Elsőként a sertéságazat omolhat össze a marhákat sújtó járvány miatt
Sertések (Fotó: Shutterstock)

„A járvány miatt életbe léptetett exportkorlátozások, a mostanra két megyényi területet érintő szállítási és vágási korlátozások, valamint a nemzetgazdasági miniszter élelmiszertermelőket ellehetetlenítő politikája súlyos, esetenként pótolhatatlan veszteségeket okoz az ágazat szereplői számára” – mondta a Magyar Hangnak Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke.

30 országban korlátoznak

Az első száj-és körömfájás járványkitörés óta közel 30 ország léptetett életbe beviteli korlátozásokat a magyar állati termékekkel szemben. Ezek többsége valamilyen formában jelenleg is érvényben van, ellehetetlenítve, de legalábbis erősen korlátozva a magyar áruk exportját. Az intézkedések miatt nagy mennyiségű tejtermék, hús és élő állat külpiaci értékesítése hiúsul meg, a túltartás a járványkitörésektől távol dolgozó gazdákat is sújtja

Hozzátette, a legsúlyosabb helyzet a sertéságazatban alakult ki: a fertőzött területekről hónapok óta nem tudnak élő állatot értékesíteni. A korlátozások miatt az elmúlt hetekben közel 100 ezer egészséges, mégis eladhatatlan sertés ragadt bent és halmozódott fel a telepeken. Ez a szám ráadásul heti körülbelül 10 ezer darabbal növekszik. A sertések jelentős része 110-120 kilós ideális vágósúly helyett már 180-190 kilósra nőtt. Ezek az állatok nehezebben vághatók, minőségük romlik, takarmánnyal való etetésük rendkívül költséges, most már csak annyi élelmet kapnak, hogy életben maradjanak. Elhelyezésük hatalmas kihívást jelent. A helyhiány miatt már a malacok leölését is meg kellett kezdeni. A tárolókapacitások megteltek, a levágott állatok már sehol sem férnek el. Az ágazatot érintő kár már most 10-20 milliárd forintra becsülhető, és a helyzet csak tovább romlik. Koncz Máté hangsúlyozta, a gazdálkodók önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe az állami járványügyi intézkedések következtében, így az elszenvedett károkat szerinte mindenképpen kompenzálni kellene.

Kifejezetten gyenge húsvét

Mindezek miatt kifejezetten gyengén alakult a húsvét is az ágazat számára. Egy román határ közeli vágóhíd arról számolt be, hogy a kereslet még az ortodox és katolikus húsvét egybeesése ellenére sem növekedett, a szokásos húsvéti forgalmat sem közelítették meg a termelők. Ennek oka a hazai fogyasztás visszaesése, az exportakadályok, valamint a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt bevezetett korlátozások, amelyek több mint harminc országban érvényben vannak.

Természetesen a szarvasmarhatartók helyzete is aggasztó, de őket könnyebb elhelyezni, így bármilyen furcsa, ezen a területen egyelőre kevésbé rossz a helyzet. Az export nehézségek őket is sújtják, a húsmarhák értékesítése is akadozik, és a tejtermelés is csökken. Kevesen gondolnak rájuk, de nehéz helyzetbe kerültek a báránytenyésztők is: bár sikerült az olasz piacra élő állatokat exportálni, azt nyomott áron kellett és jelentős mennyiség maradt belföldön. A baromfiágazat sem járt jobban: a madárinfluenza miatt szintén szigorú korlátozások vannak érvényben, ami miatt a tárolókapacitások megteltek, és az újonnan termelt áruk elhelyezése súlyos gondot jelent.

Az ágazat jövője Koncz Máté szerint egyértelműen aggasztó: az állattenyésztők kilátásai bizonytalanok, a járványok által sújtott piacokon sürgős és hatékony állami beavatkozás nélkül további óriási károk várhatók. A legfontosabb feladat a kapcsolatfelvétel, és a magyar élelmiszerek külföldi fogyasztóinak megnyugtatása, a bizalom visszaszerzése lenne, azonban jelenleg sajnos nem látszanak az erre irányuló törekvések.

Termelőellenes magatartás

A MOSZ korábban úgy fogalmazott, tovább súlyosbítja a helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium termelőellenes, az élelmiszer termékpályákat destabilizáló politikája. A minisztérium egyes élelmiszerek árának szalmaláng életű csökkentéséért hajlandó veszteségbe hajszolni a teljes élelmiszer termékpályát, rengeteg vidéki gazdaságot és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetve ezzel. A MOSZ, mint felelős szakmai érdekképviselet visszautasította Nagy Márton miniszter azon állításait, miszerint a gazdálkodók, az élelmiszergyártók és a kereskedők nyerészkedése miatt drágulnak az élelmiszerek. A termelők egy része épp a veszteségeit próbálja minimalizálni és a túléléséért küzd. Az érdekképviselet arra kérte Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdálkodók mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítse az ezek miatt kilátástalan helyzetbe kerül állattartókat.