Rendszeressé válhatnak az összeütközések a Kutyapárt és a Tisza között
A fővárosi közgyűlés ülése 2025 január 29-én (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László)

– A fővárosi önkormányzat működése az utóbbi időben egyre inkább a politikai figyelem középpontjába került, ennek eredményeként a pártok közötti versengés is látványosabbá vált. Korábban a közgyűlés tevékenységét a választók kevésbé követhették nyomon, de ma már egyre világosabbá válik, hogy ki milyen stratégiát követ és milyen prioritásokat állít fel – mondta lapunknak Vasali Zoltán politikai elemző, akit a tegnapi, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) és a Tisza Pár közötti konfliktus ügyében kérdeztünk.

Vasali Zoltán kifejtette: Budapest Magyarország egyik leggazdagabb régiója, de most már mindenki számára világossá válhat, hogy még alapvető működtetési kérdések is gyakran ütköznek nehézségekbe. A költségvetés, a városüzemeltetés problémái és a társadalmi érzékenységet igénylő ügyek – mint például a szociális bérlakások vagy az egészségügyi ellátások – mind próbára teszik a pártok politikai programját és felelősségvállalását. A mostani konfliktus tehát nemcsak egy személyes vagy ideológiai ellentét az MKKP és a Tisza között, amely hosszú távon meghatározhatja a fővárosi politikai erőviszonyokat is.

– A konfliktus számomra egy politikai versenyhelyzetet jelent. A két párt már korábban is kóstolgatta egymást, az MKKP-nál továbbra is az az álláspont, hogy nem tervezi az együttműködést senkivel 2026-ban. Létrejött egy komoly rivalizálás, ami erősíti a politikai versenyt. A fővárosi közgyűlés pedig nagyon jó metszetet ad arról, hogy a társadalmilag fontos ügyekben és a beruházásokkal kapcsolatban ki milyen álláspontot képvisel. Ez korábban nem volt ennyire transzparens, ebbe a helyzetbe nagyon jól szállt bele a Kutyapárt. A Tisza Pártot azzal vádolták, hogy nem vállalja azt a felhatalmazásból eredő felelősségét, ami a közgyűlésben meghatározhatná az identitását – tette hozzá. A közgyűlés nagyobb nyilvánossága révén a választók számára is jobban láthatóvá vált, hogy mely párt milyen álláspontot képvisel bizonyos ügyekben, és hogy milyen felelősséget vállalnak a döntéseikért. Az MKKP sikeresen alkalmazkodott ehhez a megváltozott politikai környezethez, és aktív szereplőként vesz részt a fővárosi ügyekben.

A szakértő szerint a pártoknak egyre inkább meg kell mutatniuk, hogy milyen alternatívát képviselnek a főváros üzemeltetése és fejlesztése ügyében. Az olyan közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések, mint a szociális bérlakásprogram vagy az iparilag szennyezett területek kármentesítése, új mércét állítanak fel számukra.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Tisza Pártnak nem érdeke a Kutyapárt megerősödése, hiszen az tőle vagy a kormányváltás reményében szavazóktól vehet el támogatást. – A konfliktust tovább élezi, hogy a Kutyapárt fővárosi frakciójában helyet foglal Baranyi Krisztina, aki eléggé szurkálódós tud lenni, tekintet nélkül bárkire. Ugyanakkor Magyar Péter sem az a politikus, akit könnyen sarokba lehetne szorítani, így a konfliktus eszkalálódása nem volt meglepő – tette hozzá. Korábban úgy tűnt, hogy a két párt között létezik egyfajta informális „megnemtámadási szerződés”, vagy legalábbis elkerülik egymás nyílt bírálatát. Ez azonban látványosan megváltozott: a Facebookon éles szóváltás alakult ki Kovács Gergely és Magyar Péter között, így az ellentétek a nyilvánosság előtt is egyre egyértelműbbek.

Nagy Attila Tibor kiemelte, mindkét párt a jelenlegi politikai elit ellen határozza meg magát, függetlenül attól, hogy ellenzékről vagy kormányoldalról van szó, ennek ellenére érdekeik szembe mennek egymással, különösen a fővárosi politikában. A Kutyapárt például nem mindig egyértelmű a Karácsony Gergely-féle politika megítélésében, de nemrég úgy döntött, hogy megszavaz bizonyos előterjesztéseket. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a párton belül is vannak olyan politikai szereplők – például Baranyi Krisztina –, aki tartalmilag például egyetértett a Tisza Párt kifogásaival a fővárosi vezető pozíciók pályáztatásával kapcsolatban. Az elemző szerint a feszültség tovább fokozódhat a 2026-os országgyűlési választások közeledtével. A Kutyapárt célja ugyanis az, hogy bejusson a parlamentbe, ami egyértelműen keresztezi a Tisza Párt érdekeit. Ha a Kutyapárt tartani tudja, esetleg növeli támogatottságát a jelenlegi 3-4 százalékos szintről, az veszélyeztetheti a kormányváltás szempontjából kulcsfontosságú szavazatok sorsát.