
Uniós szabályokba ütközhet és a jogorvoslat lehetőségét sem biztosítja az átláthatósági törvénynek nevezett törvényjavaslat, amely számos civil szervezetet és sajtóterméket is ellehetetleníthet.
Számos homályos rendelkezést tartalmaz Ésik Sándor ügyvéd szerint az átláthatósági törvénynek nevezett, kedd éjszaka benyújtott törvényjavaslat, amely egy jegyzékre tenné és súlyos szankciókkal sújtaná azokat a szervezeteket, amelyek a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint veszélyesek az ország szuverenitására. A homályos pontok közül csak néhány: nem derül ki a jogszabály szövegéből, hogyan lehet eltiltani a közéleti tevékenységtől egy szervezetet, de az sem – ami pedig alapvető lenne –, hogy milyen időszakban kapott és milyen összegű külföldi támogatásra vonatkoznak a rendelkezések. De nem egyértelmű az a rész sem, hogy külföldi támogatásnak minősül-e egy külföldön élő magyar állampolgárságú magánszemély támogatása.

Ésik Sándornak az a benyomása a törvényjavaslatról, hogy igen rövid idő alatt készülhetett, és valójában nem más, mint „egy óriási szósaláta annak leplezésére, hogy a kormány össze akar állítani egy f٭szfejlistát”, és a betiltásuk nélkül, de gyakorlatilag az ellehetetlenítésükkel szeretne kiiktatni neki nem tetsző szervezeteket. Véleménye szerint az Európai Unió ezt biztosan nem hagyja szó nélkül, nem csak a jogállamisági kérdés miatt, hanem azért sem, mert az EU-n belül a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgása sem korlátozható. – Egy olyan jogszabály, amely külföldinek minősít megkülönböztetés nélkül mindenkit, már csak azért is ki fogja váltani az Európai Unió intézkedését, mert semmilyen magyar szervezetet nem lehet abban korlátozni, hogy az Európai Unión belülről érkező pénzt fogadjon el – vélekedett az ügyvéd.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a javaslat nem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot, sőt, az érintettek a róluk szóló vizsgálati anyagokat is csak akkor ismerhetik meg, ha az ügyük a Kúria elé kerül. Mindezt úgy, hogy már a listára kerülésnek is komoly következményei vannak, ráadásul az sem biztos, hogy az érintetteknek valaha lesz lehetőségük a Kúriához fordulni. Bár jogorvoslati lehetőség a gyakorlatban ott sincs. – Mire egy bírósághoz eljutnál, hogy elolvashasd, mi alapján nyilvánítottak külföldi ügynöknek, már jó ideje kormányrendelet van róla, hogy az vagy – érzékeltette az ügyvéd, hogy milyen eljárásra számíthatnak azok, akiket az átláthatósági törvény érint.
A törvényjavaslat szerint ugyanis, a jövőben komoly következményekkel kell szembenéznie azoknak a civil szervezeteknek vagy gazdasági társaságoknak, amelyek felkerülnek azon szervezetek jegyzékére, amelyek „közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti”. Külföldi támogatást csak engedéllyel fogadhatnának el, és egy százalékos adófelajánlásokat sem gyűjthetnének, de a mikroadományok gyűjtése is ellehetetlenülne, hiszen minden adomány után teljes bizonyító erejű magánokiratban kellene nyilatkozni arról, hogy a támogatás még közvetetten sem külföldi forrásból származik. A jegyzékre a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára, a hivatal vizsgálata után lehet felkerülni, csakhogy a hivatal nem hoz határozatot, így azt bíróságon megtámadni sem lehet, és az érintettek az iratokba sem tekinthetnek bele. A hivatal a kormánynak tesz majd javaslatot, amely ezután rendeletet alkot arról, hogy milyen szervezeteket tesz fel a jegyzékre. A következmények – hogy külföldi támogatást csak engedéllyel lehet elfogadni, és egy százalékos adófelajánlásokat sem lehet gyűjteni – már a jegyzékre kerüléssel beállnak, jogorvoslat ellene még sincs. – Az Alkotmánybíróságnak azt kellene ebben az esetben kimondania, hogy kormányrendeletet nem lehet közigazgatási határozatok átugrására használni, de nem valószínű, hogy ez megtörténik – tette hozzá Ésik Sándor.
A listára kerülés után fennáll a lehetősége annak, hogy egy meg nem határozott pénzmosás elleni szerv, vélhetően az Állami Számvevőszék vagy a Nemzeti Adó-és vámhivatal vizsgálatot végezzen, és javaslatot tegyen a jegyzékre vétel megszüntetésére, ám ez a vizsgálat nem automatikus, vagyis ha nem kerül sor vizsgálatra, ismét nem lesz olyan határozat, amit az érintett bíróságon megtámadhatna. Ha esetleg sor kerül erre a vizsgálatra, akkor lehetőség van a Kúriánál felülvizsgálatot kérni, ám a Kúria a pénzmosás elleni szerv határozatát nem változtathatja meg. Ésik Sándor szerint ez azt jelenti, hogy megsemmisítheti vagy hatályon kívül helyezheti azt, ám az érintett szervezet ezután is a kormányrendeletben meghatározott jegyzéken marad, hiszen azon kormányrendelet alapján van fent.
Az ügyvéd azt is hozzátette: ha a Fidesz akár egy szavazattal elveszíti a választásokat, egy következő kormány az első nap „felírhatja” a listára a Mathias Corvinus Collegiumot, a Danube Institute-ot, a CÖF-öt vagy más olyan kormányközeli szervezetet, amely esetleg külföldi támogatást is elfogadott, ehhez törvényt sem kell módosítania. Vagyis ha olyan törvényt hoz most a parlament fideszes többsége, amely szerint „ér a pofon”, akkor egy esetleges következő kormány arra használhatja ezt a lehetőséget, hogy ő is pofon üsse a Fideszt.