
Több tízezer egykori ügynök nevét és adatait hozza nyilvánosságra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). Az érdeklődők november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon találnak egy keresőfelületet, ahol szűrhetnek születési adatokra, például névre, születési helyre, időre, továbbá fedőnévre, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusra – közölte az ÁBTL főigazgatója az MTI-vel.
Cseh Gergő Bendegúz elmondta, hogy – az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint – az 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy lesz bárki számára ingyenesen hozzáférhető: a 6-os karton, a B-napló, azaz a beszervezési napló, a H-adattár, vagyis a hálózati adattár és a B-dossziék, vagyis a beszervezési dossziék. Ezek közül november 4-én délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon. Ha valaki például névre keres, akkor a rendszer vélhetően kiad egy sok elemű listát, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni, a rendszer pedig minden névhez kapcsol egy linket, amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának, vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adatok – magyarázta a főigazgató. A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, egyebek mellett a név, születési hely és idő, anyja neve, foglalkozása. A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok, így az is, hogy milyen körülmények, motiváció hatására lett ügynök és meddig maradt hálózati személy. Mint Cseh Gergő Bendegúz ismertette: B-napló, vagyis öt darab iktatókönyv nevekkel, kizárólag az 1957-62 közötti időszakból maradt fenn a B-dossziékról. A harmadik november 4-én nyilvánosságra kerülő titkosszolgálati adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítették – tette hozzá. A 6-os kartonok és a B-naplók körülbelül 25-25 ezer, a mágnesszalagok mintegy 55 ezer ügynök nevét tartalmazzák. A beszervezési dossziék száma több mint 9 ezer. A 6-os karton állomány összesen mintegy 50 ezer, a B-naplók csaknem 2000 oldal terjedelműek, amennyiben a kartonok két oldalával külön számolunk. Az adathordozók között sok az átfedés, ezért ez összesen 50-60 ezer nevet jelenthet – sorolta az ÁBTL főigazgatója. Kérdésre válaszolva azt mondta: „a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire kisembereket, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetők, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar”.
Cseh Gergő Bendegúz ismertetése szerint a negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint 2027. február 25-ig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Mint mondta: „az előző háromtól eltérően ez már nemcsak néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásig. Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal”. A főigazgató hozzátette, hogy a levéltárban jelenleg is zajlik ezeknek az anonimizálása, vagyis azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például egészség, szexuális szokások, kóros szenvedély vonatkozásában – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M, vagyis a Munka-dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik.
Az ÁBTL főigazgatója arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, azt hangsúlyozta, hogy „nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma és egészen biztosan nagyon hiányosak”.









