Nemzeti Energiacsúcs összehívását és energiaársapkát javasol a kormánynak a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. Azt kérik, a központi költségvetés vállaljon részt a magas energiaárak terheiből, amelyek a közszolgáltatások biztonságos működését sodorják veszélybe. Gémesi György szerint az állam az energiaárnövekedés miatt megnövekedett áfabevételéből fedezhetné az intézkedés költségeit.
Nem kapnak közbeszerzési ajánlatot az energiaszolgálatóktól az önkormányzatok a megnövekedett energiaárak miatt, amelyek a közszolgáltatások biztonságos működtetését is veszélybe sodorják a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint. Ezt korábban is többször jelezték polgármesterek az önkormányzati szövetség is. A szervezet elnöksége csütörtökön ülésezett a budapesti Városházán, a javaslatokat az ülés szünetében ismetették.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége még a téli fűtési szezon előtt egy Nemzeti Energiacsúcs összehívását javasolja ahol szakértők, szolgáltatók, önkormányzatok és a kormány bevonásával vitatnák meg az energiaválság kérdéseit. A másik javaslatuk egy ársapka, amely biztosítaná, hogy az önkormányzatok a következő év március 15-ig működtetni tudják a szociális, egészségügyi és nevelési intézményeiket és sportlétesítményeket. – Tízmillió embernek szolgáltatunk, ennek feltételeit szeretnénk biztosan látni, ezért kérjük a kormányzattól az energiaársapkát – fogalmazott Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a szervezet elnöke.
Nem akarnak lemondani a fejlesztésekről
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és a MÖSZ társelnöke elmondta: azt javasolják a kormányzatnak, osztozzanak a problémák megoldásán az önkormányzatokkal. Elmondása szerint nem az a szándékuk, hogy az energiaválság teljes terhét valaki más vállára rakják az önkormányzatok, hanem az, hogy egy asztalhoz üljenek, és közösen találjanak ki egy forgatókönyvet, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok biztosítani tudják a közszolgáltatásokat. – Az önkormányzatoknak is cipelni kell valamennyit ezekből a terhekből, de a legjobb, ha közös stratégiát tudunk kialakítani – mondta.
A főpolgármester kitért arra is: ársapka azért lenne fontos, mert az energiapiac kiszámíthatatlan, napi szinten változnak az árak, és a hosszú távú, éves közbeszerzéseknek, amelyeket az önkormányzatok szoktak alkalmazni az energiabeszerzés során, árfelhajtó hatása lehet. Szerinte az ársapka garantálni tudná a hosszú távú beszerzéshez hasonló biztonságot március 15-ig.
Arra is kérte a kormányt, hogy legyen aktív a közös európai közös megoldás megtalálásában. – Az Európai Bizottság kijelölte már az irányokat az energiapiac megregulázására, amely spekulatív piac – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy jelenleg napi problémái vannak az önkormányzatoknak az energiaáremelkedés miatt, amelyek szerinte sokkal kisebbek lennének, ha korábban az állam, az önkormányzatok és a vállalati szféra is többet ruházott volna be megújuló energiába. Ahogy fogalmazott: ez most igazán megéri, a főváros pedig nem szeretne lemondani a jövő fejlesztéseiről a remélhetőleg átmeneti problémák árnyékában.
Napi problémáink vannak, amelyek sokkal kisebbek lennének, ha sokkal többet ruházunk be megújuló energiába, ez most igazán leméri, nem szeretnénk lemondani a jövő fejlesztéseiről a remélhetőleg átmeneti problémák árnyékában.
Nem fogják bírni a legkisebb települések
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere és az önkormányzati szövetség másik társelnöke a legkisebb településeket képviselve elmondta: ezek a települések már az eddigi energiaárakat is nehezen tudták kigazdálkodni. Jánoshidán elmondása szerint csak az óvodát merik gázzal fűteni, az idősek nappali ellátásában fafűtésre kell áttérniük, emiatt az ellátást a művelődési házba kellett költöztetni.
Eszes Béla elmondta azt is: az alacsony jövedelműek elsősorban az önkormányzatoktól várnak segítséget, szociális tűzifáért minden korábbinál többen jelentkeznek be az önkormányzathoz, de egyelőre még azt sem tudják, mekkora mennyiséggel gazdálkodhatnak pontosan, és ezt hányfelé kellene elosztaniuk. A hozzájuk hasonló kistelepülések lakossága elmondása szerint legtöbbször százezer forint alatti nyugdíjból és minimálbér körüli jövedelemből gazdálkodik. – Nagy szükségünk lesz arra, hogy legyen központi egyeztetés, és legyenek olyan intézkedések, amelye a legkisebb településeket érintik – mondta. Az alacsony iparűzési adóbevétellel rendelkező kistelepülésekre kiemelten igaz szerinte, nem fogják kibírni a további áremelkedést.
A Magyar Hang kérdésére, hogy nagyságrendileg mekkora lenne az általuk javasolt intézkedéscsomag becsült költsége, egyelőre nem tudtak pontos választ adni a MÖSZ vezetői, Karácsony Gergely szerint részben ezért is lenne szükség szakértőkkel való egyeztetésre. Gémesi György annyit fűzött hozzá: elképzeléseik szerint az állam az energiaár-növekedés miatt megnövekedett áfabevételéből fedezhetné az intézkedés költségeit.
