Az orosz agresszió nyomán sokszorosukra emelkedő energiaárak, az ennek nyomán keletkezett nemzetközi piaci bizonytalanságok, valamint az elhúzódó infláció lehetetlen helyzetbe hozta a hazai önkormányzatokat. Sokszorosára emelkedtek az energiaszámlák, amelyek kifizetése még úgy is komoly gondot jelent számukra, hogy jelentősen csökkentették az energiafelhasználást. Sok helyütt intézményeket kellett a téli időszakra bezárni, vagy jelentősen korlátozni nyitva tartásukat. Ezért rövid- közép és hosszú távú energetikai korszerűsítési terveket kell készíteni, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.
Ebből a célból készített javaslatcsomagot az Egyensúly Intézet, az önkormányzati szövetségekkel (Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége) együttműködésben. Az intézet országjárás során gyűjtötte össze a Nemzeti Energiaügyi Kerekasztal néven zajlott megbeszéléssorozaton az önkormányzati elképzeléseket, és ez alapján állt össze az a szakpolitikai javaslatcsomag, amelynek legfontosabb elemeit az alábbiakban ismertetjük.
Az energiaközösség kiutat jelenthet
A javaslat szerint rövid távon segítheti az önkormányzati működést, ha már most áttekintik, hogy a szeptember után kezdődő időszak gázbeszerzéseinél milyen – fixáras vagy tőzsdeileg indexált – szerződést érdemes kötni, illetve hogy az önkormányzatok képesek-e a számlák kifizetésére, vagy segítségre van szükségük ehhez. Ezt segítendő, az energiabeszerzések esetében egyszerűsíteni kell a jelenlegi túlbonyolított közbeszerzési szabályrendszert.
Elodázhatatlan rövid távú feladat egy energetikai korszerűsítési program összeállítása is, amelynek részeként ösztönözni kell az együttműködésen – például az önkormányzati részvétellel létrehozott energiaközösségek – alapuló fűtési rendszerek létesítését. Igaz, ehhez az energiaközösségek létesítésének részletes jogi szabályait kell először megalkotni a törvényhozónak. Már csak azért is, mert a Nemzeti Energiastratégia egyik célja, hogy 2030-ig Magyarország mind a 197 járásában legyen legalább egy energiaközösség. Nagy segítséget jelentene, ha egy mérlegkörbe kerülnének az önkormányzati fogyasztók és termelők, illetve ha felülvizsgálnák az elosztói szabályokat és a műszaki lehetőségeket.
A korszerűtlen közvilágítási hálózattal rendelkező településeken üdvös lenne valamiféle állami támogatással, például kamatmentes hitellel ösztönözni a LED-világításra való áttérést. Egyúttal a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) engedélyezési folyamatának lassúsága miatt a szolgáltatóknak előre kell venni az önkormányzatok engedélykérelmeit. Segítené az önkormányzatok forráshoz jutását az is, ha az energiatakarékossági célú beruházások esetében a hitelfelvételkor mentesítenék őket a jelenleg érvényben lévő kormányzati engedély beszerzésétől.
Ugyancsak jelentősen segítené az energiatakarékos rendszerek kialakítását, ha a nagyobb településeken főállású energetikai szakértőt alkalmaznának, akinek feladata lenne az önkormányzati intézményhálózat mellett a lakosság energiahatékonysági szakmai támogatása is. Ennek részeként ösztönözni kellene az önkormányzati intézmények gázról való leválását, például a költségek 50 százalékát visszatérítő állami támogatással. Ehhez a forrást, valamint a szakmai követelményrendszert a kormányzatnak kellene biztosítani, illetve kidolgozni.
Milyen állapotban vannak az országos hálózatok?
Ahhoz, hogy megfelelő tervek készülhessenek először a jelenlegi állapot felmérésre lenne szükség. Első lépésben fel kellene mérni a villamosenergia-hálózat állapotát, illetve a kapacitáshiányt, és ez alapján elkészíteni a fejlesztési terveket. Fel kell mérni továbbá, hol, milyen megújuló energia kapacitás hozható létre, az hogyan kapcsolódhat az országos hálózathoz. Ezen túlmenően az épületállomány energiahatékonyságát is át kell tekinteni.
A mind népszerűbb napenergia-kapacitás növelése érdekében fel kell mérni az önkormányzati intézmények tetőszerkezet-állapotát, illetve a napelem-telepítésre való alkalmasságukat. A telepítések felgyorsítása érdekében meg kellene fontolni a megújuló energia általános forgalmi adójának 5 százalékos áfakörbe sorolását. Egyúttal engedélyezni kellene, hogy a már telepített, éves szaldós elszámolásra tervezett napelemrendszerek a telepítéstől számított tíz évig maradhassanak ebben a rendszerben. Segítené az önkormányzatok energetikai önállósodását, ha a jelenlegi betáplálási tilalom alól felmentést kapnának az önkormányzati megújuló energetikai fejlesztések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a már működő geotermikus energiatermelő rendszerek nagymértékben segítik az önkormányzatok energiagazdálkodását az energiaárak elszabadulásakor. Ezért érdemes lenne célzott geotermikus energiapályázatokat kiírni az önkormányzatok részére.
Ahhoz, hogy racionalizálni lehessen az energiafelhasználást, első lépésben a fel kell mérni, mely fogyasztási pontokon, épületekben mekkora a fogyasztás. Az adatgyűjtés megkönnyítésére érdemes lenne az ebben már rutinos önkormányzatok tapasztalatait megosztani szélesebb körben.
Fel kell gyorsítani az épületek energetikai felújítását
Jelentősen csökkentené az energia felhasználást, ha sikerülne felgyorsítani az épületek úgynevezett energetikai mélyfelújítását, amely az energiafelhasználás legalább 60 százalékos csökkenését jelenti. Annál is fontosabb feladat ez, mert ezt vállaltuk az EU klímacélok teljesítéséhez, illetve mert a hazai épületállománynak alig 0,1 százalékán végeznek ilyen jellegű felújítást, ezt az arányt legalább 3 százalékra, azaz évente százezer épületre kell emelni.
A rendelkezésre álló szűkös források bővítését jelenthetné, ha a szolidaritási adó befizetése alól mentesítenék azokat az önkormányzatokat, amelyek vállalják, hogy az így náluk maradó összeget kizárólag energetikai korszerűsítésre fordítják. De az otthonfelújítási támogatás folytatása is plusz forrásokat jelentene, amennyiben az ötven százalékos támogatást teljes egészében energiahatékonysági beruházásokra (szigetelés, nyílászárócsere stb.) vagy megújuló energia telepítésére (hőszivattyú, napelem stb.) lehetne felhasználni. Az ilyen jellegű felújításokat vállaló családok akár csatlakozhatnának az önkormányzatok által szervezendő energiaközösségekhez is, hogy a lehető leghatékonyabban működjenek a megújuló energiatermelő rendszerek.
