Hetvenéves korában elhunyt Ludwig Emil, a korábbi Magyar Nemzet lapszerkesztője, a Magyar Fórum 1995-98 közötti főszerkesztője. Publicista, művelődéstörténész, helytörténész. Egykori kedves kollégánk 1952. október 17-én született Budapesten, szíve az utóbbi évtizedekben inkább a Balaton-felvidékre húzta, taliándörögdi házában érezte igazán otthon magát.
Emil írásaira sokan emlékezhetnek, akik szívesen olvastak – sok más mellett persze – a hazai műemlékekről, mindenek előtt templomokról. Sorozata Rejtőzködő Magyarország címmel futott. Hosszú éveken át dolgoztunk együtt a Magyar Nemzetnél, közös lapzárták tucatjai után vezetett egy irányba utunk az Üllői útról Buda felé, gyakran piros Sierrájával, dörögdi kertje pedig több nyáron is remek sátorozóhelyként szolgált Völgyfesztivál idején. Szeretett beszélni, mesélni, történelemről, Amerikáról, sörökről, építészetről, amolyan humán polihisztor volt.
Az Attila úti egykori törzshelyen, az Illúzióban beszédtéma volt kollégánk, tudtuk, hogy beteg, csak reméltük, nem rohan így az idő.
Nagyszombaton, Tapolcán halt meg, felesége, két gyermeke, három unokája gyászolja.
