Együtt nyög a debreceni ellenzék

Egyetlen jel sem mutat arra, hogy idén ősszel megremeg a Fidesz debreceni hatalma. Papp László polgármester nemcsak hogy megőrizheti székét, de a kormánypárt ismét behúzhatja az összes körzetet is, amihez – szándékán kívül – a széthúzó és gyenge ellenzék is asszisztál. Bár az ellenzéki blokkok között van együttműködés, ez önmagában semmit sem ér, így még a 2014-es választásnál is rosszabb pozícióból futhatnak neki a megméretésnek. Ennek legfőbb oka, hogy ami öt éve még helytálló volt – nevezetesen hogy Papp László mögött nincs politikai teljesítmény és városvezetői tapasztalat –, ma már nem igaz. Beszédes: ez a ciklus úgy telt el, hogy az ellenzék képtelen volt potens városvezető jelölt(ek)et vagy új közéleti szereplőket felmutatni, és a Fidesz számára kínos ügyeket kibányászni.

A debreceni ellenzék ezúttal két tömbre oszlik. Az MSZP és a DK két mérhetetlen támogatottságú szervezettel, a Párbeszéddel és a Szolidaritással lépett szövetségre, a másik oldalt pedig a Jobbik, a Momentum és az LMP blokkja jelenti (az LMP képviselője emberemlékezet óta nem szólalt fel a közgyűlésben). A baloldaliak az alufólia sisakjáról elhíresült Varga Zoltánt (DK), a riválisok pedig Kőszeghy Csanád Ábelt (Jobbik) indítják Papp kihívójaként. Nem szóltunk még a közgyűlésben 2002 óta jelen lévő Civil Fórumról, amely ugyan képviselő-jelöltjeit már megnevezte, polgármester-aspiránsát még nem. Gondola Zsolt elnök-képviselő szerint azért indulnak önállóan, mert az egyeztetésekre sem kaptak meghívást.

Mégis túlzás lenne állítani, hogy az ellenzéki tárgyalások eleve kudarcra voltak ítélve, de tény, hamar megfeneklettek. Szerepe volt ebben a Fidesz 1998 óta megtörhetetlen erőfölényének, a személyes ellentéteknek, és a felek együttműködési hajlandósága sem volt azonos. Lényeges továbbá, hogy – más megyeszékhelyekkel szemben – Debrecenben nem tudtak olyan húzónévvel előállni, aki mellé felsorakozott volna a teljes ellenzék. Úgy tudjuk, Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora és Rózsavölgyi Gábor is nemet mondott a kudarccal kecsegtető felkérésre. Emlékezetes, utóbbi 2018 nyaráig az Ady-gimnázium igazgatója volt, de a székbe Türk László fideszes képviselőt ültették.

A kudarcba torkolló együttműködés okairól a feleknek egytől egyig megvan a maga verziója. Ezekben az a közös, hogy a felelősséget igyekeznek maguktól eltolni. Jól látszik, a DK és a Jobbik között feszült a legjelentősebb viszály, az ellentétek az új helyzetet teremtő májusi EP-választás után csak fokozódtak. Mindenkinek a maga pecsenyéje és a kilenc, kompenzációs listáról elnyerhető mandátum vált fontossá. Ez pedig a tárgyalások megszakadásához vezetett.

A felállásról a DK-s Varga Zoltán is elismerte, hogy nem szerencsés, de szerinte így is van esély a Fidesz hegemóniájának megtörésére. Az a céljuk, hogy sikerüljön körzetet nyerni – legutóbb 1998-ban volt példa, hogy a Fidesz ne húzza be valamennyit (akkor egyet nyertek a szocialisták). Egyébként – tette hozzá – nyitottak az együttműködésre, elmondása szerint az előválasztást is ő vetette fel. A rivális Kőszeghy Csanád Ábel az ötletet porhintésnek tartja, különben is – mondja – az országgyűlési választáson legyőzte a vele egy körzetben induló Vargát (mindketten nagyon kikaptak a fideszes Pósán Lászlótól). Madarasi István – aki mára gyakorlatilag egy személyben jeleníti meg az MSZP-t – szerint az előválasztásra kész forgatókönyvük van a fővárosból, csak szereplők kellenének hozzá. Egyébként szerinte teljes együttműködés esetén az ellenzéknek három-négy egyéni mandátumra is volna esélye.

Az ellenzéki pártok helyzete a maguk szempontjából azért tragikus, mert Papp László polgármesteren kevés a fogás. Ő maga a ciklust gazdasági sikerekben méri: a BMW-gyár ezer debreceninek ígér munkát. Épül a német Krones gépüzeme is, amely félezer munkavállalóval még idén megkezdi működését, és a Thyssenkrupp (250 fő) is termelni fog. Jövőre a Continental elektronikai gyártóegysége indul 450 embernek munkát adva. A kampányban ezért várhatóan a megígért főpályaudvar-beruházás miatt lőhetik a fideszes városvezetést. A kezdetben 17 milliárd forintos fejlesztés néhány év alatt a duplája drágult. A megismételt közbeszerzés során a 32 milliárdos keretösszegnél a legolcsóbb ajánlat a debreceni Hunép Zrt.-é volt 35 milliárdért. Ez azonban a kormánynak nem volt olyan fontos, mint a stadionok, így lefújták. Mindenesetre a Petőfi tér és a buszpályaudvar rendezése, bár sürgető volna, a távoli jövőbe vész. Persze nem lehet mindig nyerni: a Kósa Lajos expolgármester neje által vezetett 2023-as kulturális főváros projekt elbukott. Bár korábban az önkormányzati sajtóban és a behódolásra kényszerített megyei lapból vég nélkül folytak a kulturális fejlesztések, a bejelentés óta (Veszprém nyert) ezek úgy tűntek el, mintha nem is lettek volna.

Papp László ugyanakkor elődjéhez képest jelentős stílusbeli váltást is hozott a közéletbe. Papp az ellenzék egyre ritkábbá vált megszólalásaira való reagálást meghagyta a frakciónak és városi szervezet iparosának, Pósán Lászlónak. A polgármester a közgyűlésben „gavallérpolitikát” folytatott. A stratégiai döntések előtt például az ellenzékkel is rendszeresen egyeztetett, a fideszes többség számos módosító javaslatukat befogadta. De nem is engedett senkit felnőni, az ellenzéki hangadókat tisztségekkel kenyerezte le: a Debreceni Vagyonkezelő holdingban Kőszeghy Csanád Ábel, a DVSC Futball Szervező Zrt.-ben – ahol kisebbségi tulajdonos az önkormányzat – Madarasi István kapott felügyelőbizottsági helyet. A civil mozgolódásokat is csírájában fojtotta el. Jó példa egy a helyi Cívishír.hu által bemutatott, társasházépítés miatt kirobbant botrány. Papp a tiltakozók mellé állva a közgyűlés elé vitte az ügyet, mielőtt a Jobbik tőkét kovácsolhatott volna belőle.

A Fidesz képviselő-jelöltjei miatt azonban volt feszültség a pártban. Úgy tudjuk, mindenkit értékeltek – voltak gyengén szereplők –, és több régi harcos zokon vette a kiszorítását. A hét új induló személye a kormánypárt káderpolitikájába is betekintést enged, a parlamenti képviselők megkerülhetetlenségére világít rá. Jelölt lett például a nyíradonyi Tasó László (körzete egy része debreceni) közvetlen munkatársa is. Azaz az erős emberek érdekei olykor felülírják a polgármester szempontjait is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/30. számában jelent meg, 2019. július 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/30. számban? Itt megnézheti!