Felmentették Balmazújváros egykori fideszes alpolgármesterét a költségvetési csalás vádja alól a hajdú-bihari településen torzóban maradt uszodával összefüggésben indult ügyben. A létesítmény állapotát riportunkban mutattuk be.
Arról az uszodaépületről van szó, amelyre kétszer ítéltek meg állami támogatást: először 500 millió forintot, majd azt visszakövetelte a Belügyminisztérium, mivel nem készült el a megszabott határidőre a létesítmény. Csakhogy időközben ismét kijártak az uszodára újabb félmilliárd forintot, az alpolgármester pedig ebből teljesítette a visszautalást. Az ügyészség szerint ezzel nem arra használta fel a támogatást, amire a pénzt adták – vagyis uszodaépítésre –, így szerintük költségvetési csalást követett el Koroknai Imre. A volt alpolgármester az eljárás során nem vitatta, hogy ő intézkedett a visszafizetési utalványok teljesítéséről, de végig az ártatlanságát hangsúlyozta: – Meg vagyok győződve arról, hogy a visszautalással bűncselekményt nem követettem el – fogalmazott. Elmondása szerint ha nem utalja át a BM által visszakövetelt mintegy 500 millió forintos állami támogatást, inkasszálták volna a város bankszámláját. Nem kaptak volna bért az önkormányzati dolgozók, ingatlanokat zárolhattak volna.
Az ügy előzményeiről és következményeiről, továbbá a bírósági eljárásról korábban részletesen írtunk, ahogy arról is, hogy a szóban forgó büntetőeljárás nem azt vizsgálta, hogy kinek a felelőssége, hogy torzóban maradt az uszoda. Az eljárás kulcskérdése az volt: lehetett-e a második körben megítélt támogatást arra használni, hogy abból fizessék vissza az első támogatást? Az ügyészség szerint nem lehetett, abból be kellett volna fejezni az uszodát. Koroknai Imre védője, Bencző Ákos az eljárás során viszont azzal érvelt: a második, 2018-as támogató okirat szerint az első támogatásból elvégzett munkák a megítélt második támogatásban is elszámolhatók voltak. Továbbá felhívta a figyelmet: a második támogatás esetében sem jogszabály, sem a támogató irat nem írt elő elkülönített pénzkezelést – vagyis nem „pántlikázott támogatás volt” –, így a pénz elveszítette egyediségét, ezáltal olyan bevétellé vált az önkormányzatnál, mint bármi más bevétele. Továbbá tény: az államot végső soron nem érte kár, hiszen a második körös támogatásból megtörtént a visszafizetés.
Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivőjének közléséből kiderül: a bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a bűncselekmény eredmény tényállási eleme hiányzik. Vagyis bűncselekmény hiányában mentették fel Koroknai Imrét. Tehát azzal, hogy a vádlott aláírta az utalványokat, Magyarország költségvetésének, nem okozott vagyoni hátrányt. Az ítélet viszont egyelőre nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn.
