Önálló egészségügyi tárca hiányában a szakterületnek várhatóan a következő négy évben sem lesz erős érdekérvényesítő képessége a kormányon belül. A kérdés inkább csak az, hogy hozzányúl-e az ötödik Orbán-kormány a struktúrához, vagy hagyja tovább amerikanizálódni az egészségügyet – véli Rékassy Balázs orvos-egészségügyi szakközgazász.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón jelentette be, hogy az új kormányban sem kap önálló tárcát az egészségügy, ami az eddigiek alapján azt jelenti, legfeljebb államtitkári szinten osztanak lapot a szakterületnek. Rékassy Balázs szerint ezek után nem is a majdani államtitkár személye a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy milyen felhatalmazása, mozgástere lesz. Ez pedig kizárólag Orbán Viktor döntésén múlik. – Ahhoz, hogy ne rohadjon tovább az állami egészségügyi ellátórendszer, fontos strukturális és financiális döntéseket kellene hozni. Az első és legfontosabb az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezése. A második egy motivációs rendszer bevezetése, míg a harmadik a transzparencia megteremtése – fogalmazott Rékassy Balázs.
Mint kifejtette, az egészségügy egyik, ha nem a legnagyobb problémája a szakdolgozók – ápolók, műtősök, asszisztensek – hiánya, ami elsősorban az alacsony bérekre vezethető vissza. Jelenleg mintegy 20-25 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, emiatt beavatkozások, műtétek maradnak el, a várólisták pedig a végeláthatatlanok. Éppen ezért az orvosokéhoz hasonló mértékű bérrendezésre lenne szükség, valamint arra, hogy a pályát ismét vonzóvá tegyék.
A motivációs rendszer kialakítását a szakértő azért tartja fontosnak, mert jelenleg senkinek – sem az orvosoknak, sem az intézményeknek – nem érdeke, hogy minőségi munkát végezzen és többet vállaljon, mint a minimálisan elvárt, hiszen a bérek és az intézmények finanszírozása nem követi a teljesítményt. Éppen ezért teljesítmény és minőségi indikátorok kidolgozására és alkalmazására lenne szükség, hogy a szereplőknek érdekük fűződjön a minél jobb minőségű és a lehetőségekhez mérten több munka elvégzéséhez.
A transzparencia Rékassy Balázs szerint szintén elemi szükséglet, hiszen csakis a szakma és a lakosság számára egyaránt elérhető és értelmezhető információk alapján alakulhat ki verseny, illetve derülhet fény a hiányosságokra. – Ezen a téren sem kell újat kitalálni, hiszen Nyugat-Európa több országában orvosra, osztályra, intézményre lebontva nyilvánosak a sikeres beavatkozások, vagy az intézményi fertőzések adatai – fogalmazott.
Az elemző ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy az új kormány ugyanúgy nem piszkál bele az egyébként ezer sebből vérző rendszerbe, mint ahogy az eddigiek sem. A tétlenséggel pedig a magánegészségügy malmára hajtja a vizet, amiben a szándékoltság jelei is felfedezhetők. – A Nemzeti Együttműködés Rendszere már bevásárolta magát a magánellátásba, amelyet a közellátás romló színvonala miatt egyre többen kénytelenek választani. Ha nem javul a közellátás színvonala, egyre többen fogják a magánszolgáltatókat választani. A folyamat már megindult, az egészségügyi ráfordítások bő harminc százalékát már nem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, hanem a lakosság fizeti, döntően zsebből – emelte ki Rékassy Balázs.
