Csődbűntett gyanújával feljelentést tettek az egyiptomi vasúti üzletben érintett három, azóta felszámolt cég ügyében, tudta meg a Telex az ügyre rálátó forrástól.
Az ügy lényege, hogy a magyar állam szerződést kötött Egyiptommal, hogy 1350, részben orosz, részben magyar gyártású vasúti kocsit szállítanak le az észak-afrikai ország vasúttársasága, az ENR számára. A szerződésbe foglalt darabszám nagy részét le is szállították, de 284 kocsi még hátravan, ám ezeket az orosz–ukrán háború, finanszírozási problémák és a költségek megnövekedése miatt már nem sikerült teljesíteni. A Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztérium igyekszik megmenteni az üzletet, Vitézy maga is járt Kairóban ez ügyben még augusztusban.
Az üzlet miatt vizsgálatot rendeltek el, ám ezt nem a tárca, hanem az új vezetésű állami felszámoló (Reorg) indította, és ennek a vizsgálatnak az eredménye alapján született meg három cég ellenében a feljelentés, amit egy ügyvéd tett a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán. Az ügy a Ganz-MaVag International Kft.-t, a Magyar Vagon Dunakeszi Kft.-t és a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t érinti. A gyanú szerint a cégekből akkor is fizettek ki jelentős összegű osztalékot a tulajdonosoknak, amikor már tudható volt, hogy a társaságok pénzügyi helyzete ezt nem feltétlenül tette volna lehetővé.
A 2022 és 2024 közötti kifizetések összesen több tízmillió eurót tettek ki. A Magyar Vagon Dunakeszi a Ganz-MaVag Invest Zrt.-n keresztül 100 százalékban a Magyar Vagon Csoport (Hernádi Zsolt Mol-vezér üzleti köre) tulajdonában állt, míg a GMVI-ben a Magyar Vagon 50 százalékos tulajdonos volt, a másik 50 százalék pedig a CATO Investment Kft. (Tombor András) tulajdonába került.
A vizsgálatban különösen fontos kérdés volt az, hogy felmerülhetett-e fedezetelvonás, vagyis a cégcsoport tulajdonosai és vezetése mennyire látták a cég nehéz helyzetét, amikor osztalékfizetésről döntöttek. A szakértő arra jutott, hogy a vizsgált osztalékkifizetések, illetve egyéb pénzügyi tranzakciók a társaságok vagyonának olyan mértékű vagy jellegű csökkenését okozták, amely indokolatlannak tekinthető. A portál úgy tudja, a cégek és korábbi vezetőik úgy látják, hogy az osztalékfizetés önmagában nem volt jogellenes: szerintük erre az eredménytartalék terhére veszteséges évben is lehetőség volt, és az osztalékról egyébként is a tulajdonosi testületek döntöttek. Az egyiptomi vasúti üzlet sorsa sem dőlt még el, a magyar és az egyiptomi fél továbbra is tárgyal.
