„Ez a törvény csak arra volt jó, hogy összehozzon bennünket”

„Ez a törvény csak arra volt jó, hogy összehozzon bennünket”

Nagyméretű szívet formálnak a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen szervezett civil tüntetés résztvevői a fővárosi Hősök terén 2017. április 12-én. (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A civilellenes törvény valójában nem a civil szervezetekről szól, hanem arról a több ezer állampolgárról, akiket képviselünk, akiknek az érdekeiért kiállunk és akiknek a hangját mi hangosítjuk fel – így fogalmazott a TASZ ügyvezető igazgatója azután, hogy az Európai Unió bírósága kimondta: sérti az uniós jogot a magyar civiltörvény. Kapronczay Stefánia szavai szerint a most elkaszált jogszabály rendelkezései arra voltak alkalmasa, hogy „bizalmatlan légkört teremtsenek az érintett civil szervezetekkel szemben”.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a döntés után azt hangsúlyozta, hogy az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és „Európában nincs helye a civil szervezetek és támogatóik megbélyegzésének”. – Nincs helye az Európai Unióban az orosz mintán alapuló, a civil szervezeteket forrásaik miatt megbélyegző törvénynek – mondta. Ezért szerinte a döntés nemcsak itthon fontos, hanem a „magyarhoz hasonló, megbélyegző törvényt fontolgató lengyel kormány sem diszkriminálhatja a civil szervezeteket forrásaik szerint”.

– Ez a törvény csak arra volt jó, hogy összehozzon bennünket, hogy kiálljunk önmagunkért és egymásért, megosszuk egymással tudásunkat és erőnket, közösen fellépjünk a civilekkel szembeni jogsértések ellen – ezt már Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója mondta. Szerinte a járványhelyzet és a válság is megmutatta a civilek, az állampolgári összefogás erejét. – Számos szervezet az elsők között, erején felül teljesítve cselekedett a kormány által magukra hagyott társadalmi csoportok megsegítése érdekében – tette hozzá.

A 2017-es magyar szabályozás lényege, hogy az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek – évi 7,2 millió forintos bevételen felül – fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon tesznek közzé. Emellett ezeknek a szervezeteknek minden kiadványukon és a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezet”-nek minősülnek. Az Európai Bíróság ítéletében leszögezi: „Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.”

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?