Életének 103. évében, csütörtök hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt. Keleti Ágnest szívelégtelenség és légzési nehézségek miatt még decemberben, kritikus állapotban szállították kórházba.
„Nem foglalkoztat. Az ellenben igen, hogy halálom után Magyarországra kerüljek. Szeretném ugyanis, ha elégetnének, és ezt Izraelben nem tehetik meg.” Ezt az Indexnek nyilatkozta még 2005-ben Keleti Ágnes arra a kérdésre, mit szeretne, hogyan emlékezzenek rá Magyarországon.
Keleti Ágnes 1921. január 9-én született Budapesten, családja zsidó származású volt. Klein Ágnes néven anyakönyvezték. Első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt eltiltották mindennemű sporttevékenységtől, annak ellenére is, hogy a fiatal tornásznak nagy jövőt jósoltak. Aztán a német megszállás miatt túl kellett élni mindent: ezt az időszakot álnéven, Szalkszentmártonban vészelte át, édesapját azonban Auschwitzba vitték, ott érte a vég. A fiatal lány szűcssegédnek állt, majd a lőszergyárban kapott munkát, a nyilas rémuralom idején pedig a városparancsnok-helyettes cselédjeként is szolgált. Aztán visszatérhetett: 1946-ban már Balkán-játékokat nyert. Az 1948. évi olimpiai játékokon a válogatott csapat tagja volt, de egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt a versenyen. 1949-ben négy aranyérmet nyert a főiskolai világbajnokságon.Az 1952-es olimpián a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert. 1954-ben felemás pedig korláton világbajnokságot nyert.
1956-ban három szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a kéziszercsapatban nyert olimpiát. Az ekkor 35 éves Keleti összesen öt olimpiai arannyal, három ezüsttel és két bronzéremmel fejezte be pályafutását. Ezután Ausztráliában, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanár és edző volt. Izraelben a nemzeti tornasport fejlődéséhez jelentősen hozzájárult a tornászképzésben és tornatanárképzésben. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője, 1959-től 1960-ig az olasz tornász válogatott edzője volt. 1983-tól 1988-ig izraeli kluboknál edzősködött. 1957-től 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanára volt. Nemzetközi versenybíróként is dolgozott. 1990 óta egyre több időt töltött szülőhazájában, Magyarországon élt. 2021. január 9-én ünnepelte 100. születésnapját, amely alkalomból Orbán Viktor magyar kormányfő és Benjamin Netanjáhu, Izrael miniszterelnöke is felköszöntötte. Utóbbi köszöntőjében elmondta, hogy Keleti Ágnes inspiráló élettörténetével teremtette meg az izraeli tornasportot, valamint, hogy ezt követően Izraelben az ő nevét viseli az országos tornász bajnokság.A Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal ismerte el pályafutását. 2021 januárjában róla nevezték el az UTE tornacsarnokát.
Memoárkötetében, amely 2002-ben jelent meg Egy olimpiai bajnok három élete címmel, ezt írta: „Bár a csontvázam szorgalmasan korhad, napról napra kisebb és ráncosabb vagyok, újabb és újabb ízületem kezd el fájni, de azért minden nap lemegyek a tengerpartra. (...) Csak egy értelme van az életnek – élvezni kell, amíg lehet. ‘Carpe diem’ – ezt vallom ma is, de sajnos már nem tudok e szerint élni. Inkább szép csendben szeretnék elmenni, anélkül, hogy észrevenném.”
Keleti Ágnesről 2020-ban írt portrénkat itt olvashatja:
Cselédnek állt, hogy túlélje a nácik uralmát, legenda lett
Öt évig szolgált ki másokat, szenet hordott, bútort pakolt Keleti Ágnes, majd öt aranyéremmel ünnepelte meg a borzalmak túlélését.
