A koronavírus-járvány hazai berobbanásakor jelentős sajtóvisszhangot kapott egy kreatív informatikai megoldás, amely a hatóságok és a házi karanténba parancsolt fertőzöttek életét is megkönnyítette. Ma már alig szerepel a hírekben, 2020 májusában azonban külön kormányrendelet foglalkozott a Házi Karantén Rendszer (HKR) applikációval. Az Asura Technologies Zrt. által fejlesztett, Apple- és androidos telefonokra telepíthető alkalmazás az arcfelismerés és a helymeghatározás technikáira épült: segítségével igazolhattuk a rendőrségnek, hogy nem szegjük meg a karanténszabályokat.
Nem pusztán szívességből
Az Asura ügyvezető igazgatója, Kiss-Gy. Máté 2020 júniusában az Indexnek beszélt a HKR „születéséről”. Így tudhattuk meg azt is, hogy az applikációt az ötlet felmerülésétől kezdve rohamtempóban, négy és fél hét alatt fejlesztették, licencét pedig ingyen adták át az államnak. Kiss-Gy. arról már nem tett említést, hogy a nagylelkű felajánlás mellett az Asura azért szépen profitál majd a házikarantén-szoftverből. A fejlesztőcég a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Idomsoft Zrt.-vel állapodott meg az alkalmazás körüli teendőkről (az Idomsoft neve onnan is ismerős lehet, hogy ők felelnek a választási rendszer informatikai hátteréért).
Képernyőfotó az Asura és az Idomsoft között 2020-ban kötött szerződésekről
Fotó: Idomsoft.hu
A Magyar Hang átnézte az Idomsoft 5 millió forint feletti értékű, közérdekű adatként publikált szerződéslistáját: így derült ki, hogy a BM-es cég 2020. június 11. és 2021. december 31. között nettó 570,7 millió forintot fizetett az Asura Technologiesnak, a HKR alkalmazás üzemeltetésért. A supportszerződést a másfél év alatt több alkalommal is meghosszabbították, bővítették, ezek pedig a hosszabbítás időtartamától függően alkalmanként több száz milliós vagy csupán néhány milliós pluszt jelentettek.
A bevételről nem nyilatkoztak
A több mint félmilliárd forint értékű supportszerződés igencsak túlzónak tűnik: így vélekedtek a lapunk által megkérdezett, névtelenséget kérő szoftverfejlesztők – hozzátéve, hogy az app állami adatbázisokkal történő összekapcsolása azért megdobhatja az üzemeltetési költséget. Egy szakértő kérdésünkre legfeljebb 8–10 millió forintra becsülte az app értékét, megemlítve, hogy az Apple-okostelefonokon saját arcfelismerő szoftver fut, Androidra pedig készen is lehet vásárolni és telepíteni ilyen programot.
A Magyar Hang értelemszerűen az üzlet szereplőit is megkérdezte. Szerettük volna megtudni, hogy mi indokolta a magas árat (miközben az Idomsoft akár saját applikációt is fejleszthetett volna a karantén ellenőrzés céljára), hogy az állam az említett 570 milliónál többet is fizetett már az Asurának, és hogy jelenleg hány személy használja aktívan a HKR alkalmazást. A szoftverfejlesztő cég jelezte: alkalmazásukat a forráskóddal együtt május elején adták át az államnak, és addig saját költségen fejlesztették. „A rendszer részét képezi az androidos és iPhone-ra való applikáció, az adminisztrátori felület, valamint a vállalat saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciára épülő arcfelismerő szoftvere. Csak ez utóbbi szoftverkomponens piaci értéke több millió euró, melyet az Asura a fent ismertetett szoftvercsomag részeként adott át használatra az államnak” – írták a Magyar Hangnak.
Az Asura Technologies hozzátette, jelenleg is ők üzemeltetik a HKR-t, ám a rendszer kisebb terheltsége miatt 2021 őszétől már alacsonyabbra szabták a díjazást is. Az állami supportszerződések teljes értékéről azonban nem nyilatkoztak: helyette a május végétől elérhető éves beszámolójukat ajánlották, amelyből majd megismerhetjük a társaság bevételeit.
Az Idomsoft ennél is titkolózóbbnak bizonyult: a belügyes vállalat jellemzően annyira árnyékban dolgozik, hogy még nyilvánosan megadott telefonszámaik sem működnek. Amikor nagy nehezen eljutottunk egy munkatársukhoz, közölték, hogy „magánszemélyek” hívását nem fogadhatják. A cég végül írásban jelezte, hogy kérdéseinket közérdekűadat-igénylésnek tekintik, és azokra a törvényes határidőn, két héten belül válaszolnak.
A végső tulajdonos Rogán gyerekét neveli
A fejlesztő tulajdonosi háttere érdekes összefüggésekre mutat rá. Az Egyesült Államokban és Ázsiában is aktív Asurában 2019 októberében 700 milliós befektetéssel jelent meg az Eximbank tőkealapja, a mára 56 milliárd forint felett diszponáló EXIM Exportösztönző Magántőkealap, azóta pedig milliárdokat invesztáltak a fejlesztőcégbe. Az Eximbankot Szijjártó Péter miniszter felügyeli, ám sajtóhírek szerint informálisan Rogán Antal is befolyást gyakorol a bankra (ezt a feltételezést erősíti, hogy az intézetben négy évig Rogán bizalmasa, Puskás András volt a vezérigazgató).
Rogán hatására utalhat az is, hogy az Exim tőkealapját a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő irányítja, így lényegében ők fektetnek Exim-forrásokat az Asurába. Az Opten cégadatbázisa szerint a GB & Partners végső tulajdonosa és egyetlen részvényese Gubicza Ákos – rá utal a cégnévben a G betű – aki annyira Rogán-közeli, hogy a propagandaminiszter első feleségével él együtt, és ő neveli Rogán Antal első házasságából származó gyermekét. A B betű pedig Boris Mihály korábbi tulajdonost fedi, aki egy időben Rogán szomszédja volt a budai Pasa Park luxuslakóparkban.
Összegezve tehát elmondható, hogy az Idomsoft több mint félmilliárdot fizetett egy ingyenesen átadott alkalmazás üzemeltetésért – az applikációt fejlesztő Asura pedig egy Rogán-közeli tőkealap-kezelő érdekeltségének számít.
A kormányzati koronavírushonlap adatai szerint február 8-án (print cikkünk keletkezésekor) országszerte több mint 231 ezer aktív covidbeteget tartottak nyilván – és a valódi, ám nem regisztrált fertőzöttek száma ennek akár a három-négyszerese is lehet. Ugyanakkor aznap csak az ismert covidosok tizede, 23 288 fő volt házi karanténban.
Nehéz megmagyarázni, hogy miért pont az ő esetükben írta elő a járványügyi hatóság a karanténkötelezettséget, miközben a többi beteg szabálykövető magatartását senki sem ellenőrzi. Azt sem tudni, hogy a covidhullám csúcsán, amikor napi 8–10 ezer új fertőzöttet találnak, van-e értelme még az elkülönített betegek hatósági megfigyelésének. A helyzetet csak kacifántosabbá teszi, hogy – mint a Forbes is írja – a 2020 októbere óta érvényes szabályozás szerint minden karanténkötelezettnek le kell töltenie az Asura által fejlesztett HKR applikációt, ha van erre alkalmas eszköze – ugyanakkor semmit sem tudunk arról, hogy hányan tettek eleget az előírtaknak.
A karanténkötelezettség értelméről a rendőrséget és a Nemzeti Népegészségügyi Központot is megkérdeztük, és azt az Országos Rendőr-kapitányságtól is szerettük volna megtudni, hogy hányan használják a karanténszoftvert. Választ egyelőre egyik kérdésünkre sem kaptunk.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/7. számában jelent meg február 11-én.
