Kézzel-lábbal próbálja eltolni magától a kormány a 2025-ös előre hozott választás lehetőségét, Magyar Péter pedig látszólag mindent bevet, hogy a felvetést valósággá formálja. Lapunk is írt a Kovács Gergely Kétfarkú Kutyapárt-pártvezető és a Vox Populi felvetéséről, miszerint az Orbán-kabinet szokatlan módon már az idei költségvetésbe betervezett 8,4 milliárd forintnyi kiadást az országgyűlési választások lebonyolításához.
A hírre reagálva Magyar Péter újévi beszédében előre hozott választást követelt, január 2-án pedig már arról adott ki közleményt a Tisza Párt, hogy kampányüzemmódra váltanak, és szerintük április második felében sor kerülhetne az országgyűlési választásokra. Lendületüket az sem akasztotta meg, hogy az Orbán-kabinet cáfolni igyekezett a hírt, és hangsúlyozták: az említett 8,4 milliárdot a 2026-as választások előkészítésére szánták.
Mindenki előre hozott választást akar?
Íme egy megfejtés: a demokratikus jogállam hívei a kormányban azt találták ki a romániai helyzet kivédésére, hogy rendeznek egy álválasztást 2025-ben, ami kiugrasztja a nyuszit a bokorból.
Az egymást túlharsogni próbáló politikai üzengetésben elsikkad a kérdés: kinek kedvezne valójában a választások előre hozása. Erre próbáltunk választ találni Ember Zoltánnal, az Iránytű Intézet elemzőjével. Nyilatkozónk nem tartja kizártnak, hogy a kormány tényleg kacérkodott a 2025-ös választás ötletével, de ez csak akkor érné meg nekik, ha 2026-ig az eddiginél is rosszabb kilátásokkal számolnának. „Ha idén sem lesz számottevő növekedés, ha tovább romlik a magyarral ezer szállal összekapcsolt német gazdaság helyzete, vagy ha a Trump-elnökség védővámjai okoznának gondot, akkor jól jöhet nekik az idei választás. Más persze a helyzet, ha a 2025-ös év kedvezően alakul, és a kormány több mindent tud sikerként, pozitívumként felsorolni. Akkor az eredeti, '26-os időpont lenne ideális nekik” – mondja Ember.
A Tisza párt a jövő héttől kampányüzemmódba kapcsol
Felgyorsítják a 106 egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásának folyamatát is.
Kétélű helyzetet teremtene, ha az Orbán-kabinet rábólintana az előre hozott választásra. Ezzel ugyan nagyot tudna ütni a Tiszán, hiszen Magyar Péter pártja még az épülés fázisában van, és – masszív támogatottság, kampányüzemmód ide vagy oda – jó eséllyel április végéig sem tudnának felállítani legalább 60 potenciálisan győztes képviselő-jelöltet. Így nagy sebet kapna viszont az omnipotens, nemzetközi tekintélyű Orbán Viktor imázsa. A miniszterelnököt világraszóló jelentőségű politikusként ábrázolja a kormánymédia, aki Trumpnak ad tanácsokat, aki Putyint próbálja békére bírni. Ehhez nagyon nem passzol, ha Orbán látszólag Magyar Péternek kezd engedelmeskedni – a „kicsinek”, akit a miniszterelnök már nem is méltat szóra, inkább a hőbörgő Menczer Tamást küldi rá kihívójára.
„Orbán nem engedheti meg, hogy Magyar írja a szabályokat, amit persze a Tisza elnöke is kiaknáz, és proaktív kommunikációjával hol védekezésre, hol utánzásra kényszeríti a kormánypártot” – jegyzi meg az Iránytű elemzője. Ráadásul Fidesz szavazóit is megzavarhatná a döntés: ők egy erős kezű, stabilitást ígérő vezetőnek adtak négy évre szóló felhatalmazást, az előre hozott választást riadt kapkodásként élhetnék meg.
A legutóbbi kampányban négyszer-ötször annyit szerepelt a kormány a „közmédiában”, mint az ellenzék
Átfogó elemzést készített a Mérték Médiaelemző Műhely.
Ember Zoltán azonban arra is figyelmeztet, hogy az ígéretek és a jogállami díszletek ellenére választási autokráciában élünk. Ugyan elmehetünk szavazni, de a demokrácia keretei csak látszólagosak, a magát veszélyben érző kormánypárt bármikor változtathat a választási törvényeken, az országot érő veszélyeket emlegetve. Maguknak kedveztek 2024 őszén is, amikor váratlanul átszabták a fővárosi és a Pest megyei választókörzeteket – az elemző szerint pedig ennél tovább is mehetnek. „Megtörténhet, hogy az utolsó pillanatban eltörlik az egyéni választókerületeket, és egy tisztán listás rendszerben próbálnak előnyhöz jutni: lehet, hogy önerőből így sem lenne meg a kétharmaduk, de a Mi Hazánk és néhány elcsábítható képviselő segítségével azért megőriznék a teljhatalmat” – véli Ember.
A szakértő szerint árulkodó jel lehet, ha átírják a delegálás szabályrendszerét: választási időszakban minden, országos listát állító párt delegálhat tagot a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) testületébe, és a Fidesz-KDNP-nak a következő választáson nem feltétlenül lesz többsége az NVB-ben. „Ha hirtelen előírják, hogy mostantól csak miniszteri kinevezettek foglalhatnak helyet a testületben, s az ellenzéki politikusok csak megfigyelő státuszt kaphatnak, az azt jelentené, hogy a kormánypárt kitárta maga egy manipulált választási győzelem kapuit.
A Republikonnál is előzi a Tisza a Fideszt
A kutatás a Menczer-Magyar csörte idején készült, az ott látottak is befolyásolhatták az válaszadókat.
A legijesztőbb forgatókönyvnek Ember Zoltán mégis azt tartaná, ha a kormány – külső befolyásolási kísérletre, vagy az Orbán-kabinetnek látványosan kedvező Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva – érvénytelennek nyilvánítaná a következő országgyűlési választás eredményét. Ehhez akár a román megismételt elnökválasztás is ötletet adhat (igaz, ott az orosz befolyásszerzés gyanúja miatt mondták semmisnek a szélsőjobbos Călin Georgescu győzelmét). Egy ilyen lépés beláthatatlan következményekkel járhatna a jogállamiság, de akár az ország egysége szempontjából” – mondta az Iránytű Intézet elemzője.
A magyar kormány, vélhetően Magyar Péter választási követeléseire reagálva, pénteken újabb brüsszelezős üzenetet osztott meg Facebook-oldalán. „Brüsszelben olyan magyar kormányt keresnek, amelyet kézivezérelhetnének (…) amelyik lenyomja az emberek torkán a migrációt, beleviszi Magyarországot a háborúba (…) Itt nem lesz bábkormány” – írták.
