Botrányok után és pereskedés közepette 8,7 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank azt a budai Várban álló műemléket, amelyet öt éve egyszer már megvett éppen annak az alapítványnak, amelytől most visszaszerezte.
Kevés izgalmasabb épületet találunk jelenleg a budai Várban a Szentháromság téri egykori régi budai városházánál, amelyben a Matolcsy György-féle Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS) doktori iskolája működik. Az Úri, a Tárnok utca és Szentháromság tér által határolt területen álló műemlék épületet a hosszú, költséges és trükkökkel tarkított felújítás, a botrányokkal kísért rövid működés, és a szomszédokkal való pereskedés után november elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 8,7 milliárd forintért vásárolta meg – a saját alapítványától, amelyen keresztül öt évvel ezelőtt egyszer már megvette.
Az üzletet nem sokkal az után kötötték meg, hogy V. Naszályi Márta, az I. kerület új polgármestere a Magyar Hangnak adott interjújában hangsúlyozta: az MNB alapítványainak „térnyerése sok szempontból is problematikus”. Kifejtette, bár a Bölcs Vár néven működő intézmény doktori iskolaként határozza meg magát, „valójában egy borospince és két étterem működik az épületben”. A jegybank október végén közleményben cáfolta a polgármestert: a régi városháza felújítása értékmentő és értékteremtő beruházás, a Bölcs Vár valódi oktatási intézmény, amelyre „méltán lehet büszke nem csak a programban résztvevők, hanem a kerület is”. Másfél héttel később azonban az MNB újabb közleményt adott ki, és ebben már azt írták, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a „jegybank meglévő épületei már nem tudják kellő színvonalon és megfelelő kapacitással kiszolgálni ezeket az oktatási programokat”. Ezért az igazgatóság az adásvétel mellett döntött.
Az újabb fordulat tovább színesíti az épület elmúlt öt évének amúgy is mozgalmas történetét. Az MNB 2014 végén vásárolta meg a Szentháromság téri műemléket a Magyar Tudományos Akadémiától 1,85 milliárd forintért. Mellékszál, de ugyanakkor került a jegybankhoz az ország legdrágább lakóingatlana, a Vár oldalában álló egykori Lónyay–Hatvany-villa is 3,42 milliárd forintért. Mindkét épületet a jegybank alapítványai kapták meg. A régi budai városházában az MNB 2016 szeptemberétől „egyedülálló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező doktori iskolát” kívánt létrehozni. A felújítást a korábban Mészáros Lőrinchez, ma már inkább Tiborcz Istvánhoz közeli Magyar Építő Zrt. végezte 3,6 milliárd forintért, és további jelentős összegek mentek el a tervezésre, a műszaki felügyeletre, és még a több tízmillió forintos, kézzel csomózott gyapjúszőnyegekre is kiemelt figyelmet fordított az alapítvány.
Újjáépítik Matolcsyék a korrupció 150 éves jelképét | Magyar HangA rekonstrukció terveit 2015-ben váratlanul megváltoztatták, az oktatási intézmény ennek köszönhetően éttermekkel, borozóval és könyvesbolttal gazdagodott, a módosításokról azonban elfelejtették értesíteni a szomszéd épületek lakóit. Egészen pontosan, a kormányhivatal rossz címre küldte ki a változtatásról szóló dokumentumot, és bár a kerület akkori vezetése időben értesült a módosításokról, azokat diszkréten elhallgatták a lakók elől, az építési engedély így – tiltakozás híján – jogerőre emelkedett.
A módszer ugyan súlyos kérdéseket vet fel az átláthatóságot és a törvényességet illetően, szakmai szempontból a végeredménybe nehezen lehetne belekötni. A tervező Hetedik Műterem Kft., Szabó Levente Ybl-díjas építész által vezetett rekonstrukciója ennek megfelelően több elismerést is besöpört. Az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS magyar bizottsága ICOMOS-díjjal tüntette ki a felújítási munkát, amely idén novemberben Pro Architectura díjban is részesült.
Hiába azonban a kitüntető címek, a 2018 szeptemberében átadott Bölcs Várról gyorsan kiderült, hogy a tudományos elmélyülés mellett a vendéglátásra is nagy hangsúlyt helyez. Az ipari szellőzők hangja, és az oktatási intézményben szórakozó közönség zaja pedig elviselhetetlenné tette az életet a szomszédos, Tárnok utcai ház lakói számára. Az épületben zajló összejövetelek miatt kétszer még a rendőrséget is ki kellett hívni. Ennek eredményeként 2018 végén az alapítvány kirúgta a Bölcs Várból az éttermeket üzemeltető Zsiday Roy cégét.
Az alapítvány szerint ezt követően a panaszok megszűntek, információnk szerint azonban a szomszéd ház lakói polgári peres eljárásban szereznének érvényt az igazuknak. A 24.hu híre szerint idén szeptemberben a bíróság hatályon kívül helyezte a kormányhivatal által kiadott használatbavételi engedélyt, ami azt jelentette, hogy az intézménynek az új eljárás lefolytatásáig be kell zárnia. Ez azonban nem történt meg, a PADS közleményben cáfolta az információt, az alapítvány szerint a használatbavételi engedélyük jogerős, így a Bölcs Vár legálisan működik.
A V. Naszályi Mártával készített interjúnkra adott jegybanki válasz után derült ki, hogy a létesítmény újabb funkcióval bővül: a kínai Fudan Egyetem létesít campust az épületben. Bár a hír annak kapcsán látott napvilágot, hogy Orbán Viktor október végén a karmelita kolostorban fogadta az intézmény rektorát, az MNB és a Fudan Egyetem valójában már 2017-ben együttműködési megállapodást írt, amelyet egy évvel később újabb kontraktus követett. Vagyis, ahogy arra Dubéczi Zoltán, az MNB elnöki főtanácsadója a kerület polgármesterének címzett közleményében is kitért, a kínai egyetem kettős diplomát adó képzése már évek óta működik a PADS épületében.
Kínai egyetem költözik Matolcsy György alapítványának épületébe, ami perben áll a szomszédsággal | Magyar HangAmely azonban, mint kiderült, nem képes megfelelő színvonalon kiszolgálni az oktatási programokat, így túladtak rajta. Vagyis az MNB az öt éve a saját alapítványán keresztül megvásárolt ingatlant egy saját alapítású cégén keresztül újra megvette az alapítványától. 2014-ben 1,85 milliárdot fizettek érte, most, a mindennel együtt bő 4 milliárdos rekonstrukciót követően, 8,7 milliárdot. 2016 márciusában fogadták el a törvényt, amely szerint az MNB alapítványainak juttatott, az adófizetők pénzéből biztosított vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Ennek értelmében a Szentháromság téri épület összege sem tekinthető immár közpénznek. Megkerestük a jegybankot, hogy az ügy részleteiről érdeklődjünk.
– Az ingatlan teljes körű felújításának eredményeként az Óvárosháza történelmi jelentőségéhez méltó, ugyanakkor a 21. század kihívásainak megfelelő épületként született újjá, ahol számos – részben a Magyar Nemzeti Bank által szervezett – program és kezdeményezés megvalósítására került sor – írta az MNB.
Hangsúlyozták, Budapest Főváros Kormányhivatala lefolytatta a megismételt másodfokú eljárást, határozatában megállapította, a használatbavételi engedély kiadása zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem kifogásolható. A Bölcs Vár tehát jogerős használatba vételi engedély birtokában folytatja tevékenységét.
Tájékoztattak továbbá, hogy a jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank nem költségvetési szerv, hanem az állam 100 százalékos tulajdonában álló Zrt. Az MNB bevételeit, kiadásait nem a mindenkori költségvetés határozza meg, hanem független intézményként saját éves gazdálkodási tervvel rendelkezik és alapvető feladatait nem veszélyeztetve törekszik arra is, hogy a központi költségvetésnek ne jelentsen terhet. Az MNB az elmúlt éveket folyamatosan pozitív eredménnyel zárta, kétszer is rekordösszegű osztalékot fizettet be a költségvetésbe, így az MNB beruházásai nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek.
A PADS válaszából kiderült, hogy „a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. által nettó 8,7 milliárd forintért megvásárolt műemlék épület a Magyar Nemzeti Bank oktatási tevékenységének és kiemelt presztízsű rendezvényeinek is hosszú távon otthont adó, ideális helyszíneként szolgálhat a jövőben. Az ingatlan értékesítésével az Alapítványok nemrég megváltozott statisztikai elszámolása pedig kis mértékben javítja az államháztartás hiányát”.
Az önkormányzattól úgy értesültünk, a kerületnek elővásárlási joga volt a Bölcs Vár épületére, a vételár azonban jócskán meghaladta a lehetőségeiket, így lemondtak a műemlék megszerzéséről.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/49. számában jelent meg, 2019. december 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/49. számban? Itt megnézheti!
