25 uniós tagország minisztere szólította fel a magyar és a lengyel kormányt, hogy vonja vissza az uniós költségvetés – és így a 750 milliárd eurós koronavírus-járvány miatti helyreállítási alap – elfogadása ellen emelt vétót. Németország megegyezésről beszél, de azt egyelőre nem tudni, vajon milyen kompromisszum lehetséges.
– Ez nem a hatalmi játszmák ideje, hanem az egységé, és a koronavírus-krízis mellett nincs még szükség politikai válságra – így fogalmazott az Euobserver beszámolója szerint a 25 uniós miniszter nevében Ana Paula Zacarias, Portugália Európa-ügyi minisztere. Olasz kollégája pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Lengyelország ellenvetései ellentmondásosak, hiszen ha minden tagállam azt állítja, hogy tiszteletben tartja a jogállamiságot, akkor nincs oka annak, hogy valaki ellenezze a jogállamisági feltételeket. Vincenzo Amendola szerint egy kompromisszummal sosem lehet mindenki teljesen elégedett.
A lengyel miniszter, Konrad Szymański viszont továbbra is azon az állásponton volt, hogy jobb kompromisszum is lehetséges a mostaninál, és hiányolta a jogi garanciákat a szövegből, ami szerinte minden tagállamot érintő probléma. Varga Judit pedig – ahogy az elmúlt időszakban sokszor – ezúttal is azt hangsúlyozta, a szabályozás alkalmas arra, hogy politikai és ideológiai alapon szankcionálják Magyarországot.
Németország részben az Unió soros elnökeként is egyfajta közvetítő szerepet vállalt a tárgyalások során, és próbál megegyezést elérni, legalábbis erről árulkodik a német külügyminiszter, Heiko Maas nyilatkozata. Megfogalmazása szerint az „nem lenne okos a részéről”, ha elmondaná, mit gondol valójában a vétóról. – Nem csak megoldásra van szükségünk, hanem gyors megoldásra. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog – fogalmazott még kedden. Nem mindenki ilyen optimista, a Spiegel német hetilap például holland kormányzati körökből úgy értesült, ott elképzelhetetlennek tartják, hogy a vétó belengetése további engedményekhez juttassa Magyarországot és Lengyelországot.
Fejleményekre ezután legkorábban csütörtökön lehet számítani, az állam-és kormányfők ekkor gyűlnek majd össze egy videókonferenciára, amely elméletileg a koronavírus okozta krízissel kapcsolatos intézkedéseket vitatják meg. A Spiegel szerint elképzelhető, hogy a többi tagállam itt próbál meg nyomást gyakorolni Magyarországra és Lengyelországra; kérdés, hogy milyen érveket vethetnek be, hogy meggyőzzék a két vétózó tagállamot.
Hogy milyen kompromisszum lehetséges, egyelőre nem világos, Magyarország és Lengyelország már korábban világossá tette, hogy nem enged az álláspontjából. A vétó után mindkét ország hivatkozott arra, hogy már kezdettől jelezték: nem fogják támogatni a költségvetés és a helyreállítási alap javaslatát, ha abban a jogállamisági kritériumok szerepelnek. A vétóról egyébként levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét is korábban. A magyar kormányfő javaslatokat is megfogalmazott, többek között, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit, és hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára, vagyis hogy a Tanács által egy-egy tagállamra kirótt szankciókat az Európai Bíróságon lehessen megtámadni.
Az Európai Parlament, amelynek szintén hozzá kell járulnia a költségvetés tervezetéhez, a nyilatkozatok alapján nem támogatna újabb változtatásokat, amelyek álláspontjuk szerint lazíthatnak a jogállamisági feltételeken. Manfred Weber, a német Kereszténydemokrata Unió (CSU) politikusa, az Európai Néppárt frakcióvezetője Twitter-üzenetben jelezte: kizárnak tartja, hogy lazítsanak a jogállamisági szabályokon. Elmondása szerint az Európai Parlament ez esetben nem támogatja a javaslatot.
