Orvosi felügyelet mellett tartottak csütörtökön tárgyalást az antifa-ügyben a Fővárosi Törvényszéken. A negyedrendű vádlott ugyanis éhségsztrájkba kezdett a magyarországi börtönkörülmények miatt. Noha a védő a vádlott legyengült egészségi állapota miatt kérte a tárgyalás elhalasztását, ahogy az eljárás felfüggesztését is, mindkét indítványt elutasították.
A tavaly január óta zajló bírósági eljárásnak külföldi vádlottai vannak, és a vádlottak nem először kifogásolják a magyarországi fogvatartási körülményeket. Korábban az első rendű vádlott – azóta EP-képviselővé választott – olasz Ilaria Salis panaszkodott erre. Az előző héten pedig az eljárás negyedrendű vádlottja, Maja T. fogalmazta meg kifogásait nyílt levélben, egyben bejelentve: éhségsztrájkba lépett.
Maja T. egyebek mellett arról írt, hogy a celláját visszatérően, éjszaka is átvizsgálják. Rendszeresen meztelenre kell vetkőznie, hogy ellenőrizzék. Arra is panaszkodott, hogy nem éri elég fény a zárkáját, magánzárkában tartják, nem tud kapcsolatokat teremteni. Kifogásolta, hogy nem lehet szabályozni a zuhanyból folyó víz hőmérsékletét. A cellájában hemzsegnek az ágyi poloskák és a csótányok, nem elég kiegyensúlyozott és nem elég friss a kapott étel. Úgy fogalmazott: nem képes tovább elviselni a magyar börtönkörülményeket; „élve vagyok eltemetve egy börtöncellában”. Álláspontja szerint rendszeresen sérülnek a jogai. Felrótta továbbá, hogy bár indítványozták, hogy helyezzék őt házi őrizetbe, a bíróság elutasította ezt. Ezek vezettek a éhségsztrájkjához.
A kifogások miatt kellett a bíróságnak döntenie arról csütörtökön, hogy vajon az éhségsztrájkba lépett Maja T. képes-e részt venni a tárgyaláson. Így derültek ki részletek a bv álláspontjáról az ügyében. A vádlott azt állította, hogy az éhségsztrájkja megkezdése óta elveszítette a testsúlya tíz százalékát, gyengének érezte az állóképességét, szemhéjfájdalomra panaszkodott. Ennek ellenére elővezették a tárgyalásra, mivel a bv-ben tartott vizsgálaton kielégítőnek találták az egészségügyi állapotát.
Az ügyvédje, Bajáky Tamás is a tárgyalás elhalasztása mellett érvelt. Emlékeztetett arra, hogy a vádlott az ügyében tartott előkészítő ülésen nem rendelkezett az iratanyaggal az anyanyelvén – német nyelven –, ami eljárási eljárási hiba.
– Nem gondolom, hogy az lenne a cél, hogy további eljárási hibákat halmozzanak fel – mondta a bíróságnak és az ügyészségnek címezve. Azért kérte az eljárás felfüggesztését is, mert szerinte időt vesz igénybe az éhségsztrájk utáni felépülés is.
A büntetés-végrehajtási intézet szerint azonban fogalmilag kizárt, hogy nyolc napja tartson a vádlott éhségsztrájkja. Mivel bár a neki járó ételt valóban elutasítja, de január 10-ig az általa korábban vásárolt kiegészítő élelmiszert fogyasztotta, amely azonban ekkor – vagyis június 10-én – elfogyott. Azóta folyadékot és vitamint vesz magához. A bíróság felolvasta a büntetés-végrehajtási intézettől Maja T. levélben írt kifogásai ügyében kért tájékoztatást. Eszerint a fogvatartott elhelyezési körülményei megfelelnek az előírt követelményeknek. Azt is írták, hogy a meztelenre vetkőztetés megfelel a gyakorlatnak, ha vendége érkezik, akkor ez az eljárás. Mint elhangzott, a szabad levegőn tartózkodás után az állomány felét vizsgálják így át. De őt a kiemelt státusza miatt szinte minden nap így vizsgálják át.
A bíróság azonban nem látta indokoltnak a tárgyalás elhalasztását, pláne annak felfüggesztését. Előbbit azzal indokolta, hogy a bíróságon a német vádlott, amikor kellett, képes volt felállni; figyelemmel hallgatta ügyvédjét és kimosolygott a hallgatóság soraiban helyet foglaló támogatóira is. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntése azonban nem jogerős, megfellebbezte a vádlott és védője egyaránt. A tárgyaláson aztán videófelvételeket tekintettek meg, illetve orvosszakértőt hallgatott meg a bíróság a három lengyel áldozatnak okozott sérülésekről.
Korábban írtunk arról, hogy eljárás harmadrendű vádlottja ügyvédje révén vesz részt a tárgyaláson. A másodrendű vádlott férfi ügyében viszont már tavaly jogerős ítélet született, ő beismerte a terhére róttakat; másodfokon – vagyis jogerősen – egy év tíz hónap börtönbüntetést kapott.
A politikai felhangú budapesti antifa-támadások híre azért is vetett nagy hullámokat, mert a szélsőjobboldali körökben is ápolt Kitörés-napi megemlékezés apropóján Budapesten egy szélsőbalos nemzetközi csoport tagjai estek neki olyan személyeknek, akikről kinézetük, ruházatuk – terepszínű vagy fekete kabát, bakancs, bomberdzseki – alapján úgy vélték: szélsőjobbosok, újfasiszták. Az áldozatok között azonban nem csak ilyenek voltak.
Mint arról beszámoltunk, a támadók a vád szerint különböző eszközökkel felszerelkezve támadtak a sértettekre, előfordult, hogy gázspray-vel fújták le a kiszemelteket, vagy ököllel, viperával ütötték őket. A vádlottak és a többi gyanúsított terhére öt budapesti támadást rónak: egyet a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton követtek el, egy másikat a Fővám téren, két akciójuk a Gazdagréti téren, egy a Bank utcában, az ötödik támadás az I. kerületi Mikó utcában történt. A támadók az ügyészség szerint „szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérüléseket okozó, illetve a váratlan” támadásokkal akartak elrettentő üzenetet küldeni a szélsőjobboldaliaknak. Az ügyészség nagyon részletesen írt a körülményekről: a támadók mindent alaposan előkészítettek, a helyszíneket feltérképezték, menekülési útvonalakat vázoltak, begyakorolták a forgatókönyvet. A támadást az irányító vezényszavakkal indította meg és állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. Külön embert állítottak a környezet figyelésére, az ő feladata volt a kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása is. A kör tagjai arra is ügyeltek, hogy a kommunikációjukat se nyomozhassák le, illetve megnehezítsék az azonosításukat – áll a vádiratban. Több vádlott időközben feladta magát Németországban.
