Emelni kell a minimálbéren, különben még jobban leszakadunk

Emelni kell a minimálbéren, különben még jobban leszakadunk

(Fotó: Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ahogy közeledik az év vége, kezdődik a szokásos alkudozás, mekkora legyen a minimálbér illetve a garantált bérminimum (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) jövőre. Ha a munkáltatókon múlna, egy fillérrel sem nőne a kötelező legkisebb bér, amely idén bruttó 161 ezer forint. – A munkaadók általában nulla százalékos emelésről indítanak a tárgyalásokon, nincs ebben semmi szokatlan – mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának múlt heti ülését követően. Ráadásul a cégek most hivatkozhatnak a koronavírus-válságra, amely egyes ágazatokat valóban padlóra küldött.

A munkavállalók érdekvédelmi szervezetei azonban nem tartják túlzásnak az általuk javasolt tíz százalékos emelést. – Először is az inflációval (jelenleg 3,9 százalék) megegyező mértékű emelést automatikusan meg kell adni, ez így szokás a fejlett országokban, hacsak nincs társadalmi közmegegyezés arról, hogy a munkavállalók életszínvonalát feltétlenül csökkenteni kell. A szegénységi küszöb (az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60 százaléka vásárlóerő-paritáson) a másik közgazdasági tényező, amit figyelembe kell venni. Ha szem előtt tartjuk a társadalmi jólét növelését, akkor pontosan 9,7 százalékra jön ki az emelési igényünk – magyarázta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Persze tekintettel vannak a nemzetgazdaság helyzetére, és megfontolják, lehet-e tartani a jólétnek azt a szintjét, amelyet 2020-ra elért a minimálbér szintjén élő munkavállaló, vagy össze kell húzni a nadrágszíjat. Árnyalja a képet az is, hogy a magyar minimálbéresek jelentős része feketén, zsebbe kapja a fizetése egy részét. – Úgy ítéljük meg azonban, hogy az egyes ágazatok annyi támogatást és adókedvezményt kaptak az elmúlt években, hogy a legkisebb béren illetve a szegénységi küszöb környékén élő munkavállalóknak nem kellene további elszegényedéssel szembenézniük – szögezte le Palkovics.

A vita során a munkáltatók oldaláról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége többek közt azzal is érvel, hogy idén a termelékenység 5,2 százalékkal csökken,ezért sincs fedezet a minimálbér-emelésre. – Ez 2020-ra igaz lehet, de jövőre már 4,5-5 százalékos növekedést jeleznek előre ezen a téren, vagyis ugyanannyian, többet fogunk termelni – vélekedett Kordás László. Úgy látja, ha nem emelünk bért, akkor konzerválódik a technológiai lemaradás, és épp ezért marad alacsonyabb a termelékenység.

A válságra azért sem érdemes hivatkozni, mert a többi visegrádi országban is van pandémia és gazdasági visszaesés, mégis tudnak minimálbért emelni. Euróra átszámítva Lengyelországban 611, Szlovákiában 580, Csehországban 575 euró az idei minimálbér, eleve magasabbak, mint nálunk (487 euró), mert az elmúlt tíz évben a lehetőségeinkhez képest mindig kicsit kevesebbet emeltünk, mint amennyit a magyar gazdaság ki tudott volna termelni – teszi hozzá. A lengyel legkisebb bér jövőre 2800 zloty lesz az idei 2600 után, ez közel nyolc százalékos emelést jelent, és az átlagbér több mint a felére, pontosan 53,2 százalékára rúg majd. A cseh legkisebb bér 4,1 százalékkal, 14 600 koronáról 15 200 koronára nő. A szlovák minimálbér 7,4 százalékkal, 580 euróról 623 euróra (mintegy 225 ezer forintra) emelkedik, elérve a 2019-es átlag bruttó bér 57 százalékát. Az is árulkodó, hogy míg nálunk novemberben indult és egyből befagyott a bérvita, közvetlen versenytársainknál már eldöntötték a kérdést, ami épp a vállalatoknak jó, hiszen van idejük a felkészülésre. 

– Ha az emelésben a visegrádiak alá megyünk, akkor tovább nyílik az olló, és nagyon le fogunk maradni. Így is hátulról a harmadikak vagyunk az Európai Unióban, euróban számolva csak Romániában és Bulgáriában kevesebb a minimálbér, mint nálunk – hívta fel a figyelmet szakszervezeti vezető. Orbán Viktor még mindig az olcsó munkaerővel próbálja fenntartani a gazdaság versenyképességét, míg a környező országok már igyekeznek kitörni a csapdából, amelynek egyik eszköze a minimálbérek lendületes emelkedése lehet. Sőt, a szlovákok már elkezdtek alkalmazkodni az európai minimálbérről beterjesztett uniós javaslathoz is. Ez utóbbi azt célozza, hogy a tagállamokon belül a minimálbér ne legyen kisebb az adott ország medián bérének – az az összeg, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet – 60 százalékánál, illetve az átlagkereset 50 százalékánál. Ez Magyarországon azt jelentené, hogy körülbelül 200 ezer forintos havi bruttó minimálbért kellene fizetni a mostani 161 ezer helyett.

A nagy kérdés most az, hogy a kormány – miután meghallgatta mindkét felet – mi mellett teszi le a voksát. – A következő tárgyalásra várhatóan a december 8-i héten kerül sor, ekkor derül ki, hogy a nagyvállalatok profitja vagy az emberek megélhetése a fontosabb – mondja Kordás. Miután 2022-ben választások lesznek, több szakértő szerint is a kormány nem adhatja alább 5-6 százalékos emelésnél. Ez esetben 170 ezer forint körül alakul majd a legkisebb bér.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bródy Jánossal, Orosz Annával, Tóth Gabival, Kemenesi Gáborral és Szakonyi Károllyal. Uradalom állami pénzből a Nyírségben. A Burkáéktól visszakövetelt pénz nyomában. Keresse a friss Magyar Hangot,  Bűvös Szakács-melléklettel!

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt