„A kormányzat elfelejtette azt az alapelvet, hogy senkit nem hagyunk hátra”

Szombat reggel elstartolt a Tisza Párt egész napos kongresszusa, melyen Magyar Péter évértékelő beszédet tart, és felvonulnak a párt ma még a nyilvánosság számára ismeretlen szakértői is. Az igazolásokról persze már lehetett hallani, legutóbb épp az járta be a sajtót, hogy a Tiszánál bukkant fel a korábbi vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz.

„Köszönöm a több száz önkéntesünknek, akik hetek óta és ma is már hajnaltól azon dolgoznak, hogy a Tisza kifele, formailag is egy felkészült, kormányzóképes erő arcát mutathassa!” – üzente Magyar Péter szombat reggeli Facebook-posztjában. A Magyar Hang munkatársai is a helyszínen vannak, folyamatosan beszámolunk a történésekről. 

Ez a Tisza Párt első olyan komolyabb belsős rendezvénye, ahol bemutatják a párt szakértői gárdáját. Az egész napos eseményt a Hungexpó Kongresszusi központjában tartják. Lesznek kerekasztal-beszélgetések több témában is, délután pedig Magyar Péter megtartja évértékelő beszédét.

Az érdeklődés már délelőtt nagy, teltház várható. Az érkezőket már a kormánysajtó is kérdezgeti, így a napról várhatóak mindenféle oldalról beszámolók. A vendégek ajándék vászontáskát kapnak egyik oldalán a Tisza, a másikon az Európai Néppárt logójával ellátva. A szatyorban emléklap is van egy Széchenyi-idézettel: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” Továbbá Balaton szelet, szendvics, víz, kitűző, hűtőmágnes és jegyzetfüzet. Továbbá a rendezvény mottója: „Vissza Európába.” Már délelőtt a helyszínen volt több tiszás képviselő (ott vannak az Európai Parlament mellett a Fővárosi Közgyűlésben is), valamint a párt új operatív vezetője, Pósfai Gábor.

Később a vendégek közt látható volt Tóth Imre „Bruti” humorista, aki tavaly még a Kutya Párt EP-képviselői listáján indult, ám azóta nyíltan átpártolt a Tiszához.

A helyszínen kétezren vannak, délelőtt még leginkább az ismerkedés zajlik, a résztvevők lelkesen lövik a közös fotókat, mielőtt fél tizenegytől kezdetét veszik az előadások. A nagy előadásokkal párhuzamosan délután kampányra felkészítő workshopokat is tartanak majd a tiszásoknak.

Tarr Zoltán: A tatár, a török kevesebb pusztítást vitt végbe

Elsőként Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője hangolta a közönséget, megtapsoltatva a vidékről, később pedig a Budapestről érkező résztvevőket is.

– Azok az indulatok, amelyekre az állampárt épített, benne vannak a néplélekben – de ebben a néplélekben sokkal több minden van ennél, egy kreatív, vidám, vendégszerető, önbizalommal teli, tenni vágyó és képes lélek az, ami minket jellemez. Mi egy ilyen közösség vagyunk együtt, nem indulatok, hanem pozitív energiák által vagyunk meghatározhatóak. Nézzetek körül, meg lehet érinteni a másikat, igen, élő ember, itt van velünk és mosolyog, ugye, hogy ez bizsergető érzés? Most ezt függesszük fel, este lehet folytatni – viccelt.

Szerinte a mostani uralkodóréteget a közös bűn köti össze, de mi nem ezt a világot szeretnénk, mondta, és ezzel nagy tapsot kapott. A magyar miniszterelnököt és kormányát szerinte kizárólag az érdekeik vezetik. Iszonyatosan figyelnek ránk Európában, csodabogaraknak tartanak. A mi feladatunk, hogy hogy lehet ezt a játékszabályrendszert megkerülve a lényegről, igazságról beszélni. Amikor Magyarország sorsáról beszélünk, nemcsak a magánügyünkről, hanem Európa jövőjéről is. Nem egészen egy év telt el, de már megszületett egy új Magyarország, ez csodálatos, ti ennek vagytok a képviselői – üzent a tiszás résztvevőknek. Emberek törődnek egymással, emberek beszélnek egymással, vannak családok, akik már le tudnak ülni egy vacsorára együtt. A legnagyobb bűne a mostani rezsimnek, hogy a családokat széjjel szedte egymástól. Később azt skandáltatta a közönséggel, hogy „árad a Tisza”, utána felolvastatta közösen a párt szlogenjét arról, hogy „lépésről lépésről, tégláról téglára visszavesszük a hazánkat”. 

Tarr szerint ők szövetségbe hívják az országot, egymást, ehhez vállalni kell feladatokat, de ha ez a vállalás nem tud teljesülni, le kell vonni a konzekvenciákat. Itt egy nép küzdelméről van szó egy elnyomó hatalom ellen. Ami rossz és amit ők képviselnek, ez ellen vannak együtt mindannyian – fogalmazott. Nem két párt küzd szerinte, hanem „küzdünk mi, az ország azok ellen, akik a hatalmukkal visszaélnek és a nemzet leuraljak. Ellopták tőlünk a rendszerváltást, visszafordította az idő kerekét az állampárt. A tatár, a török kevesebb pusztítást vitt végbe, mint a mostaniak. Egyenként veszik el a közösségektől, majd az egyénektől a szabadságot. Mindent elvesznek, maga alá gyűrnek. Az Orbán-Gyurcsány-rezsim végét szeretnénk elhozni veletek együtt. Szakítanunk kell az eddigi hatalmi elit egészével. Nem lehet így országot élni. Mert ez nem arról szól, hogy az emberek békességben éljenek. Egy új politikai korszakra és szövetségre van szükség. Ezt kell közösen megcsináljuk” – mondta és nagy tapsot kapott.

A hazaszeretet építő legyen szerinte, nem kirekesztő. Ahol nem az elfáradt ideológiai szembenállás határozza meg a valóságot, hanem a közös sors. Történelmet csinálunk, milyen érzés? – kérdezte, amire ismét nagy tapsot kapott. „Egy élhető Magyarországért meg kell nyerni egy választást, a kormányváltás önmagában nem cél, a cél egy modern, szerethető ország. A kormányzóképességet is építeni kell, mert a legnagyobb dráma, hogy akik most vannak, képtelenek kormányozni, minden esik szét, persze nem minden, mert a hatvanpusztai kastély például elég jól áll. El kell fogadni, hogy nincs közöttünk olyan, aki azt mondja, hogy az lesz, amit én akarok, mert az lesz, amit közösen, együtt akarunk. Kész kormányprogramot még nem tárnak ma az emberek elé, de irányelveket igen.”

A szünetekben egyébként úgynevezett Tisza-világ videókat vetítenek, az első ilyen kisfilm Magyar Péter korábbi interjúiból, beszédéből van összevágva. Tarr beszéde után agrárkerekasztal jön.

Agrárium: Magyar Péter szerint gyors beavatkozás kell

Az agráriumról szóló kerekasztalt Magyar Péter maga moderálta, a résztvevői Bóna Szabolcs, aki azt kérte, többek közt parasztként konferálják fel, Varga Lőrinc ifjúgazda és Kökény Attila talajmegújítási tanácsadó. Bóna Szabolcs azt mondta, azért harcolta ki, hogy elhangozzék a paraszt titulus, mert van egy gyönyörű szó, amit rosszul használunk, pedig kifejezi azt, amivel foglalkoznak az agráriumban. A paraszt az, aki a biológiával, modern tudományokkal, a tapasztalataival ötvözve végez olyan tevékenységet, amely a környezetet tartja fent, megélhetést biztosít és élelmiszert termel

– Szeretnék paraszt lenni, azokra az ősökre is büszke lenni, akik így tevékenykedtek, ez egy életszemélet – mondta.

Bóna szerint a rendszerváltás óta hiányzik a magyar agrárstratégia, ami minden kormány bűne. Mindenki abban hitt, hogy az európai közös piac megoldja az anomáliákat, de fontos lenne a piaci biztonságot garantálni, megoldani az önellátást az élelmiszer területén. Magyarország legfontosabb adottsága a termőföldje és a klímája, ezt kell kiaknázni élményturisztikával együtt. Varga Lőrinc szerint a pénzhiány miatt nem a fejlesztéseken fognak gondolkodni a gazdák, napi szinten vannak ilyen problémák, nem fordul elő olyan más európai tagállamban, hogy likviditási problémák legyenek a támogatások folyósításának ütemezése miatt. Hiányzik, hogy legyen valódi agrárkamara. Magyar Péter szerint aljas hazugság, hogy megkurtítanák a földalapú támogatásokat, innen is üzeni az agrárkamara elnökének, hogy szívesen várja egy nyílt vitára, ahogy elmagyarázhatja, miért hazudoznak érdemi munkavégzés helyett. Nem biztos, hogy az agrárkamarát ebben a formában fenn kell tartani, és kell a kötelező tagság, hiszen a kormány politikai bunkósbotja, de érdemi segítséget nem nyújt a gazdáknak. Kökény Attila úgy látta, tudásban és technológiában is marad le a magyar agrárium, az egyetemek is. 

Magyar Péter arról beszélt, gyors beavatkozásra van szükség, továbbá a bújtatott adóemelések elkerülésére, a kiskereskedelmi különadó kivezetésére. Ő nem fogadja el, hogy ne csökkentsünk áfát, mert a kereskedők lenyelik, szerinte ezt lehet figyelemmel követni. Később többek közt arról is beszélt, hogy az Alaptörvényben benne van a GMO-mentesség, de a magyar gazdák nem kapnak plusz forrásokat azért, mert GMO-mentesen termelnek. Kiírjuk az ajtókra, hogy GMO-mentesek, de ugyanannyit fizetnek nekik azért, mintha nem az lenne. Óriási problémák vannak a talaj vízmegtartó-képességével is, de több munkacsoportjuk is van a területen. Magyar reméli, a gazdák is látják, hogy érdemben lehet beszélni a magyar agrárium jövőjéről. Most Orbán Viktor miatt nincs a gazdáknak képviselete, de a Tisza Párt lesz a vidék pártja is.

A kerekasztal után ismét szünet következett, majd egy olyan videót vetítettek, amelyen Tisza-szimpatizánsok beszélnek arról, miért támogatják a pártot, illetve miért csatlakoztak a Tisza-szigetekhez. 

Kulcsár Krisztián: Megszállták a sport világát a politikusok

Később Kulcsár Krisztián olimpikon szólalt fel a sport és egészség kapcsán. 2010 után beáramlott a pénz a sportba, de megszállták a területet a politikusok, miközben az állami sportirányítás kaotikus lett, sokszor a döntések egy emberen, a miniszterelnökön múltak – igaz, ezen talán a legkönnyebb változtatni. Független, kompetens irányítás kell, ne politikusok vállaljanak sportvezetői szerepet. A stadionok kapcsán azt mondta, méregdrágán készültek el, de a minőségük sok esetben kívánnivalót hagy maga után, üzemeltetésük problémákba ütközik. A sportfinanszírozás kapcsán hiányolja a transzparenciát, nem hatékony, érdemi elszámoltatás nélkül zajlik. 

Ruszin-Szendi Romulusz: Vissza kell adni a hitet és tiszteletet az egyenruhásoknak

Később EP-kerekasztalt tartottak a kongresszuson, majd a honvédelem kérdése következett. Kiderült: az előzetes hírek igazak, valóban Ruszin-Szendi Romulusz szólal fel a témában, aki nagy tapsot kapott. Az egyenruhásoknak, de minden magyar embernek van egy alapelve szerinte: senkit nem hagyunk hátra. A mai kormányzat sajnos úgy tűnik, elfelejtette ezt az alapelvet, és ezt a katonák a saját bőrükön érzik mindennap. Persze ez csak a saját tapasztalata. Ha nincs biztonság, nincs semmi, a túrórudi vagy a wifi igénye csak azután jöhet, hogy biztonságban érezhetjük magunkat. Ma biztonságban érezhetjük magunkat az egyenruhásoknak köszönhetően, ők teszik mindennap a dolgukat, ahogy azt az esküjükben vállalták. De milyen fenyegetések vannak? – tette fel a kérdést. Illegális migráció, kibertámadás, terror, határon túli magyarok helyzetének romlása többek között – rengeteg dolog veszélyeztet minden embert.

Katonailag ma mi veszélyezteti Magyarországot? – vetette fel Ruszin-Szendi. Keleti és déli fenyegetettség van a NATO nyílt információi alapján, orosz-ukrán háború keleten. Ő járt kint a fronton 2,5 éve, végigjárta a frontszakaszt Odesszától Harkivig. Nap mint nap emberek halnak meg, köztük magyar emberek, mert a kárpátaljaiaknak is be kell vonulnia. Ő a déli fenyegetés miatt aggódik jobban, az illegális migráció miatt, ezzel mindenképp tenni kell valamit. Az államok esetleges védelmi stratégiái kapcsán azt mondta, van olyan változat, hogy semlegesek vagyunk, de ha nincs, aki garantálja a semlegességet, pusztába kiáltott szó. Az is egy változat, ha teljes spektrumú haderőt tartunk fent, ebbe 21. századi haderőt fenntartani nagyon drága, ezt mondjuk az Egyesült Államok megengedheti magának. Megoldás lehet az is, ha védelmi szövetségnek vagyunk tagjai, például a NATO-nak meg EU-nak, utóbbit választotta Magyarország, és ezt kell folytatni. De a NATO is valóban szavatolhatja szerinte Magyarország biztonságát.

Mi a baj az európai közös haderővel? Hogy egyrészt már van, a magyar honvédség is folyamatosan részt vett az unió készenléti szolgálatában, de a probléma, hogy az érdekek néha változnak. Ezt a készenléti erőt be akarták vetni az illegális migráció kapcsán Koszovóban, de gond volt, hogy azok az országok, amelyek erőt adnak ebbe az egységbe, nem mind ismerték el Koszovót. Vagyis amíg csak papíron létezik közös védelempolitika, nehéz megvalósítani ezt. Erős nemzeti egyenruhás szervezetek kellenek már csak addig is, amíg nem születik kollektív védelmi rendszer.

A honvédelem vezetésében a véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában. Megalázó, mikor főtisztek azon gondolkodnak, hogy milyen más szakmát tanuljanak, hogyha elküldik őket, el tudják tartani a családjukat. Probléma a szervezeti kultúra ismeretének hiánya is szerinte, 20-30 éves tapasztalattal engedtek el kollégákat méltatlan módon fiatalításra hivatkozva. Jogszabályba foglalták azt is, hogy büntetett előélettel is lehet valaki katona, de neki meggyőződése, hogy az egyenruhások példaként állnak a társadalom előtt. Ugyanez van a külföldi állampolgárokkal, akiknek ha van magyar nyelvvizsgája, lehetnek katonák, de ha baj van, ő kinek az érdekeit védi? Ma Magyarországon a tartalékos rendszerben pénzért lehet rendfokozatot venni. Az aktív állománytól elvették az étkezést, amit azóta korrigáltak, de akkor azt érezte a katona, hogy kap enni a kutya, a ló, a tartalékos, csak az nem, aki ténylegesen állományban van. Azt hiszik, hogy a toborzás lényege hogy fülbevalós bohócok ugrálva majd bevonzzák a fiatalokat. Azok az egyenruhások sokat küzdöttek a rendfokozatért, az nem jelmez. Van, aki megpróbálja felvenni a védőmellényt, mégsem sikerül neki, és úgy áll rajta, mint a melltartó, legalább szólnának neki, hogy eggyel nagyobb méretet vegyen fel.  

Ugyanakkor a honvédelemben vannak jó dolgok a katonákon kívül is, az például, hogy elkezdődött évekkel ezelőtt a haderőfejlesztés. Ugyanakkor problémás az infrastruktúra, a laktanyák közt van, ami jó állapotban van, de nagyon sok felújításra szorul. A jogbiztonság is problémás, őt is vezérkari főnökként elküldték rövid idő után, pedig ezt jogilag gyakorlatilag akkor lehetett volna megtenni, ha bűncselekményt követ el.

Vissza kell adni a hitet és tiszteletet minden egyenruhásnak, a tényleges állománynak és a honvédelmi alkalmazottaknak. Nem kérdés, hogy ki kell maradni az orosz-ukrán háborúból, jó lenne, ha a mindennapi öldöklés abbamaradna legalább egy tűzszünettel, hiszen a béke valószínűleg egy hosszabb folyamat eredménye lesz. Ő illegális migránsokat se akar. El kell felejteni azt a sértő megnyilvánulást, amit egy-egy politikus megtesz, a katonák nem egyenruhás munkavállalók, ez hivatás. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy akiket fiatalítás címen elküldtek a honvédelemből, azokat visszafoglalkoztassák. Meg kell változtatni a méltatlan jogszabályokat. A rendfokozatokat ne osztogassuk, érdemeljük ki. Az illetményrendszer anomáliáit ki kell küszöbölni.

Egy olyan példát is mondott, „ami vagy megtörtént vagy nem”, egy állománygyűlésen egy hadnagy felállt és azt kérdezte, hogyan tervezik az állomány megbecsülését, a válasz erre az volt, ha másfélmillió lenne a fizetéseket, nektek az is kevés lenne, erre a hadnagy azt mondta, nem az illetményről beszélt, hanem a megbecsülésről. Egyébként a mai napig nincs meg minden katonának a harcászati felszerelése. Arról is beszélt, a Petőfi laktanya nevét vissza kell adni. Ruszin-Szendi azt mondta, tudja, hogy az elkövetkezendő napokban lesz ő minden, „de egy a lényeg, az állomány tudja, hogy igazam van”, ez adja a legtöbb erőt, ő továbbra is a hazáját szolgálja, és hajlandó a továbbiakban is segíteni. Beszéde végén Ruszin-Szendit állva tapsolták meg nagy ováció közepette.

Bódis Kriszta: Nem a mesterséges intelligenciától kell félni

Ruszin-Szendi után Bódis Kriszta jött, aki azt mondta, azért lett a Tisza társadalompolitikai szakértője, mert egy ilyen feladat elől nem lehet elugrani. Az elnyomó kívülről határozza meg, mi a helyes vagy helytelen. Ezzel a hozzáállással „megbénítják az alkotó erőnket, ne engedjük, hogy ez megtörténjen. Nem a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem azoktól a hatalmasoktól, akik kívülről irányítható robotokká akarnak tenni”. Az oktatás és egészségügy nem lehet civil szervezetek vagy az egyházak felelőssége kizárólag, összehangolásra van szükség, és ez állami felelősség. Szerinte később is adatalapú kormányzásra van szükség, ez lehetővé teszi a gyors korrekciót. A Tisza munkacsoportok szakpolitikai anyagaiból is kiderül, hogy ma Magyarország problémája, hogy nem biztosítja minden polgárának a hozzáférést a szolgáltatásokhoz. Aki szegény és/vagy nem fér hozzá a minőségi oktatáshoz, nem tud érdemben továbbtanulni vagy alacsony minőségben sajátítja el a szakmáját, ez a gazdaságra is kihat.

Ezután Magyar Péter évértékelője következik, akit a műsorvezető, Solti Lilla többek közt azzal konferált fel, mint akivel mindenkinek a teremben van egy szelfije, és aki viszi előttünk a fáklyát. A politikust már megérkezésekor is állva tapsolták, évértékelője tartalmáról külön cikkben számolunk be itt. 

A rendezvény végén hosszú szelfisor alakult ki Ruszin-Szendi Romulusz előtt, Magyar Péter programadó beszédét vastaps és az „árad a Tisza” skandálása zárta.