
Cikkünk frissül
Tucatnyi iskola csatlakozott a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmához szerdán is: miután a kormány rendelete gyakorlatilag lehetetlenné tette a március 16-ra tervezett pedagógus sztrájkot, minden napra jut újabb iskola, ahol nem veszik fel a munkát a tanárok. A tiltakozó pedagógusok többsége csak béremelést, hanem a közoktatás rendszerszintű problémáinak kezelését is szükségesnek tartaná.
Budapesten szerdán reggel több budapesti gimnázium flashmobbal kezdte a tiltakozást az Erzsébet hídnál, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete élőben közvetített: az Apáczai Csere János Gimnázium, a Fazekas Mihály Gimnázium, a Radnóti Miklós Gimnázium, a ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanárai vettek részt rajta – a felsorolt iskolák tanárai ma csatlakoznak a polgári engedetlenséghez, ahogy a Madách Imre Gimnázium, a Jedlik Ányos Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és a Deák Ferenc Gimnázium tanári karának egy része is. Szigetszentmiklóson is két iskolában csatlakoznak a polgári engedetlenséghez szerdán, a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános iskola és a Batthyany Kázmér Gimnázium és Általános Iskola, Répcelakon pedig a Móra Ferenc Általános Iskola.
Rendes, normális sztrájk kéne
A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium tanárai szintén szerdán csatlakoznak a polgári engedetlenséghez. A tantestület döntő többsége, 38 fő vesz részt az akcióban – Ez egyéni vállalás, vagyis mindenki maga dönti el, hogy milyen mértékben vesz benne. Külön érdekesség, hogy néhány spanyol nemzetiségű tanár is csatlakozott. Van, aki csak egy órát nem tart meg, de olyan is, aki egyet sem – számolt be az intézmény pedagógusa, Szőke-Lovas Edit a Magyar Hangnak. A tervek szerint sok más iskola példáját követve ők is közös fotót készítenek. Elmondása szerint az igazgatóság tudomásul vette, hogy a tantestület többsége így döntött, a tankerület részéről pedig nem érkezett semmilyen jelzés.
– Úgy gondoljuk, hogy rendes, normális sztrájkra mindenképpen szükség lenne. Tarthatatlan a helyzet az oktatásban, és nem csak a fizetés, hanem a súlyos rendszerhibák miatt is. A rendelet, amelyet kormány a bírói utat megkerülve hozott a sztrájkról, olyan mértékben elkeserítette és felháborította a pedagógusokat, hogy ezek után kifejezetten örültünk a Szent László Gimnázium akciójának. Mi is úgy éreztük, hogy erkölcsi kötelességünk csatlakozni – mondta a tanár arról, szerinte mi motiválja a tiltakozást. Ahogy sok más pedagógus, ő is aggasztónak látja az oktatás jövőjét. – Színvonalas iskola vagyunk, tehát viszonylag jó a helyzetünk, mégis a saját bőrünkön érezzük az oktatási rendszer problémáit. Csak az elmúlt félévben három kollégánk otthagyta a pályát, és egyre nehezebb szakos fiatalokat találni. S mi lesz akkor, ha a most ötvenes éveiben járó generáció nyugdíjba megy? – tette fel a kérdést a tanár.
Úgy érzik, a kormány elfordult tőlük
Soós Csaba, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanára is hasonlóan látja a kérdést: – Ilyen helyzetben, ezek mellett a bérek mellett senki nem jön tanárnak. Nem is csodálom. Amíg nem lesz drasztikus változás, ez így is marad – jósolta a pedagógus. Elmondása szerint már nem is saját fizetéséért tiltakozik, bár az a százezer forint, amivel a minimálbér nőtt hét év alatt, nem kevés pénz - A gyerekemért, az unokámért, tulajdonképpen minden magyarért megy ez szerintem. Az oktatás lefelé csúszik, már csak a lendület viszi, az idősebb kollégák üzemeltetik, és persze mi, túlmunkával – mondja a pedagógus.
Kollégái egy jelentős része ma nem vette fel a munkát a csepeli gimnáziumban, 32 pedagógus vesz részt a tiltakozásban a 68 fős tantestületből, tizenkilencen nem vesznek részt, de támogatják a tiltakozást.
– A kormány rendelettel tette lehetetetlenné a sztrájkot, ezzel elvágta párbeszéd lehetőségét, ami a szakszervezetek és a kormányzat között indulhatott volna el az oktatás színvonalának növeléséről és a munkakörülmények javításáról, és aláássa a pedagógusok önérzetét és társadalmi megbecsültségét is. Sokáig hallgattunk és tűrtünk, most viszont példátlan összefogás kezd kialakulni a pedagógusok között, mindenki egyet akar. Az is célunk, hogy példát mutassunk a diákoknak azzal, hogy vannak saját gondolataink, és kiállunk magunkért – mondta el Kohut Judit, szintén az iskola tanára, aki szerint azzal, ha a kormányzat meghallgatná a pedagógusok problémáit, és hajlandó lenne párbeszédet folytatni ezekről, nem csak a pedagógusok önérzetét, hanem a szülők bizalmát is visszaállíthatnák.
Nagy Andrea úgy foglalta össze a célokat: szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok és a diákok terhelése, vagyis tananyag, az óraszám, az osztálylétszámok, és azt is, hogy legyen lehetőség minőségi tankönyveket használni a tanítás során.
Szeretnek tanítani, de kilátástalannak látják a helyzetet
A pedagógusok elmondásuk szerint a könyvtárban töltik a délelőttöt, az oktatás problémáiról és a megoldási lehetőségekről beszélgetnek. Ahogy sok más iskolában, az intézményvezetés náluk sem próbált akadályt gördíteni a polgári engedetlenség elé, a tankerülettől sem érkezett ilyen tartalmú visszajelzés.
Bonardt Zsuzsanna, a tantestület egy másik tagja szerint az, hogy most a kollégáik próbálnak helyettesíteni 32 hiányzó pedagógust, előrevetíti a magyar közoktatást jövőjét, hiszen a pedagógus társadalomban sok az idősebb kolléga, és ha nem érkezik utánpótlás, akkor rövidesen kezelhetetlen tanárhiánnyal kell szembenézniük az iskoláknak.
– Nem érezzük jól magunkat ebben a helyzetben, sokan nem aludtunk éjszaka. Ellentmondásos, hogy miközben a diákjainknak szabályok követését tanítjuk, mi most megszegjük ezeket. Szívesebben bemennénk az osztályba a tanítványainkhoz, hiszen azért vagyunk tanárok, mert szeretünk tanítani. De ez a feltétele annak, hogy kiálljunk magunkért, és változást érjünk el – tette hozzá Kohut Judit.
Az elmúlt héten minden napra jutott olyan iskola, ahol a tantestület egy jelentős része úgy döntött, hogy részt vesz a polgári engedetlenségben, és előre meghatározott napon nem veszi fel a munkát, vagyis nem tartja meg egy vagy több óráját. A mozgalmat a fővárosi Szent László Gimnázium indította el: február 12-én tizenkét tanár nem vette fel a munkát. A pedagógusok a kormány veszélyhelyzeti rendelete ellen tiltakoztak, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a március 16-ra tervezett, egész napos pedagógus sztrájkot.
A kezdeményezéshez egyre több iskola csatlakozik, szerdán már tucatnyinál is több intézményben tiltakoznak polgári engedetlenséggel a pedagógusok.
A két pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemrég jelentette be: Alkotmánybíróságon támadják meg a kormány veszélyhelyzeti rendeletét, amely többek között azt a feltételt támasztotta a sztrájkolókkal szemben, hogy minden gyermeknek a saját tantermében biztosítsanak szaktanári felügyeletet, vagyis valódi munkabeszüntetést nem tesz lehetővé.