Élesbe fordul az ügyeleti rendszer a fővárosban
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője az  új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Központi Mentőállomáson . Balról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Október elsejével Budapesten is működésbe lép az Országos Mentőszolgálat által biztosított új ügyeleti rendszer.

A mentőszolgálat közleménye szerint a nap 24 órájában elérhető lesz a 1830-as központi ügyeleti szám, amit abban az esetben kell hívni, ha a háziorvos rendelési idején kívül jelentkező és a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható egészségi probléma alakult ki. Életveszély esetén továbbra is a 112 hívása jelenti a legjobb megoldást.

Budapesten 15 helyszínen lesznek ellátóhelyek, 3 speciális gyermekellátóhely (a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő), valamint 14 mobil ügyeleti egység fog működni. Az ellátóhelyek kijelölésénél az OMSZ figyelembe vette a településszerkezetet, a lakosságszámot, az úthálózatot, a tömegközlekedést és a kórházak, mentőállomások elhelyezkedését is.

Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak. Szükség esetén (pl. mozgáskorlátozottság, súlyos állapot) 14 mobil ügyeleti egység látja el a betegeket a saját lakásukon.

„A korábbi ügyelethez képest az új rendszer a középkorba való visszalépést jelenti”
Hajdú Péter, Bodacz Péter

„A korábbi ügyelethez képest az új rendszer a középkorba való visszalépést jelenti”

A Pest megyei ügyeleti rendszert még akkor is nehéz lenne normalizálni, ha az első hónap tapasztalatai után lenne rá kormányzati szándék.

Az OMSZ közleménye szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer egyik előnye, hogy nem a betegnek kell keresnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember segít és megadja a beteg számára legjobb megoldást, továbbá eltűnnek a kerület-, illetve városhatárok: ha szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják majd, amely éppen hozzá a legközelebb van.

Dr. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója szerint minden tárgyi, személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz. A Magyar Orvosi Kamara ugyanakkor úgy látja: visszalépés a fővárosi alapellátási ügyelet, a kamara szerint a fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 db betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli. 

A kamara jelzi azt is, hogy  a 3 gyerekellátó pont mellett számos vegyes – felnőttet és gyermeket ellátó – pontot hoznak létre, csakhogy a budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. Úgy látják, a háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára. Továbbá a MOK álláspontja szerint a szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat.