Épp a születésnap reggelén érkeztem haza Szófiából, így mindjárt kipróbálhattam a BKK szüliNAPIjegyét a reptérről befele: november 17-én ugyanis egész napra korlátlan utazást biztosító jegyet lehetett váltani a BudapestGo alkalmazásban alig 150 forintért. (A 200-as reptéri busz+metró kombóval jöttem be, így nem tudom, a jóval drágább reptéri gyorsjáratra is érvényes volt-e az akció.)
Délutánra fürdést terveztem: november elején írtam arról, hogy megrohamozták az emberek a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. jegyvásárlási rendszerét – Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 150. évfordulója alkalmából ugyanis egy napra 150 forintért árulták a főváros patinás gyógyfürdőinek belépőjegyeit. A rendkívül kedvezményes lehetőséggel annyira sokan próbáltak élni éjfél után, hogy a szerverek nem bírták a rohamot, én egy óra után néhány perccel feladtam a próbálkozást. Egy barátom viszont türelmesebb volt, éjjel kettő után nekem is vett egy névre szóló jegyet a Széchenyibe.
Péntek délután kettőkor már kisebb sorok alakultak a bejáratnál – a belépéskor ugyanis ellenőrizték, hogy az online vásárláskor feltüntetett név azonos-e a budapesti lakcímkártyán lévő névvel. Ez a nap csak rólunk, pestiekről szólt – mögöttem hiába állt be a sorba egy külföldi pár, ők teljes áron sem tudtak venni belépőt. Az egyébként nem olcsó, a péntek délután is érvényes hétvégi felnőttjegy például 10 900, ha pedig gyorsan akarunk bejutni, 14 ezer forintba kerül személyenként!
Esett az eső, hideg szél fújt, így nem csoda, hogy a külső medencéknél nem volt nagy ácsorgás, mindenki igyekezett minél gyorsabban bejutni a forró vízbe. – Meg tudnám ezt szokni, mondta valaki mellettem az első csobbanás után, mások arról beszélgettek, hány éve nem jártak ide. Én is így vagyok ezzel – meglepődve láttam például (illetve nem láttam), hogy az emblematikus sakktábla sincs már a termálmedencében. A korábban megszokottól ellentétben most külföldit nem, viszont rengeteg fiatalt és magyar szerelmespárt lehetett látni a vízben – ahogy az egyik medencéző fogalmazott, „a csóró pestiek egy napra visszafoglalták maguknak a Szecskát”. A 150 forintos akció egyébként nem csak ide szólt: a Gellértbe, Rudasba, Lukácsba és több más fővárosi fürdőbe is hasonló áron tudott bejutni az, aki november elején résen volt.
A Széchenyi büféjében is születésnapi akció volt, mindent harminc százalék kedvezménnyel adtak, ám Budapest tortáját nem árulták. Mivel a fürdés és BKV-zás alig háromszáz forintba került, úgy gondoltam, az ünnepségre készült tortát (mely a Natalis, vagyis születés fantázianevet kapta) a megalkotójánál, vagyis a Belvárosi Auguszt Cukrászdában kóstolom meg. A mogyorós édességet is az évfordulón kezdték árulni többfele, és miatta az Augusztban is elég nagy volt a sürgés-forgás péntek délután. Mivel a helyszínen akartam lefotózni, egyet helybeni fogyasztásra, hármat pedig hazavitelre vásároltam, ezért pontosan 6 751 forintot vontak le a bankszámlámról.
Az ízélményről nem tudok olyan szépen nyilatkozni, mint ahogyan azt a marketingesek és a megálmodók tették, így beidézem a kapott sajtóanyagot. – Amikor Budapest születésnapi tortáját kerestük, egy olyan összetett ízélményt szerettünk volna megmutatni és kínálni, amiben összpontosul múlt, jelen és megjelennek benne a korabeli izgalmas alapanyagok, így is szólt a pályázati kiírásunk. Hiszen a magyar főváros 150 éve egyesült, ez alatt az idő alatt nagyon sok fajta behatás és élmény gazdagította és érlelte az ízlésvilágunkat. Ezért tartom különösen fontosnak, hogy továbbvigyük a gasztronómiai hagyományainkat, de már új és friss látásmóddal kombinálva. Budapest tortája ezt a különleges kettősséget foglalja magában, bízom benne, hogy öröm lesz belekóstolni mindenkinek – mondta Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója az eredményhirdetéskor. – Célunk egy olyan sütemény elkészítse volt, mely a Budapest alapításának korára jellemző magyar cukrász hagyományok előtt kíván tisztelegni. Tortánk megjelenésében idézi a korszak nagy klasszikusait (Dobos torta, Eszterházy torta), ugyanakkor azoktól eltérő ízvilággal rendelkezik. Arra törekedtünk, hogy a kiírásban szereplő alapanyagok közül megtaláljuk azt a hármat, amely szerintünk a legjellemzőbb volt a korszakra, és amelyekkel a legszebb ízharmóniát tudjuk elérni. Így esett a választásunk a mogyoróra, a kávéra és a csokoládéra. A hangsúly a mogyorón van, míg a kávé és a csokoládé a maguk kesernyés, aromás ízeivel kitűnően gazdagítják a mogyoró ízét. A csavart az áfonya adja, melynek savassága könnyebbé és vibrálóvá varázsolja az összhatást – mutatta be Müller Csilla, a torta megálmodója a nyertes süteményt.
Az egyesülés kerek évfordulója kapcsán szervezett ünnepségsorozat szombaton és vasárnap is folytatódik, a programokról a 150.budapest.hu oldalon tudnak tájékozódni.