuk, hogy mindenhol mielőbb béke legyen, külföldi katonák meg ne lófráljanak más szuverén országok határain belül, akkor biztos nem küldünk kétszáz, váltási időszakban négyszáz fős magyar egységet például Csádba. Különösen akkor, ha a határos országokban az agresszor Oroszország rendelkezik erős jelenléttel, többek között az elhíresült Wagner-zsoldosok révén” – írja.
  10. „Hiba összekeverni a patriotizmust a szélsőséges nacionalizmussal, mert míg az egyik jó esetben előreviszi a nemzetet, a másik szinte bizonyosan zárványba zárja. Hiba az is, ha a szövetségkötést, a kompromisszum keresését és annak elérését nem a nemzet érdekét szolgáló képességnek, hanem nemzetfeladó, a szuverenitásunkat csorbító árulásnak tartjuk. Mert (…) ha a ’Make America Great Again’ szuverén céljai és érdekei bármikor szembe találkoznak egy szűk utcában a ’Magyarország meg tudja csinálni’ szándékaival, és nem egyeznek, a nagyobb szuverén simán falhoz passzírozza majd a másikat és átlép rajta. Az együttműködés, a kooperáció, a win-win szituációk keresése tudná előrevinni a világunkat. De, ahogy látom, most pont ezzel ellenkező korszakot kezdünk. Csak nehogy megint a történelem rossz oldalára álljunk. Azt végül mindig megszenvedte a szuverenitásunk” – írja végül Ujhelyi István.