Az év utolsó parlamenti szavazási napján elfogadta az Országgyűlés – 125 igen, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül – a 2025-ös költségvetést, amit Orbán Viktor már nyáron békeköltségvetésnek nevezett. (Az Ukrajna elleni orosz háború azóta is tart, sőt, egyre súlyosabbak a harcok). Bár az év végi benyújtás lehetőséget adott volna a pontosabb tervezésre, a Költségvetési Tanács harmincnál is többször említette a kockázat szót a 17 oldalas véleményében. Csak néhány példa a bizonytalanságra: a kormány 397 forintos euróval tervezte meg a 2025-ös költségvetést, miközben az elmúlt hetekben sorra dönti a negatív csúcsokat a hazai fizetőeszköz, cikkünk írásakor például 414 forint felett volt az euró árfolyama. Túlzottan optimistának tűnik a kormány a gazdasági növekedést illetően is, hiszen 3,4 százalékos bővüléssel számolnak, miközben sem az EU, sem az OECD nem látja a magyar gazdasági csodát.
A lakossági fogyasztás a tervek szerint 3,9 százalékkal bővül jövőre, az inflációt 3,2 százalékra várják (ehhez igazítják a nyugdíjemelést is), a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal nőhet. A költségvetés vesztese a szociális terület, a kultúra és a felsőoktatás is, a nyertese pedig – hiába nevezték békeköltségvetésnek – a honvédelem lesz. A hiányt 4122 milliárd forintra várják. (Az idei évet eredetileg 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezték, a vége nagyjából 4,5 százalék lesz.)
Az Országgyűlés a Pénzügyminisztérium beolvasztásáról szóló törvénymódosítást is megszavazta, a tárca a Nagy Márton vezette gazdasági csúcsminisztériumba olvad jövőre. Ami azt is jelenti, hogy az elfogadott költségvetési törvényt kapásból módosítani kell – vélhetően veszélyhelyzeti kormányrendelettel –, a költségvetésben ugyanis még szerepel a megszűnő Pénzügyminisztérium, a tárca előirányzatait át kell sorolni az NGM alá.
