Facebook-posztban emlékezett meg tanári pályafutásának fontos államosairól, kedves emlékeiről és kirúgásának körülményeiről Palya Tamás, akit azért távolítottak el a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert a figyelmeztetések ellenére részt vett a polgári elégedetlenségi akciókban.
– Emlékszem, amikor 1993 nyarán – 23 évesen – először mentem a püspökladányi vasútállomástól a gimnáziumig, akkor az merült fel bennem: vajon kell-e még itt jönnöm? Kellett. 24 évig dolgoztam ott, voltam osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő tanár, iskolarádió felelőse, tanítottam matekot, kémiát, analitikát, ott voltam, amikor elindult a környezetvédelmi képzés, én tervezhettem meg a labort. Aztán 2014-ben oda küldtek egy igazgatót a fidesz frakcióból. Szörnyű évek jöttek és 2017-ig tartott mire felismertem: itt nekem nincs jövőm – írja.
Majd így folytatta: 2017-ben teljesen véletlenül választottam a budapesti Kölcsey Gimnáziumot, ami azzal járt, hogy Püspökladányban feladtunk mindent, újra kezdtük az életünket. Nagyon szerettem a Kölcseyben tanítani. Furcsa, hogy ez a mondat már múlt időben van. Itt is voltak sikereim: Irinyi, Kökél, OKTV. De nagyon büszke voltam arra, hogy olyanok is szerették az óráimat, akik nem rajongtak a kémiáért. És aztán beleálltam olyan akciókba, amik miatt ma is tükörbe tudok nézni. És nekem ez nagyon fontos!
Az „elbocsátó, szép üzenetet” aztán személyesen kapta meg a tankerület vezetőjétől, a 6. órája előtt. – Ezután visszamentem az órámra és közöltem a gyerekekkel, hogy kirúgtak. Először azt hitték viccelek. De nem. Többük szemében könnyeket láttam. Aztán a kollégákkal beszélgettem. Aztán kimentem az osztályomhoz, ott már többen is zokogtak. Ez már nekem is sok volt, sírtam én is. Aztán egy másik osztály tagjai vettek körül a folyosón, ahol „csak” kémiát tanítottam és legnagyobb megdöbbenésemre többen zokogtak – emlékszik vissza a történtekre Palya Tamás.
– Annak ellenére, hogy kirúgtak és többé nem csinálhatom azt, amit legjobban szeretek, most inkább azt érzem, hogy milyen jó, hogy tanár lettem! Mert ezekért a pillanatokért megérte. És nem érdekel sem Maruzsa Zoltán, sem Pintér Sándor, sem Marosi Beatrix (na csak leírtam a nevét), ha attól jobb lesz a magyar közoktatás, hogy Palya Tamás már nem része ennek, akkor legyen úgy. Sok sikert hozzá! – írja. Majd így zárja a mondandóját: „Miattam pedig nem kell aggódni, már van állásajánlatom, nem fogok éhen halni.”
