Múlt kedden megérkezett a BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyére a nyolcadik CAF-villamos. Az első hét járművet októbertől ütemezetten szállította Budapestre a spanyol gyártó. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2022 novemberében 20 rövid, majd 2023 márciusában 26 rövid és 5 hosszú, összesen 51 CAF-szerelvényt rendelt meg egy korábbi szerződés opciós tételének lehívásával a jelenlegi árfolyamnál jóval olcsóbban. Kérdés – írta meg a Népszava –, hogy a CAF leszállítja-e a teljes megrendelt mennyiséget. Nem rajtuk múlik. Ők ugyanis az előzetes ütemterv szerint küldik a járműveket, csakhogy a BKK nem tud fizetni. A kifizetetlen számlák összege immáron 11,5 millió euróra rúg és minden egyes leszállított villamossal ütemesen emelkedik.
A teljes projekt várható költsége a villamosok közlekedéséhez és kocsiszíni kiszolgálásához szükséges infrastruktúrával együtt 96,4 milliárd forint. A BKK eredetileg úgy számolt, hogy a CAF villamosok árának csupán 0,56 százalékát kell önerőként saját kasszából kifizetnie, a többit uniós forrásból teszik hozzá. A projekt ugyanis az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) keretében indult, a megkötött támogatási szerződés alapján a kormány fizette ki az uniós támogatás terhére a 30 százalékos előleget, a BKK pedig valamennyi megrendelt jármű után az önerőt. Ha a projekt finanszírozás hiányában meghiúsul, akkor fennáll a veszélye, hogy a korábban a CAF-nak már átutalt 30 százalékos előleget is vissza kell fizetni az EU-nak. Erre most nagy az esély.
Az Orbán-kormány – írja a lap újságírója, Szalai Anna – addig húzta az opciós tételek lehívását, hogy a korábbi uniós finanszírozási ciklus véget ért. A támogatási szerződés, illetve a kormány erről szóló 2023-as határozata ugyan arról rendelkezik, hogy a fennmaradó támogatási összeget átforgatják a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus IKOP Plusz keretébe, csakhogy erről már nem írtak alá támogatási szerződést, miután Lázár János közbelépett. Előbb 2022-ben felfüggesztett számos uniós forrásból tervezett fővárosi projektet, köztük a HÉV-vonalak infrastrukturális fejlesztését és az elaggott járműpark lecserélését, de utóbb kiderült számára, hogy a HÉV-szerelvények cseréje elodázhatatlan. Csakhogy nem volt rá pénz. Az Orbán-kormány eredetileg a helyreállítási alap (RRF) fenntartható zöld közlekedésre megítélt forrásainak egy részét használta volna fel erre, de ezt az EU befagyasztotta, így Lázár János kitalálta, hogy az IKOP Plusz forrásaiból megvalósuló fővárosi közlekedési projektek cseréljenek helyet HÉV-járműprogrammal. Csakhogy az RRF -források megszerzésére esély sem mutatkozik, így a BKK lázasan kezdett azon dolgozni, hogy a projekt visszakerüljön az IKOP Plusz keretbe, d sikertelenül. Az új támogatási szerződést sem kötötték meg.
Így jutottak el tavaly októberig, amikor a CAF a szállítói szerződésben vállaltaknak megfelelően elkezdte szállítani a villamosokat. A BKK a korábbi támogatási szerződés alapján az előleg és az önerő feletti részről szóló számlákat továbbküldte az uniós források kifizetéseit bonyolító Irányító Hatóságnak (IH). Csakhogy az IH nem tud fizetni, hiszen nincs új, IKOP Pluszos támogatási szerződés, ami alapján kiegyenlíthetné a számlákat. A sok millió eurós kifizetetlen számlák így most lebegnek a levegőben.
A BKK a Népszava kérdéseire küldött válaszában leszögezte: ők a vállalt 0,56 százalékos önrészt határidőre megfizették, a Magyar Állam nem kötötte meg velük a vonatkozó kormányhatározatok és a korábbi IKOP Támogatási Szerződés szerinti új megállapodást, azaz nem biztosította a projekt finanszírozását, amelynek hiányában az Irányító Hatóság nem egyenlíti ki a számlákat. A CAF – ezekre figyelemmel – a további szállításokat felfüggesztheti. A Magyar Közlönyben néhány napja megjelent Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) listája, amely azokat a projekteket tartalmazza, amelyekre kifizethetőek uniós források. A fővárosi villamosbeszerzés nincs rajta, holott az IKOP Plusz keretben elméletileg lenne pénz, a keret felét még nem használták fel. A CAF egyelőre a teljesítés felfüggesztésén kívül egyéb jogi lépéseket nem helyezett kilátásba. Ez nyilvánvalóan változhat a tartozás növekedése esetén. A BKK folyamatosan egyeztet az Irányító Hatósággal, az illetékes minisztériumokkal, és a CAF-fal is. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója több ízben írásban kérte a döntéshozóktól a helyzet sürgős megoldását, míg Karácsony Gergely főpolgármester a miniszterelnöktől kérte a kormány beavatkozását. Nem kaptak válaszokat – írja a Népszava.
