Fellázadnak a kizsigerelt tanárok?

Az elmúlt hat hónapban hiába harcoltunk tisztességes béremelésért és az óraszámok csökkentéséért, a kormány lesöpörte a javaslatainkat. A túlterheltség és a pálya elöregedése miatt már a tanév kezdetén kimerült pedagógusok állnak a katedra mögött – figyelmeztetett Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a tömörülés pénteki budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatóján. 

Ezért az országos vezetés szeptember 22-re kongresszust hívott össze, amelyre várják a küldöttek javaslatait a nyomásgyakorlás lehetséges formáiról, és azok időzítéséről, hogy elérhessék a céljaikat – közölte. Augusztus 31-én, azaz szombaton, délután 15 órakor pedig a Keleti pályaudvarnál tartandó flashmob-akcióval hívják fel a figyelmet az oktatás bajaira.

A problémák középpontjában az óraszámok csökkentése áll: a PSZ szerint fix heti óraszámra lenne szükség a jelenlegi heti 22-26 órás munkaidő helyett, mert így nem egyértelmű, mi számít túlmunkának, és mit kell külön kifizetni. Ami a béreket illeti, a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy emelik a pedagógusok fizetését, de a tények mást mutatnak. Jól érzékelteti a helyzet visszásságát, hogy 2014 óta a pedagógusok bére csak 27, a garantált bérminimum viszont 72 százalékkal emelkedett. Már nem vonzó a pedagógusi életpálya, amit jól jelez, hogy 2017-ben még 6324 fiatal állt munkába, de a kötelező minősítésre már kevesebb mint a felük jelentkezett. Ehhez adódik a pedagógustársadalom elöregedése: a következő 15 évben 60-70 ezren mennek nyugdíjba a közel 150 ezer fős szakmából. – Ki fogja így tanítani a gyerekeket? – tette fel a kérdést Szabó Zsuzsa. 

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke arról beszélt, hogy a kormány becsapta a társadalmat, amikor béremelésről beszélt, mert az igazgatók pótlékának növelése és a gyakornoki idő megváltoztatása csak a pedagógusok töredékét érintette. Mint hozzátette, mára oda jutottunk, hogy a román pedagógusok átlagosan havonta 30 ezer forinttal keresnek többet, mint a magyar kollégáik, pedig 2010-ben a magyarok még 30 százalékkal kaptak többet, mint a román tanárok. Miután éves átlagban 4500-5000 pedagógus megy nyugdíjba, és a pályára lépők jó része eltűnik, 10-15 év múlva kevesek „luxusa” lesz az állami oktatásban való részvétel. Ezért a kormánytól egyértelmű és határozott lépéseket várnak a béremelések ügyében. 

Totyik Tamás arról is beszámolt, hogy a pedagógusok munkaterheléséről kérdőívet tettek közzé, és két nap alatt közel 1600 válasz érkezett. A gyorsértékelésből kiderült, hogy a válaszadók átlagosan 68 órát dolgoznak egy héten, és azok a legjobban leterheltek, akik tanfelügyeletet, minősítést végeznek. A tantárgyfelosztásban átlag 24 óra volt a tanítással lekötött idő, a válaszadók 44 órát helyettesítettek átlagosan az elmúlt tanévben, és a felkészülésre átlagosan 12 órát fordítottak. 

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor reagált Palkovics László innovációs miniszter nyilatkozatára, miszerint szeptemberben önálló szakképzési és felnőttképzési törvény kerülhet a parlament elé. Kijelentette: nem megengedhető, hogy a szakképzést kiszakítsák a köznevelés rendszeréből. – Ez elfogadhatatlan, ez ellen minden módon tiltakozunk – fogalmazott, és jelezte: a szakképzési és innovációs tanács mielőbbi összehívását kezdeményezik.