Elsimulóban van az elítélt embercsempészek szabadon engedése miatt keletkezett diplomáciai hullámverés Ausztria és Magyarország között. Erről árulkodik az osztrák belügyminisztérium lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatása, amely szerint a két ország rendőrhatósága folytatja a közös, embercsempészet visszaszorítására elindított „Operation Fox” fedőnevű akcióját. A magyar kormánydöntés a szomszédos országban komoly felháborodást váltott ki, a Die Presse pedig arról írt, hogy a rendelet a közös rendőrségi művelet jövőjét is megingathatja.
Az osztrák belügyi tárca érdeklődésünkre eloszlatta a kételyeket. Azt írták: folytatódik mind a szerb–magyar határon átívelő szervezett bűnözés elleni küzdelem, mind a hasonló célú Operation Fox művelet a magyar–osztrák határ térségében. – Gerhard Karner belügyminiszter és magyar kollégája, Pintér Sándor telefonon tárgyalt. A magyarországi börtönökből szabadon bocsátott embercsempészek ügyéről cseréltek információt. Karner hangsúlyozta, hogy a rendőrségi együttműködés eredményes. A két miniszter egyetértett abban, hogy az embercsempészek elleni küzdelem közös cél – derült ki Christoph Raiser szóvivő tájékoztatásából. Az akció folytatása és a diplomatikus megfogalmazás a korábbi feszültség enyhülését mutatja. Ugyan Ausztria fokozta az ellenőrzéseket a magyar–osztrák határon, kérdésünkre azonban nem írtak olyan intézkedésekről, amelyeknek bevezetését a magyar kormánydöntés miatt mérlegelnék.
Magyarország azzal vívta ki Karl Nehammer (ÖVP, Osztrák Néppárt) kormányának ellenszenvét, hogy az egyik áprilisi kormányrendelet értelmében az embercsempészek bizonyos feltételek fennállása esetén úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerülhetnek. Ez a lényegében lehetővé teszi, hogy a jogerősen elítélt külföldi embercsempészek távozhassanak a magyarországi börtönökből. Ebben a „kegyben” az részesülhet, akivel szemben a fentiek mellett elrendelték az országból való kiutasítást is, de feltétel az is, hogy más bűncselekmény miatt ne folyjon velük szemben eljárás Magyarországon. Az érintetteknek vállalniuk kell továbbá, hogy 72 órán belül elhagyják az országot. Az őrizetet elvileg az anyaországukban tölthetik le, ám ehhez nekik kell jelentkezniük ott. Emellett az RTL egy olyan rejtett kamerával készített felvételt is bemutatott, amelyen az látszik, hogy a büntetés-végrehajtás munkatársai öt embercsempészt raktak ki a szombathelyi vasútállomáson, majd otthagyták őket.
Ezek voltak a közvetlen előzményei annak, hogy Alexander Schallenberg (ÖVP) osztrák külügyminiszter bekérette Nagy Andort, Magyarország bécsi nagykövetét. Egy-egy követ berendelése a diplomáciában korántsem rendkívüli, de ilyen lépésre csak alapos okkal kerül sor. Nagy május 22-én járt a minisztériumban, miután az osztrák külügyminiszter közölte: az ügy teljes körű tisztázását követeli a magyar féltől. Az osztrák felháborodás mértékéről sokat elárul, hogy a magyar nagykövetet „sürgős megbeszélésre” kérték be, mivel az elítélt embercsempészek százainak szabadon bocsátása Ausztriában komoly nyugtalanságot okozott.
A külügy emiatt aggodalmát fejezte ki a nagykövetnek, akivel azt is közölték, hogy a magyar kormányrendelet szöges ellentétben áll azzal az eddigi világos vonallal, amelyet Magyarország az embercsempészet elleni küzdelemmel szemben hirdetett. Emellett osztrák részről rámutattak, hogy Magyarország eljárása a szomszédos Ausztriára közvetlen hatással van. A magyar kormány a börtönzsúfoltsággal és az elítéltek ellátásának magas költségeivel indokolta a külföldi embercsempészek szabadon engedését. Az osztrák sajtóban megjelent beszámolók szerint ezt a magyar közvéleménynek szánt magyarázatot sem vették jó néven Ausztriában. A magyar és az osztrák belügyminiszter egyeztetése és a közös ellenőrzések folytatása miatt kerestük Pintér Sándor hivatalát is, de lapzártánkig nem válaszoltak.
Az ügy figyelemre méltó vonatkozása továbbá, hogy a kormány egy rendelettel írta felül a törvényt, amelynek következtében az elítélt külföldi embercsempészeknek nem kell leülniük büntetésüket. Ezt a jogalkotást az Országgyűlés által, az ukrajnai háborúra való hivatkozással megszavazott különleges jogrend teszi lehetővé. Különleges jogrendben ugyanis a kormány rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Lapunk online kiadásában Moldova Zsófia, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság és büntető igazságszolgáltatás programjának vezetője úgy nyilatkozott: a döntés morálromboló hatású. Hiszen azt üzeni mind az elkövetőknek, mind az uniós országok bűnüldöző hatóságainak, hogy Magyarországon nem jár komolyabb retorzió az embercsempészetért. Kitért arra is: az osztrák kormányt joggal aggasztja a döntés, mivel betartathatatlan a rendelkezés azon része, hogy a szabadlábra helyezett bűnelkövetők önként, 72 órán belül, az érkezési ország felé elhagyják Magyarországot. Ehelyett sokkal valószínűbb, hogy maradnak a régióban, és folytatják tevékenységüket – fogalmazott.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/22. számában jelent meg június 2-án.
