Élesbe fordul az ügyeleti rendszer a fővárosban

Élesbe fordul az ügyeleti rendszer a fővárosban

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője az  új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Központi Mentőállomáson . Balról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Október elsejével Budapesten is működésbe lép az Országos Mentőszolgálat által biztosított új ügyeleti rendszer.

A mentőszolgálat közleménye szerint a nap 24 órájában elérhető lesz a 1830-as központi ügyeleti szám, amit abban az esetben kell hívni, ha a háziorvos rendelési idején kívül jelentkező és a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható egészségi probléma alakult ki. Életveszély esetén továbbra is a 112 hívása jelenti a legjobb megoldást.

Budapesten 15 helyszínen lesznek ellátóhelyek, 3 speciális gyermekellátóhely (a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő), valamint 14 mobil ügyeleti egység fog működni. Az ellátóhelyek kijelölésénél az OMSZ figyelembe vette a településszerkezetet, a lakosságszámot, az úthálózatot, a tömegközlekedést és a kórházak, mentőállomások elhelyezkedését is.

Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak. Szükség esetén (pl. mozgáskorlátozottság, súlyos állapot) 14 mobil ügyeleti egység látja el a betegeket a saját lakásukon.

Az OMSZ közleménye szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer egyik előnye, hogy nem a betegnek kell keresnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember segít és megadja a beteg számára legjobb megoldást, továbbá eltűnnek a kerület-, illetve városhatárok: ha szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják majd, amely éppen hozzá a legközelebb van.

Dr. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója szerint minden tárgyi, személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz. A Magyar Orvosi Kamara ugyanakkor úgy látja: visszalépés a fővárosi alapellátási ügyelet, a kamara szerint a fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 db betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli. 

A kamara jelzi azt is, hogy  a 3 gyerekellátó pont mellett számos vegyes – felnőttet és gyermeket ellátó – pontot hoznak létre, csakhogy a budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. Úgy látják, a háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára. Továbbá a MOK álláspontja szerint a szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat.

Címkék: MOK, ügyeleti rendszer