Hiába dolgozott a főnökei szerint jól, hiába volt megfelelő munkatapasztalata, mégsem hosszabbították meg egy kismama szerződését, a pályázatát pedig elutasították egy állami szervnél, az indoklás szerint „az ismétlődő szülés veszélye” miatt – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. Az írásból kiderült, nem ő volt az egyetlen női munkavállaló, aki jogviszonya alatt „elment szülni” és nem foglalkoztatták tovább, a szövegben a védelme miatt Dóra álnéven szereplő kismama azonban a Magyar Helsinki Bizottság segítségével beperelte az állami szervet.
Dóra 2015-től kapott állást az egyik országos állami szervnél. A másfél éves szerződését annak letelte után probléma nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Ez alatt az idő alatt gyermeke született, és a gyeden lévő anyuka a jogviszonyának hosszabbítását kérte. Másodszorra azonban már elutasították. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé főnökei.
A kismamát azzal biztatták, hogy pályázzon egy újabb gyakornoki állásra, amit néhány hónappal később írtak ki. De a tavaly őszi pályázaton sem járt sikerrel. Amikor Dóra az okokról érdeklődött, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta: azért nem vették vissza, mert valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka.
Később kiderült, két másik kismama is Dóra sorsára jutott. Figyelemreméltó, hogy míg a vele dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, addig a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt.
Dórát azóta egyéb kellemetlenség is érte. Egykori munkahelye ugyanis megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.
Az elküldött kismama ezt követően a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy a civil jogvédő szervezet képviselje őt a peres eljárásban. Azt szeretné elérni, hogy a bíróság kötelezze egykori munkaadóját munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére, és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Az országos állami szerv ugyanis súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta női munkavállalóját a szüléssel és anyai szereppel szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: „önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”
