Három kiállítás nyílt Budapesten a Vigadóban az 52. Eucharisztikus Kongresszusra készülve, a tárlatok anyagát a Keresztény Múzeum, a görögkatolikus egyház és a Katolikus Karitász állította össze. Erdő Péter bíboros megnyitóbeszédében a közelgő budapesti esemény kapcsán azt kívánta a kongresszus részvevőinek, hogy az a Krisztustól tanult emberség megélésének ünnepe legyen, és kiemelte a szeretetszolgálat fontosságát, nem csak az országhatárokon belül, hanem az egész világban.
Erdő Péter bíboros nyitotta meg hétfőn este azt a három kiállítást, amellyel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitójára készülnek a Vigadóban. A tárlatok keddtől megtekinthetők. Az egyik az 1938-as, Budapesten rendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust mutatja be, a másik a görögkatolikus egyház magyarországi művészetét, a harmadik tárlat pedig a Katolikus Karitásznak az egyház karitatív tevékenységéről szóló kiállítása. Egyházi és világi muzeális gyűjtemények, egyházmegyék, plébániák és magánszemélyek is kölcsönöztek tárgyakat a tárlatokhoz, amelyek ebben a formában még nem voltak láthatóak. A Katolikus Karitász már az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson is szervezett kiállítást az egyház szociális szolgálatáról.
A megnyitó (NEK/Ambrus Marcsi)
Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia kezelésében lévő Vigadó az 1938-as világkongresszus alkalmából is események helyszíne volt. Az akkori kiállításon vallási témájú bélyegeket mutattak be, és nemzetközi konferenciát rendeztek az oltáriszentség iránti tisztelet jegyében, amelyek iránt elmondása szerint akkora volt az érdeklődés, hogy a közönség egy része az utcáról hallgatta az előadásokat. A Magyar Művészeti Akadémia maga is támogatott a világkongresszushoz kapcsolódó kiállításokat.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita érsek az Orcád világossága című, görögkatolikus művészetet bemutató tárlatról elmondta: a kiállítás címe a bizánci liturgiában szereplő reggeli imából származik, és rámutat arra, hogy a keleti egyház hogyan tudja gazdagítani az egyetemes egyházat. – A keleti egyház egyik kedves területe a fény teológiája, az, hogy hogyan világítja meg a megtestesült Krisztus a teremtett világot. Ez a nem teremtett fény beragyogja az egyházat és az egyházon keresztül a világot – mondta az érsek. Emlékeztetett, hogy a görögkatolikus egyház 1938-ban is külön megjelenhetett az Eucharisztikus Kongresszuson a keleti liturgia bemutatásával, megmutatva, hogy a keleti egyház nem elszigetelt része az egyháznak.
Erdő Péter bíboros megnyitóbeszédében azt mondta: a három kiállítás morális egységet alkot, szorosan összetartoznak. – Nem véletlen hogy az 1938-as kongresszuson is nagy szerepet kapott a görögkatolikus egyház és az egyház szeretetszolgálata is – mondta a bíboros. Elmondása szerint az oltáriszentséget nem csak a lelkükben hordozzák a keresztények, hanem a világba, az országhatárokon innen, és természeti katasztrófák vagy pusztító háborúk idején lehetőségeikhez mérten a határokon túl is magukkal kell vinniük azt, olyan üzenet formájában, amit mindenki megért. A szeretetszolgálat pedig olyan nyelv, amit mindenki ért – emelte ki a bíboros.
Erdő Péter arról is beszélt, hogy szeptember 4-én szombaton szeretetvendégséget szerveznek a II. János Pál pápa téren, erre hívják a rászorulókat, és nem csak ételosztást terveznek, hanem közös beszélgetést, asztalközösséget is. Az eucharisztia latin neve communio, vagyis közösségi részesedést, közösségi erőt is jelent, emlékeztetett a bíboros.
Nem a változások korát éljük, hanem korszakváltozásban élünk, idézte Ferenc pápát Erdő Péter. Ezért szerinte fontos, hogy a saját előzményeink, mint az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus, „erősítsenek minket, és tudjuk, hogy Krisztus velünk járja a történelem útját”. A bíboros azt kívánta, a Krisztustól tanult emberség megélésének ünnepe legyen a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.
