Nem volt egyszerű dolgunk, amikor a hazai élelmiszerláncoktól szerettük volna megtudni, mit gondolnak a kormány által bejelentett árbefagyasztásról. Mostanra a részletszabályok is megjelentek, így tudható már, pontosan melyik termékek árát kell a tavaly októberi szintre csökkenteni, melyikekét nem. Ismert, alapvetően hat plusz egy termék tartozik a csökkentett körbe, a tej, étolaj, finomliszt, kristálycukor, csirkemell és sertéscomb után Gulyás Gergely a kormányinfón megemlítette a csirkefarhátat is.
A kormány az inflációra, többek között az emelkedő energiaárakra hivatkozott, miközben az árstop kritikusai úgy vélték, színtiszta kádárista intézkedésről van szó, ami egy nyugati típusú piacgazdaságba nehezen fér bele. Igaz, ez korábban felvetődhetett már a benzinár hatósági rögzítésénél is. Ezen túl is számos kritika elhangzott mind a politikusok, mind szakértők részéről. A jobbikos Jakab Péter például arról posztolt, hogy számos érintett termék ára magasabb volt októberben, mint jelenleg.
Az üzletláncok inkább hallgatnak
Kíváncsiak voltunk, az élelmiszerláncok mit gondolnak az intézkedésről, múlt hét közepe óta viszont alig sikerült választ kapnunk. Igaz, a megkeresésünkre jobbára mindenki válaszolt, viszont a legtöbben nem kívánták kommentálni a változásokat.
A legtöbben arra hivatkoztak, hogy a szabályok egyelőre nem ismertek, de voltak, akik egyáltalán nem kívántak megszólalni. A magyar tulajdonú GRobytól például azt a választ kaptuk, hogy nem szeretnének a témában nyilatkozni. A CBA kommunikációs igazgatója eközben múlt héten azt közölte velünk, hogy a részletszabályok még nem ismeretesek, ezért nem tud érdemben reagálni. Hétfőn újra érdeklődtünk, hogy mi az álláspontjuk a témában, egyelőre nem érkezett válasz.
Kerestük a Penny-t is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a megkeresést továbbítják az illetékeseknek, és igyekeznek minél hamarabb érdemben is reagálni. A Roni ABC-től csak egy központi üzenet érkezett vissza, hogy hamarosan válaszolnak. A Spar kommunikációs vezetője, Maczelka Márk múlt héten azt közölte, hogy a részletszabályok megjelenéséig nem áll módjukban nyilatkozni. Ezen a héten érdeklődtünk újra, mire a Spart is képviselő Országos Kereskedelmi Szövetséghez (OKSZ) irányított minket, mondván, ők nyilatkoznak a kérdésben. Az ALDI-tól szintén azt a választ kaptuk, hogy keressük az OKSZ-et.
Vámos György: Jöhet beruházás vagy fejlesztés átütemezése is
Vámos György válaszolt is érdeklődésünkre. Mint mondta, a kereskedelmi vállalkozások a bejelentést követően megkezdték a felkészülést. Meghatározzák az új fogyasztói árakat (ez már most lehetséges), ahogy a szükséges készleteket is, de még várják a további miniszteri rendeleteket. A kereskedők jelenleg vizsgálják, hogyan lehet ellensúlyozni az árbevétel egy részének elengedését az érintett termékek esetében.
– Ez vállalkozásonként különböző, lehet például költségcsökkentés, egy beruházás, fejlesztés átütemezése, akciós árpolitika, terv átalakítása is – tette hozzá. A terhet a kereskedők nem háríthatják a beszállítókra, viszont a további feltételekben keményebb áregyeztetések várhatóak. Vámos hozzátette, a kormány döntése három hónapra szól, jelenleg ezzel tudnak számolni.
Manna: Nem szeretnénk a veszteséget más termékeken keresztül pótolni
Részletesebb válaszokat a megkeresett élelmiszerláncok közül egyedül a Mannától kaptunk. A 2005-ben indult, magyar tulajdonú vállalkozás részéről Budai Kristóf kijelentette, semmiképp sem szeretnék az árstop miatti vélhető veszteségeket más termékeken keresztül pótolni. Ezzel ugyanis elmondása szerint nem segítenék elő a fogyasztói kosár értékének, azaz végösszegének a csökkenését. Jelen esetben szerinte szolidaritásra, közös teherviselésre van szükség.
Budai megjegyezte, a gyártói, termelői, nagykereskedelmi árak gyakorlatilag szektortól függetlenül emelkedést mutattak az elmúlt időszakban. Viszont mindezt valamelyest ellentételezte több termék, termékkör áfacsökkentése. A koronavírus-járvány hozta válságra ők a beszállítói kör, illetve a kínálat reformálásával igyekeztek válaszolni, továbbá lehetővé tették a házhoz szállítást is. Budai szerint így a lehetőségekhez mérten a legtöbb munkahelyet meg tudták őrizni.
Raktárra kerülhet a jobb minőségű cukor
Raskó György agrárközgazdász eközben arról írt, hogy a hatósági árstop költségeit a gazdák fizethetik majd meg, miközben a multik számára mindez nem fog nagy nehézséget jelenteni. Szerinte ha a sertéscomb árát csökkentik, akkor a lapockát, a tarját és más sertéshúsokat adhatják majd drágábban. Ahhoz pedig, hogy olcsóbban adhassák a combot, folyamodhatnak ahhoz is, hogy olcsó fagyasztott importárut adnak el a vásárlóknak. A vevők tehát az árstop következtében rosszabb minőségű termékhez juthatnak, miközben a hazai termelők elkezdhetnek inkább exportra játszani. Hiszen ha nem kapják meg itthon a megdrágult tápok, takarmányok ellenértékét, vagy felhagynak a termeléssel, vagy a külpiacokra kezdenek játszani – Raskó többek között erről beszélt a 24.hu-nak.
Az árak befagyasztása az agrárközgazdász szerint járhat azzal is, hogy a drágább cukrot leveszik a polcokról, az akár évekig eláll, közben pedig inkább az olcsóbb importot árusítják, így a kereskedőt nem éri veszteség. A liszttel és a napraforgóolajjal szintén meg lehet ezt tenni. A feldolgozóiparnak eközben viszont nem lesz érdeke, hogy az árstoppal érintett termékeket átadják, ezért vagy raktározásba kezdenek ők is, vagy a már említett exportot választják.
A termelők nem tudják, mihez kezdjenek
A Baromfi Termék Tanácsot eközben meglepetésként érte a bejelentés az árstopról, Csorbai Attila elnök szerint húshiány is elképzelhető, miután az ágazat már most nehéz helyzetben van. Csorbai az ATV-nek beszélt arról, hogy a termelők már nem is nagyon akarják lefogadni az állományokat, hiszen veszteségesen senki sem kíván termelni. A liszt árának befagyasztása körül is sok a kérdőjel a Magyar Gabonafeldolgozók Szövetségénél. Pótsa Zsófia főtitkár szerint a változás elsősorban a kereskedelmi árrést érintheti. A kormányinfón felmerült kérdésként, a kenyér például miért nem került be az érintett termékek közé, hiszen ez esetben is alapvető élelmiszerről van szó. Gulyás azt válaszolta, a pékek már így is jelentős veszteségekkel kénytelenek szembenézni, a hatósági árazást pedig már nehezen viselték volna.
Ki kell függeszteni, hogy a kormánynak köszönhető az árstop
Ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait nézzük, a sertéscomb kilója 1420, a csirkemellfilé 1600 lehet majd. A pasztőrözött, 2,8 százalékos UHT tejért 268-at kérhetnek majd, a napraforgó étolajért 713-at, a finomlisztért kilónként 203-at, a kristálycukorért pedig 261 forintot. Érdekes egyébként, hogy az érintett termékek ára tavaly nem októberben volt a legalacsonyabb, sőt, az étolajé például meredeken emelkedett hónapról hónapra. Júniusban még 659 forintot kértek érte, júliusban már 688-at, augusztusban pedig 701-et. A kormány viszont arra hivatkozik, Gulyás Gergely is erről beszélt a csütörtöki kormányinfón, hogy az októberi hónapot még nem érintette az infláció, ezért térünk vissza oda.
A részletszabályok pénteken késő este jelentek meg a Magyar Közlönyben, ez alapján pedig az október 15-én érvényes bruttó kiskereskedelmi árat kell majd alkalmazni. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor pedig az azt megelőző utolsó bruttó kisker árat, és ha ez sem, akkor kell a KSH honlapján közzétetteket nézni. A számlázott átadási vagy önköltségi ár mértékének szintén meg kell egyezniük a tavaly október 15-ei átadási vagy önköltségi árral.
Az üzleteknek ráadásul ki kell függeszteniük a politikai koordinációért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást. A csomagküldők ezt a nyitólapon kötelesek közzétenni. Ha valaki megszegi a szabályokat, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) ötvenezertől hárommillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, sőt, ideiglenesen be is zárathatja a boltot.
