Navracsics Tibor a jövő héten tárgyal az Erasmus-ügyről Brüsszelben

Navracsics Tibor a jövő héten tárgyal az Erasmus-ügyről Brüsszelben

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart a Hófehér gazdaság felé - Korrupciós helyzetkép Közép-Európában elnevezésű konferencián Budapesten, a Néprajzi Múzeumban 2022. október 11-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Atv.hu értesülése szerint január 25-én és 26-án tárgyal Brüsszelben Navracsics Tibor európai uniós forrásokért is felelős miniszter Johannes Hahn költségvetési és Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős uniós biztosokkal az Erasmus-ügyről. A politikus az Európai Bizottság konkrét elvárásait szeretné tisztázni azután, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa programok friss támogatásainak felfüggesztéséről döntött az intézmény.

Kormányzati források arról tájékoztatták a lapot, hogy a miniszter a programok felfüggesztése kapcsán az Európai Bizottság konkrét elvárásait szeretné hivatalos úton tisztázni, és arról is tájékozódni akar, hogy a Bizottság részéről van-e még valamilyen elváráslista, amely alapján esetleg az EU-s kormányzati intézmény más retorziókra is készülne.

Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat.

Az indoklás szerint az intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.

Navracsics Tibor a bizottsági döntést követően levelet írt a fentebb említett uniós biztosoknak, melyben úgy fogalmazott, hogy a bizottság lépései „sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el”.

Az Erasmus-ügy kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken beszélt a közrádióban a szokásos péntek reggeli interjúban, és ott azt állította, hogy amennyiben a magyar kormány nem tud az uniós szervekkel kiegyezni, akkor a magyar költségvetésből fogják állni a fiatalok ösztöndíját.

A múlt csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter pedig arról beszélt, hogy amennyiben lett volna olyan kérés, hogy a magasrangú politikusok kerüljenek ki az egyetemek kuratóriumaiból, akkor azt a magyar kormány megtette volna, de Gulyás állítása szerint ilyen kérést nem kaptak. A lap viszont úgy tudja, hogy erről már novemberben és decemberben is érkezett jelzés az EU felől, hogy ezt nem tartják jónak.

Mint a Hvg.hu felhívja a figyelmet, nem igaz tehát Navracsics azon nyilatkozata sem, hogy félreértésről lehet szó: az Európai Bizottság régóta figyelmeztetett a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adott a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi sem.