Októberben írtuk meg, hogy szervezetten csapolták az idős, demens emberek nyugdíját a Fejér megyei Sárosd idősotthonában. A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény (FMISZI) részeként működő otthonban mintegy száz időst károsíthattak meg, a történtek miatt nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt nyomoznak is. A megyei ügyészség azt is közölte, hogy az időseknek mintegy 30 millió forintos kárt okozhattak. A 2017 óta tartó eljárásnak immár két gyanúsítottja van.
Arról is beszámoltunk, hogy a jelek szerint a történtek miatt egyetlen vezető felelőssége sem vetődött fel, hiszen a sárosdi otthon telephelyvezetője és a felettes megyei szociális intézmény igazgatója is ugyanaz maradt.
Cikkünk megjelenése után azonban váratlan fordulat történt. Két héttel később ugyanis az FMISZI telephelyvezető keresésébe kezdett, mivel Szabó János, a sárosdi otthon addigi vezetője a távozás mellett döntött. A pályázati kiírás az állami szektor álláshirdetéseit tartalmazó portálon jelent meg. Ezért fordultunk kérdéseinkkel az állami csúcshivatal feladatait ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF). Egyebek mellett azt tudakoltuk, hogy összefüggésben van-e a telephelyvezető távozása a lapunk által bemutatott, nagy értékű és szervezett visszaélés gyanújával, illetve befejeződött-e az új vezető kiválasztása. Az SZGYF azt közölte: a telephely vezetője maga kérte megbízása visszavonását, a továbbiakban mentálhigiénés munkakörben fog dolgozni. Az új telephelyvezető december 1-jétől foglalja el beosztását – írták. Időközben az új vezető átvette a feladatokat.
A szociális csúcshivatal viszont néhány héttel korábban még nem volt ilyen készséges. Az SZGYF egy korábbi tájékoztatásában azt állította, hogy a sárosdi otthonban történt sikkasztás ügyében az FMISZI vezetője belső vizsgálat után tett feljelentést. Miután kételyeink vetődtek fel a belső vizsgálatot illetően, ellenőrizni próbáltuk az SZGYF állítását. Ezért éltünk a közérdekűadat-igényléssel, és kértük, hogy adják ki az erről készült belső jelentést. Ezenkívül külön kértük a jelentés iktatószámát is. Ahogy arra számítani lehetett, a főigazgatóság megtagadta az irat kiadását (az Információszabadságról szóló törvény egyik pontjára hivatkoztak, mondván a jelentés egy jövőbeni döntés megalapozását szolgálja), és nem közölték az iktatószámot sem. Vagyis nem győztek meg minket arról, hogy valóban zajlott belső vizsgálat a feljelentést megelőzően, amire az állami csúcshivatal korábbi válaszában hivatkozott.
Miután nem ez az első eset, hogy az SZGYF rendszerében működő intézményeknél eltűnik az ellátottak pénze – korábban egy hajdúszoboszlói esetről is írtunk, ahol az ellátottak elkülönített bankszámlán tárolt 13 millió forintjának kelt lába –, azt is megkérdeztük, hogy milyen intézkedéseket tettek a hasonló esetek megelőzése érdekében. Ám erre a kérdésünkre nem érkezett válasz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/49. számában jelent meg december 4-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/49. számban? Itt megnézheti!
