Érdemben nem is tudtak tárgyalni a pedagógusi érdekképviseletek a kormánnyal szerdán a sztrájkköveteléseikről – értesült a Magyar Hang. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) beszámolója szerint ugyanis Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár nem tudta megmondani, hogy tárgyalópartnerként mire van felhatalmazása, a megbízólevelén pedig csak az egyik pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerepelt.
Eredmény nélkül ért véget a két pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságának első tárgyalása a kormány által kijelölt helyettes államtitkárral – mondta el a Magyar Hangnak a találkozó után Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Az egyeztetésen ugyanis két olyan kérdés is felmerült, amelyek megválaszolása nélkül a sztrájkkövetelésekről érdemben nem tudtak tárgyalni.
Az egyik probléma elmondása szerint az volt, hogy a helyettes államtitkár – akit a kormány tárgyalópartnerként kijelölt –, a szakszervezetek kérdésére nem tudta megmondani, pontosan milyen felhatalmazással érkezett. Gosztonyi Gábor emlékeztetett, hogy a 2012-13-as sztrájktárgyalásokon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte a kormányt, akkor egy írásbeli megállapodással zárult a sztrájktárgyalás, amelynek a megkötésére a miniszternek felhatalmazása volt. Most azonban nem derült ki, vajon rendelkezik-e a helyettes államtitkár is felhatalmazással egy ehhez hasonló megállapodás megkötésére.
Kiderült az is, hogy Kisfaludy László megbízólevelén csak az egyik pedagógus szakszervezet, a PDSZ van feltüntetve, pedig a két szakszervezet közös sztrájkbizottsága kezdeményezte a sztrájktárgyalásokat. Gosztonyi Gábor elmondása szerint ez egy esetleges későbbi bírósági eljárásban jelenthet problémát, hiszen felmerülhet a kérdés, hogy egy beadványt miért jegyez a Pedagógusok Szakszervezete, ha a megbízólevél alapján a PDSZ a tárgyaló fél. Ráadásul nem is tartják etikusnak, hogy az egyik szakszervezettel tárgyal a kormány, a másikkal nem.
Az érdekképviseleti alelnök szerint valószínű, hogy a bíróságnak kell majd eldönteni a kormány és a pedagógus szakszervezetek közti vitát, amely arról szól, hogyan sztrájkolhatnak jogszerűen a pedagógusok. A kormány szerint az oktatás olyan terület, ahol az úgynevezett még elégséges szolgáltatást mindenképpen biztosítani kell, ezzel szemben a szakszervezetek úgy gondolják, hogy ez nem vezethető le a sztrájktörvény rendelkezéseiből.
Gosztonyi Gábor azt mondta, hogy az említett problémák tisztázása után folytatódhatnak a tárgyalások a kormánnyal, reményeik szerint a következő találkozón már érdemben beszélhetnek a sztrájkkövetelésekről.
A két pedagógus szakszervezet október elején alakított közös sztrájkbizottságot, és közös sztrájkköveteléseket fogalmaztak meg. Ezek közül az első, hogy a pedagógusbéreket 2021 szeptember 1-től újra a mindenkori minimálbérhez kössék. Követelik az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérének emelését, azt, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje ne haladja meg a 22 órát, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hetente 40 óra helyett csak heti 35 órára legyenek beoszthatók, heti öt órát intézményen kívül regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.
A kormánynak törvényi kötelessége, hogy tárgyalópartnert jelöljön ki, és sztrájtárgyalásokat folytasson, amennyiben a szakszervezetek ezt kezdeményezik.
