„Ez mindennel szembemegy, amit a jogi egyetemen tanítottak nekünk. Az Orbán-kormány eljutott oda, hogy már látszólag sem figyel a hatalmi ágak szétválasztására” – így értékelte kérdésünkre Ésik Sándor ügyvéd, a népszerű Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal alkotója a miniszterelnök által kedden este jegyzett, Budapestet nehéz helyzetbe hozó rendeletet.
Mint lapunk is beszámolt róla, a kabinet az ukrán-orosz háború okozta veszélyhelyzetre hivatkozva, kormányrendeletben szüntette meg a szolidaritási hozzájárulás befizetése miatt indított önkormányzati pereket. Ezeket főleg Budapest indította, hiszen a kormány évről évre nagyobb összeget követel a fővárostól: 2023-ban 57 milliárd, 2024-ben 75,5, tavaly már 89 milliárd forint átutalását várták, mondván, kell a támogatás a nehezebb helyzetű önkormányzatoknak (Tarlós István főpolgármestersége idején, ez a tétel csak évi 5 milliárd forint volt.) A friss, miniszterelnök által aláírt kormányrendelet kimondja, hogy a bíróságok megszüntetik a befizetési kötelezettség miatt indított pereket – és éppen ez az a kitétel, amin a jogász fennakadt.
Orbán már a bírókat is utasítja
Egy valódi jogállamban a törvényhozó törvényt, a kormány rendeletet alkot, a bíróságok pedig a szövegek értelmezése után ítéletet hoznak. Itt azonban Orbánék kimondták, hogy a bíróság megszünteti a pert. Vagyis utasították a kormánytól elvileg független igazságszolgáltatást – mutatott rá Ésik.
Ismét inkasszózták a főváros számláját
Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be.
Az ügyvéd szerint az előfordulhatna, hogy a kormány olyan törvénymódosításról dönt, ami a folyamatban lévő perek értelmezésére, végkimenetelére is kihathat – mondjuk, legalizálják a marihuána fogyasztását, vagy bizonyos védett madarak vadászhatóságát. Ilyen esetekben a bíróság dönt arról, hogy a hasonló ügyekben zajló pereket megszünteti, vagy felmentő ítélettel fejezi be, de ez csakis a bíróságon múlhat. „Olyan ez, mint a múlt század negyvenes éveinek végén, a Rákosi-érában, amikor a bőrkabátos ávós elvtárs besétált a bírósági tárgyalásra, és közölte, hogy a vádlottat most azonnal átviszik az Andrássy út 66-ba. A pert pedig megszüntetik, mert a bíró elvtársnak kuss a neve” – vont a helyzettel sarkos párhuzamot Ésik Sándor. Hozzátette, a rendelet több ponton is alkotmánysértő: magasabb rendű törvényeket ír felül egy tollvonással, és megsérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, hiszen jogszerűen indított, folyamatban lévő pereket zár le önkényesen.
Kampányhajrában véreztetnék ki Budapestet
Annak Ésik szerint csakis politikai oka van, hogy a kormány azonnal hatállyal szüntetné meg a pereket, és hogy 15 napon belül követelik az önkormányzatoktól várt (de a perek miatt eddig be nem fizetett) hozzájárulások utalását. „Az is célzott, hogy a rendelet ellen nincs helye közigazgatási pernek vagy jogvédelemnek” – mondta. Szerinte „a kormány ki akarja véreztetni a fővárost, méghozzá kampányidőszakban. Ha ugyanis nem azonnali megszüntetéssel zárulnának a perek, Karácsony Gergelyék alkotmányjogi panaszt tehetnének a bíróság előtt, ezzel pedig akár májusig elodázhatnák a tényleges befizetést. Így viszont most rögtön ki lehet seperni Budapest számláit. A tiltakozásra van mód, csak éppen nem lesz halasztó hatálya” – jegyezte meg az ügyvéd.
A fővárosnak adott igazat a Kúria a szolidaritási sarc ügyében
A pénzek visszaszerzéséért viszont újabb polgári pereket kell indítani.
A perek megszüntetésére ugyanakkor magyarázat lehet, hogy a Kúria 2025 novemberében a fővárosnak adott igazat a Magyar Államkincstárral (MÁK) szemben indított felülvizsgálati eljárásban. A Kúria ugyanis kimondta, hogy a MÁK 2023 és 2025 között nem vonhatta volna le automatikusan Budapest számláiról a hozzájárulás összegét; ehhez, a Népszava beszámolója szerint tisztességes közigazgatási eljárásra lett volna szükség. Mindez még nem jelentette, hogy az Államkincstárnak vissza kellene fizetnie a törvénysértő módon leemelt összegeket, de precedenst teremthetett volna minden hasonló jellegű vitánál. A kormány most ezt a lehetőséget is elvetette a jog gordiuszi csomójának átvágásával.
„Tömény gyalázat”
A rendelet azonban nem csak Budapestet sújtja: a fővárosi XV. kerület, Budaörs és Szigetszentmiklós esetében is több milliárdos befizetést ír elő a 2024-es évre vonatkozóan. Az érintett kerületek és települések vezetői közül Wittinghoff Tamást, Budaörs polgármesterét sikerült elérnünk. „Elképesztő, tömény gyalázat” – így kommentálta a kormányzati döntést Wittinghoff, aki azt is hangsúlyozta, hogy a rendeletben szereplő összeget már elvonták városuktól. „Már nettó befizetői vagyunk az államnak: tavaly 6,2 milliárd forintot kértek, idén 6,5 milliárdos szolidaritási hozzájárulást várnak tőlünk, miközben a kormány a szükségesnél jóval kevesebb pénzt küld a kötelező, normatív feladatok ellátására”.
Wittinghoff szerint olyan ez, mint egy legalizált lopás: az állam betesz X összegeket a város egyik zsebébe, majd a dupláját veszi ki a másikból, és úgy tesz, mintha mindez rendben lenne. „De mit tud tenni egy ország, ha a kormány már a nyílt diktatúra eszközeit használja?” – vetette fel a polgármester. Szerinte az önkormányzati perek megszüntetésével a kormány azt is nyíltan beismerte, hogy korábban törvénysértően jártak el, és a bírósági ítéletektől tartva zárták rövidre a folyamatot. „Tudják, hogy nem áll jól a szénájuk. És ami a veszélyhelyzetre alapozott rendeletet illeti – remélem, hogy a kormány helyesen érzékeli: veszélyben vannak” – tette hozzá Budaörs polgármestere.
