Június negyedikén terjesztette a parlament elé a 2020-as költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter. A nagy vonalakban a közvélemény elé tárt elképzelések szerint folytatódik a nagycsaládosok támogatása, illetve kedvezményeket kapnak a vállalkozók, miközben az eddigieknél többet szánnak tartalékolásra is. Legalább ennyire érdekes ugyanakkor mindaz, amiről nem vagy csak szűkszavúan tesz említést a kormányzati kommunikáció. Négyrészes sorozatunk harmadik részében a kormány által prioritásként kezelt hadászati kiadásokat, valamint az infrastruktúra-fejlesztésekre szánt költségvetést helyezzük nagyító alá. Korábban áttekintettük az oktatás és az egészségügy jövő évi helyzetét (Bérnyomásmérés tanároknak, Az az eredmény, hogy nem lesz rosszabb), következő cikkünkben pedig a remélt makroadatokat elemezzük.
Nagy vonalakban erre kell a számítani a büdzsétervezet szerint jövőre: 4 százalékos GDP-növekedés 2,8 százalékos infláció mellett, a hiány a GDP arányában 1 százalék, az államadósság pedig év végére 66,7 százalékra mérséklődhet. (A hazai össztermék összege 48 779,5 milliárd forint lehet.) Varga Mihály szavai szerint államháztartási szinten nullás költségvetést készítettek, a hiány csak az infrastrukturális fejlesztések következménye. A kormány 21 792 milliárdos kiadási főösszeggel és 21 425 milliárdos bevétellel számol jövőre.
Kevesebb jut az utakra
Egyes tételek kiemeltebb támogatása ellenére a jövő évi költségvetés vesztesei közé tartozik a közlekedés és távközlés, valamint a szolgáltatások fejezet, erre ugyanis összesen 1905 milliárd forintot, csaknem 67 milliárd forinttal kevesebbet szán a kormány, mint idén. Hangzatos tervekből persze nincs hiány.
Bérnyomásmérés tanároknak -Nagyító alatt a büdzsé (1.) | Magyar HangA közúti fejlesztési program keretében „folytatódik az autópályák országhatárig való elvezetése, a régióközpontok gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása, illetve térségi fejlesztési elemekre a közútfejlesztés” – olvasható a tervezetben. Sőt, a kormány még áprilisban bejelentette: a magyarországi útprogram keretében öt év alatt – hazai és uniós forrásból – összesen 980 milliárd forintot fordít a közúti infrastruktúra fejlesztésére. A jövő évi büdzsé számai alapján ebből annyi látszik, hogy a kiemelt közúti beruházásokra – beleértve a Modern városok program fejlesztéseit – 200,2 milliárd forintot irányoz elő a kormány, ez kevesebb az ideinél, ami 310 milliárd. A Magyar falu program keretében pedig 50 milliárdot fordít a mellékúthálózat felújítására az ötezer lakosúnál kisebb településeken.
Hív a vasút
A költségvetési javaslat szerint jövőre folytatódnak egyes vasúti projektek is, így például a Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged és Szabadka térsége elővárosi közlekedésének fejlesztése, a Közép-Duna-menti térség vasúti felújításai, valamint a debreceni – a tervezett BMW-gyárral kapcsolatos – északnyugati gazdasági övezet kialakításához kötődő vasúti beruházások.
A vasúthálózat jövő évi fejlesztésére 24,1 milliárd forintot különített el a kormány, ez nem sokkal több az idei 17,7 milliárdnál. Viszont 2020-ban érdemi munkavégzés kezdődhet a kínai hitelből megvalósítandó Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakaszán is, hiszen erre 61,2 milliárd forintot szán az állam, szemben az idei néhány milliárd forinttal. Az események felpörgését jelzi, hogy a Pénzügyminisztérium a napokban benyújtotta az ezzel kapcsolatos hitelkérelmet a kínai eximbanknak. A grandiózus, összesen 750 milliárd forint értékű beruházást egyébként a hírek szerint két kínai partnerével együtt Mészáros Lőrinc projektcége, az RM International Zrt. nyerte el.
Most jó lenni katonának?
A honvédelmi költségvetés 103 milliárd forinttal, 20 százalékkal nő jövőre az ez évihez képest. Ez összegszerűen 616 milliárd forintot jelent. Folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program: 216 milliárd forint jut többek között a Gripenek üzemeltetésére, a további helikopterbeszerzésekre, a szárazföldi haderőnem fejlesztéseire – köztük harckocsik, vállról indítható páncéltörők beszerzésére –, továbbá a Digitális katona program keretén belül további egyéni felszerelésekre.
Az az eredmény, hogy nem lesz rosszabb - Nagyító alatt a büdzsé (2) | Magyar HangA büdzsé megnövelésére nem annyira a migrációs veszély miatt van szükség – bár Németh Szilárd parlamenti államtitkár erre hivatkozott. A valós ok védelmi kötelezettségeink teljesítése: NATO-tagként Magyarország is vállalta, hogy a bruttó hazai össztermék 2 százalékát honvédelmi célokra fordítja. Ezt a szervezethez való 1999-es csatlakozásunk óta egyszer sem sikerült teljesíteni. (Jelenleg 1,2 százalék körül van az arány.) Igaz, ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen a 29-ből mindössze 8 NATO-tagállam áldoz ekkora hányadot. Magyarország célja – ahogy azt Áder János köztársasági elnök egy tavalyi, varsói konferencián is vázolta – az, hogy 2024-re teljesítse a vállalást. Ennek a folyamatnak a részeként értelmezhető tehát a jövő évi büdzsében szereplő növekmény. A cél elérése egyébiránt belátható közelségben van: a GDP összegéből kiindulva valamivel kevesebb mint 1000 milliárd forint körüli honvédelmi költségvetésre lenne szükség. A most látható növekedési ütemben ezt sikerülhet elérni 2024-re.
Béremelésről ugyanakkor csak szó van, konkrétum nincs. A kormány ígérete szerint erről még idén döntés születik, ám az nem világos, hogy a hadi költségvetésből vagy más forrásból finanszírozzák a pluszzsoldot, illetve milyen mértékű emelésre lehet számítani.
Szerzők: Bodacz Péter és Facsinay Kinga
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!
