A rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával – bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a kínai vakcinák beszerzése ügyében – írja a Válasz Online, amely korábban terjedelmes cikkben tárta fel az üzlet hátterét.
Mint ismert, a magyar állam nem közvetlenül a kínai gyártótól vásárolta meg az oltóanyagot, hanem egy „nevenincs” magyar cég közbeiktatásával ütötte nyélbe az üzletet. A Danubia Pharma nevű vállalkozás igen jól járt az 55 milliárd forintos kontraktussal. Miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta az orosz és a kínai vakcinákra vonatkozó szerződéseket, a Válasz Online kiderítette, az üzlet mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora. Szabó Lászlóról korábban a lap azt is megírta, hogy a kínai lélegeztetőgép-bizniszben is benne volt. Abban az esetben egy 17 milliárd forintos megrendelést kapott az egykori miniszter-helyettes.
Tovább élesedik a vakcinaharc, ezúttal a kínai oltóanyagokat vették tűz alá
A kínai járványügy feje arról beszélt, a vakcináik nem olyan hatékonyak, mint „nyugatiak”, de szerinte csak félremagyarázták a szavait. Az itthon is használt Sinopharm és az orosz Szputynik V oltások komoly politikai vihart kavarnak Európában.
A cikk megjelenése után a 24.hu hírportál arra a következtetésre jutott: ha másnak nem is, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) vezető Müller Cecíliának elvileg tudnia kellene, ki áll az 55 milliárdos kínai vakcinaüzletre kiválasztott cég mögött.
Ilyen előzmények után a rendszeres feljelentő és volt Fidesz-tag Tényi István bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés bűntett gyanújával – ismeretlen elkövető ellen. Beadványában Tényi is megállapítja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye és a nemzeti vagyonról szóló jogszabályok értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára. Szerinte az ügyben – bizonyítottság esetén – felvetődhet a hűtlen kezelés bűntett gyanúja. Egyben arra kéri a hatóságokat, hogy a tényállás tisztázása érdekében szükség esetén indítsanak nyomozást, illetve állapítsák meg bűncselekmény gyanúját.
