Már 700 körül jár azoknak a bíráknak a száma, akik nevüket vállalva, nyilvánosan tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat a bíróságokat érintő szervezeti átalakításokat fogadtasson el velük, cserébe a régóta követelt béremelésért. A tiltakozók szerint a tervezett reformok sértik a bíróságok függetlenségét, ahogy az is, hogy a fizetésemelésért cserébe egyezzenek bele a munkájukat jelentősen befolyásoló intézkedésekbe. A megállapodást szűk többséggel mégis elfogadta a bírák választott önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek elnöke a felháborodást követően lemondott. Matusik Tamás bíró, az Országos Bírói Tanács korábbi elnöke szerint óriási fordulat, hogy ennyi bíró névvel vállalja a kiállást a bíróságok függetlenségéért. Úgy látja: a bírák rájöttek, hogy az OBT nem áll ki a függetlenségükért, ezért maguknak kell ezt megtenniük. A bíró reméli, a kormány eláll a tervektől, ahelyett, hogy „meghosszabbítaná őket Bicskéig" A közeljövőben két törvényszék is tart összbírói értekezletet.
Mintegy 700 bíró és számos bírósági dolgozó tiltakozott péntekig névvel vállalt nyilatkozatban az ellen a megállapodás ellen, amelyet az Országos Bírói Tanács – a bírák önigazgatási szerve –, valamint az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria kötött az Igazságügyi Minisztériummal november 22-én. Bár négyoldalú megállapodásról van szó, az Országos Bírói Tanács (OBT) részvétele azért váltott ki különösen nagy felháborodást, mert ez a szervezet közvetlenül képviseli a bírákat.
A megállapodásban mégis olyan szervezeti változásokra mondott igent az Országos Bírói Tanács is, amelyek a tiltakozó igazságügyi dolgozók álláspontja szerint a bíróságok függetlenségét sértik. A kormány a reformtervek elfogadásáért cserébe béremelést ígér az igazságszolgáltatásban. Az érdekképviseletek egyébként már régóta követeltek béremelést, de a megállapodásban foglaltaknál magasabb összeg volt a követelésekben és az is, hogy a béreket automatikusan inflációkövetővé tegyék, ami nem szerepel a mostani egyezségben.
Még idén újra tárgyalhatnak a megállapodásról
A kormány által tervezett reformok tartalma egyrészt nem teljesen világos, mert a megállapodás meglehetősen röviden és helyenként homályosan fogalmaz, másrészt nagyon későn kapta meg a megállapodás-tervezetet véleményezésre az Országos Bírói Tanács is. A 15 tagú testületen úgy ment át a tervezet, hogy a megválasztott tagok fele ellenezte azt, vagyis Varga Zs. András kúriai elnök szavazata döntött, aki nem választás útján, hanem hivatalból tagja a testületnek. Később a Hvg-hez eljutott egy belső megbeszélés tartalma, amelyen Szabó Péter, az OBT elnöke azt mondta: ha nem engednek a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés, a bírói függetlenség kérdéséről pedig úgy nyilatkozott: lehet „kényeskedni” miatta, de el kellett fogadni a megállapodást. Szabó Péter végül kedden lemondott az Országos Bírói Tanács elnöki tisztségéről, miután bizalmi szavazást kezdeményeztek ellene.
Matusik Tamás bíró, az Országos Bírói Tanács korábbi elnöke úgy tudja: a közeljövőben két összbírói értekezlet is napirendre tűzheti majd a vitatott megállapodás kérdését. Összbírói értekezletet az egyes törvényszékek területein hívhatnak össze, ez az intézmény is a bírói önigazgatás része. Az összbírói értekezletnek lehetősége van arra is, hogy napirendi javaslatot tegyen az Országos Bírói Tanács számára, vagyis az OBT még idén újra tárgyalhat a megállapodásról. Hogy pontosan miről, az attól függhet, tesznek-e napirendi javaslatot az összbírói értekezletek, és ha igen, akkor mi lesz ennek a tartalma. Az elnök lemondása miatt az Országos Bírói Tanácsnak új elnököt kell választania, vagyis mindenképpen tart ülést a testület még az év vége előtt.
Már 700 bíró adta a nevét a tiltakozáshoz
Az aktív bírák létszáma Magyarországon mintegy 2700 fő, közülük péntekig mintegy 700 bíró csatlakozott a tiltakozáshoz. Matusik Tamás szerint ennél nagyobb lehet az egyetértők száma.
– Amikor az Országos Bírói Tanács elnöke lemondott, ezt maga is azzal indokolta, hogy a bírói kar többsége nem ért egyet a megállapodással – mondta a Magyar Hangnak a bíró, aki maga is csatlakozott a kezdeményezéshez. A tiltakozó nyilatkozatokat a bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) teszi közzé a honlapján, a bírákhoz nagy számban csatlakoztak a munkájukat segítő igazságügyi alkalmazottak is.
Laczó Adrienn: Az igazságszolgáltatás szervezete megszűnt függetlennek lenni
Van olyan, hogy szakmai tisztesség: Laczó Adrienn tudott nemet mondani egy politikailag kényes ügyben érkező kérésre.
– Példátlan, és óriási fordulat is egyben, hogy ekkora számban állnak ki bírák nyilvánosan, névvel, figyelembe véve, hogy korábban mennyire nem volt aktív a bírói kar a függetlensége és saját érdekei képviseletében – mondta a Magyar Hangnak Matusik Tamás. A bíró szerint az általa vezetett korábbi OBT megharcolt a bírák függetlenségéért, ami miatt „lejárató kampánnyal” kellett szembenéznie a kormány részéről, de végül a bíró szerint eredményesek lettek, az unió által megkövetelt, 2023-ban elfogadott igazságügyi reform pedig erősítette is az OBT szerepét. Matusik szerint most viszont a bírák „úgy látják, a jelenlegi Országos Bíró Tanács nem áll ki helyettük a bírói függetlenségért, ezért nekik kell cselekedniük”.
Politikai megállapodás született
A minisztériummal kötött megállapodásról Matusik azt mondta: nem szerződésről vagy közjogi aktusról van szó, az egy politikai természetű nyilatkozat, amelyet szerinte a kormány politikai célra is akart felhasználni: ezzel támasztaná alá az Európai Unió irányába, hogy a bírói kar a tervezett reformok mögött áll. Mivel nincs jogi kötőereje a megállapodásnak, nincs is meghatározott jogi út annak visszavonására, az Országos Bírói Tanács esetleg a politika értelemben vett egyetértését vonhatja vissza a jövőben. De Matusik Tamás szerint jelen pillanatban a bírák nyilvános kiállása is alkalmas arra, hogy eloszlassa azt a hamis látszatot, hogy a bírói kar a megállapodás mögött állna.
A megállapodás szerint 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának béremelést a bírók. Az átlagos jövedelmük így 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne 2027-re. Matusik Tamás viszont arra hívta fel a figyelmet: a minisztérium a jövő évre 15 százalékos béremelést irányozna elő, de a megállapodás ezt sem garantálja. Hozzátette azt is: az átlagos jövedelem nem fejezi ki a bírák valós illetményét, mert abban a kúriai és a vezető beosztású bírók bére is benne van. A tiltakozások célja szerinte alapvetően az, hogy a béremelésért cserébe a kormány ne kényszerítsen olyan szervezeti változásokat a bírákra, amelyek sértik a függetlenségüket. – Azt kellene elérni, hogy a kormány álljon el az érdemi egyeztetés és a bírói kar bevonása nélkül rájuk erőltetett reformoktól, ahelyett, hogy azokat „meghosszabbítaná Bicskéig” – mondta Matusik.
Vitatott és homályos reformtervek
A reformtervek között szerepelt a mozgóbírói rendszer bevezetése – vagyis az, hogy a járásbírák több bíróságon, ingázva látnának el bírói feladatokat a törvényszék területén, tehát egy teljes megyén vagy a fővároson belül –, miként az is, hogy az újonnan belépő bírók esetében díjaznák, de el is várnák a bíróságon kívüli munkatapasztalatot, ami azt jelentené, hogy azok kerülnének hátrányba, akik a fiatalságukat a bírósági munkára tették fel, azzal a céllal, hogy 30 éves koruk után bírói kinevezést kapjanak. Ezt most egy továbbképzés után bárki megkaphatná, de csak 35 éves kortól, így nagy számban jelenhetnének meg külsősök a bírósági rendszerben. Matusik Tamás szerint a szöveg úgy értelmezhető, hogy nem csak előny, feltétel is lenne a máshol szerzett tapasztalat, vagyis ez alapján nem is kaphatna bírói kinevezést, aki csak bíróságon dolgozott.
Mi lett volna, ha nincs megállapodás? – kérdezi az OBH elnöke
Nyilván minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló.
Kérdéseket vet fel számos bíró szerint az is, hogy a megállapodás szövegéből úgy tűnik: a cégnyilvántartás és a civil szervezetek nyilvántartása átkerülne a közigazgatás hatáskörébe, vagyis nem független bírók, hanem utasítható tisztviselők felelnének a cégek átláthatóságáért, a civil szervezetek és egyházak bejegyzéséért, amit adminisztrációs terhek csökkentésével indokol a kormány, de a kritikusok szerint nem pozitív fejlemény, ha ilyen kérdések kikerülnek a bírói függetlenség hatóköréből.
További változás lehet, hogy polgári ügyekben nem lenne kötelessége a bírónak, hogy indokolja az ítéletet, amennyiben a felek várhatóan nem fellebbeznek. Bár az ítélet indoklása a számonkérhetőség feltétele, jelenleg is vannak már a jogrendszerben olyan esetek, amikor a bírónak nem kell indokolnia a határozatát, ám a megállapodásban szereplő felvetés a Magyar Hang által megkérdezett több jogász szerint értelmezhetetlen, hiszen a bíró nem tudja előzetesen kitalálni, hogy tényleg fellebbeznek-e majd a felek a nyitva álló határidő alatt, vagy sem.
Matusik Tamás a megállapodás szövegével kapcsolatban hangsúlyozta: ez nem egy jogászi pontosságú szöveg, és kérdéses, hogy mi lenne az intézkedések tartalma, ha jogi formát öltenének, de a fizetésemelés ígéretéért cserébe aláíratott „biankó” felhatalmazás szerinte önmagában is a bírói függetlenség ellen hat.
