Ha az egyes országok koronavírus-fertőzöttségi mutatóit szeretnénk összehasonlítani, elsősorban az igazolt aktív fertőzöttek számából, illetve – gyakrabban – az elmúlt 14 nap napi fertőzésszámainak összesített számából szokás kiindulni, százezer főre vetítve. Ehhez az adathoz mindig érdemes azt is hozzáfűzni: az, hogy hány fertőzöttet találnak, nyilván attól függ, hogy hány koronavírus-teszt készül a fertőzések igazolására az adott országban. Összevetettük néhány környező és más európai ország tesztelési számait a magyarországival.
Az elmúlt napokban folyamatosan téma Magyarországon, hogy kevés teszt készül. A WHO ajánlása úgy szól, hogy akkor megfelelő a tesztelések száma, ha a pozitív tesztek száma nem haladja meg az összes elvégzett teszt 5 százalékát. Az igazolt fertőzések száma alapján kialakult európai „rangsort” – amelynek Magyarország a középmezőnyében van – is árnyalhatja, ha megnézzük, hány tesztet végeznek el egy-egy országban.
Lengyelországnak a fertőzöttségi listán elfoglalt előkelő helye majdnem biztosan meginog, és elgondolkodtató lehet az is, hogy a Magyarországhoz képest nagyjából kétszeres fertőzési mutatóval rendelkező Franciaországban majdnem kétszer annyi új teszt készült 14 nap alatt, mint nálunk. Csehországban kétszer akkora a fertőzésszám, de az elmúlt 14 napban elvégzett tesztek száma másfélszerese a magyarországinak.
Az összehasonlításhoz az Our World in Data adatbázis adatait használtuk, amely a napi új tesztek számát napokra lebontva közli, legalábbis azoknak az országoknak a vonatkozásában, ahol ez az adat napokra bontva elérhető. A szeptember 30-ig tartó 14 napos időszak napi tesztelési számait összesítettük, mert az október 1-2-3-i adatok sok esetben még nem elérhetőek, és ezt százezer főre vetítettük. Az adott időszakban végzett új tesztek nem feltétlenül fedik le az ugyanekkor kiderült pozitív eseteket, hiszen a tesztelésnek van átfutási ideje, de a tendenciák bemutatására alkalmasak lehetnek.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ az elmúlt 14 nap igazolt fertőzöttjeinek összesített számát közli, ebből lehet következtetni egy ország koronavírus-helyzetére. Magyarországon jelenleg 124,2 az elmúlt 14 nap összesített, százezer főre jutó fertőzésszáma.
A régióban ez alapján erősen fertőzöttnek számít Csehország, ahol 261,9 ez a szám, jobban áll viszont Szlovákia, ahol 78,5, feltűnően jól áll, és ezzel a számmal már a sikeresebben védekező élmezőnyhöz tartozik Lengyelország, ahol 41,6, Magyarországhoz viszonyítva nem különösebben dicsekedhet viszont Ausztria, ahol 116,3, de Románia sem, ahol 105,9. Horvátország viszont, dacára a nyaralási szezonban tapasztalt fertőzésszám-emelkedésnek, amely az ország helyzetét augusztusra olyan aggasztóvá tette, hogy Németország utazási figyelmeztetést adott ki a tengerparti régiókra, most e mutatószám szerint kétszer olyan jól áll (62,9), mint Magyarország.
Ezeken az országokon kívül megnéztünk két, a lista alapján erősen fertőzött országot is, Franciaországot, amely jelenleg a második legmagasabb fertőzésszámmal (236,7) rendelkezik Spanyolország után, és Belgiumot, amely már az első hullám alatt is az erősen fertőzött országok közé tartozott, ahol a járványt nehezen sikerült megfékezni, és bár a jelenlegi értékek nem közelítik meg a spanyol és a francia számokat, a magyart jelentősen meghaladják (161,1).
Némileg más megvilágításba kerülnek ezek az eredmények akkor, ha a tesztelések számát is megnézzük. Magyarországon a fenti, szeptember 30-ig tartó 14 napos időszakban 147 986 teszt készült, ami százezer lakosra leosztva 1510 vizsgálatot jelent.
A napi tesztek számát és a pozitív minták arányát az alábbi grafikonok szemléltetik, a grafikon tetején az országnévre kattintva más országok közül is választhatunk.
TesztekA hazánkhoz sok szempontból hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, amely fertőzésszám tekintetében feltűnően megelőzi Magyarországot, ez a szám lényegesen magasabb 2393, másfélszerese a magyarországinak, miközben az igazolt fertőzések száma több, mint kétszerese. A tesztek számában látható különbség arra utal, hogy kisebb lehet a különbség a két ország fertőzöttsége között, mint amit a jelenlegi igazolt fertőzési szám mutat. Nagyjából 20 százalékkal több teszt jutott százezer főre Ausztriában is, mint Magyarországon (1867). Az igazolt fertőzöttek száma alapján Ausztria alig marad le Magyarországtól fertőzöttség tekintetében.
Elgondolkodtató adat, hogy Lengyelország a fenti oszágokhoz képest is nagyon keveset tesztelt, 743 új vizsgálat jutott százezer főre az utolsó 14 nap adatait összesítve, ami erősen árnyalja a jelenlegi, százezer főre számított igazolt fertőzések tizennégy napos összesített száma (41,6) alapján az élmezőnyben tartózkodó Lengyelország fertőzöttségéről alkotott képet. Romániában kevesebb teszt készült ebben a 14 napos időszakban, mint Magyarországon, százezer főre számolva 1341, a százezer főre jutó igazolt napi fertőzésszám is alacsonyabb (105,9). Hovátországban viszont a feleannyi új fertőzöttet találtak az elmúlt 14 napban, mint Magyarországon miközben mintegy 14 százalékkal több teszt készült százezer lakosra (1753).
Jól mutatja az országok közti, akár nagyságrendi különbségeket is a Belgiumban elvégzett tesztek száma, amely 14 nap alatt, százezer lakosra 4336. Ez majdnem a magyarországi háromszorosa, miközben jelenleg az igazolt napi fertőzések összesített száma alapján Magyarország helyzete kedvezőbb, csak 124,2 igazolt fertőzött jut százezer lakosra, míg Belgiumban 161,1.
Ami a kiugróan fertőzött Franciaországot illeti, ott a százezer főre jutó új tesztek száma 14 nap alatt 3118 – mivel az utolsó négy nap adatai nem voltak fellelhetőek, itt a négy nappal korábbi, szeptember 26-ig tartó 14 napról van szó. Mindenesetre ez a szám is duplája a Magyarországon 14 nap alatt végzett tesztek számának, miközben Franciaországban 236,7 a napi összesített fertőzésszám 14 napra és százezer lakosra számolva, ez kicsivel kevesebb, mint kétszerese a magyarországinak.
