„Határozottan elítéljük a politikai erőszak és erőszakkeltés minden formáját. Elítéljük a szóbeli és fizikai agressziót, amely közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti az állampolgárok és közszereplők biztonságát.” Ez is szerepel abban a parlamenti határozatban, amit a Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatára kedd délelőtt fogadott el az Országgyűlés fideszes többsége. A javaslatot 131 képviselő támogatta, 2-en nemmel szavaztak – az MSZP elnöke, Komjáthi Imre és a Párbeszédes Berki Sándor –, 19-en pedig tartózkodtak – írta meg a Telex.
A cikk szerint a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd egy percig nem csinált titkot abból a benyújtás után, hogy a határozat valójában a „Lex Ruszin-Szendi”, és politikai célja van. A honvédelmi és rendészeti bizottság szerint szigorítani kéne a fegyvertartás szabályait, miután kiderült, hogy a Tisza párt honvédelmi szakértőjénél lőfegyver volt a párt május 8-i szeghalmi rendezvényén. Az elmúlt hetekben a Fidesz minden létező politikusa elítélte ezt, a rendőrség lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pedig felbontotta a volt vezérkari főnök tartalékosi szerződését, és megvonta a rendfokozatát.
Ruszin-Szendi azt mondta: engedéllyel tartott fegyvert, és azért hordta egy időben, mert politikai nézetei miatt rendszeresen fenyegetés érte. Miután azonban fokozott védelmet biztosított neki a pártja, már nem vitte magával a fegyvert. Magyar Péter pedig így reagált a történtekre: „Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik az engedéllyel tartott fegyverét, hanem védelmet biztosítanak neki”.
A most elfogadott határozattal az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy „dolgozzon ki a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat”, és „tekintse át a fegyvertartással és fegyverviseléssel kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó szabályokat és szükség esetén szigorítsa azokat”.
Az előterjesztésben áll ez a mondat is: „Kifejezzük elkötelezettségünket a békés közélet és a higgadt politikai párbeszéd fenntartása mellett. Hiszünk az érvek erejében és a kölcsönös megbecsülésen alapuló vitában.”
A magyar közélet minden szereplőjét emlékeztették arra, hogy a hazai politika békéjének megőrzése mindannyiuk közös felelőssége. „Ez ugyanúgy igaz a rendszerváltoztatás óta fennálló és a békét azóta megőrző politikai erőkre, mint az újonnan megjelent pártokra.” A javaslatban elhatárolódott a parlament minden olyan politikai megnyilvánulástól, amely a külföldi erőszakhullám hazai erősödéséhez vezet, „beleértve az újságírók bántalmazását és megfélemlítését, a közéleti fórumokon történő törvényellenes fegyverviselést, a közszereplők elleni erőszakra való felbujtást és uszítást mind a fizikai, mind a digitális térben.”
