Felzúdulás Európában: nem díjazta a magyar–lengyel vétót a többi tagország
Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

25 uniós tagország minisztere szólította fel a magyar és a lengyel kormányt, hogy vonja vissza az uniós költségvetés – és így a 750 milliárd eurós koronavírus-járvány miatti helyreállítási alap – elfogadása ellen emelt vétót. Németország megegyezésről beszél, de azt egyelőre nem tudni, vajon milyen kompromisszum lehetséges.

– Ez nem a hatalmi játszmák ideje, hanem az egységé, és a koronavírus-krízis mellett nincs még szükség politikai válságra – így fogalmazott az Euobserver beszámolója szerint a 25 uniós miniszter nevében Ana Paula Zacarias, Portugália Európa-ügyi minisztere. Olasz kollégája pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Lengyelország ellenvetései ellentmondásosak, hiszen ha minden tagállam azt állítja, hogy tiszteletben tartja a jogállamiságot, akkor nincs oka annak, hogy valaki ellenezze a jogállamisági feltételeket. Vincenzo Amendola szerint egy kompromisszummal sosem lehet mindenki teljesen elégedett.

Ki vétót vet, vihart arat
Arató László

Ki vétót vet, vihart arat

Brüsszelben válságtanácskozás van, még ha virtuális is; a tagállami vezetők, élükön Angela Merkellel, illetve az uniós intézmények vezetői keresik a kiutat.

A lengyel miniszter, Konrad Szymański viszont továbbra is azon az állásponton volt, hogy jobb kompromisszum is lehetséges a mostaninál, és hiányolta a jogi garanciákat a szövegből, ami szerinte minden tagállamot érintő probléma. Varga Judit pedig – ahogy az elmúlt időszakban sokszor – ezúttal is azt hangsúlyozta, a szabályozás alkalmas arra, hogy politikai és ideológiai alapon szankcionálják Magyarországot.

Németország részben az Unió soros elnökeként is egyfajta közvetítő szerepet vállalt a tárgyalások során, és próbál megegyezést elérni, legalábbis erről árulkodik a német külügyminiszter, Heiko Maas nyilatkozata. Megfogalmazása szerint az „nem lenne okos a részéről”, ha elmondaná, mit gondol valójában a vétóról. – Nem csak megoldásra van szükségünk, hanem gyors megoldásra. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog – fogalmazott még kedden. Nem mindenki ilyen optimista, a Spiegel német hetilap például holland kormányzati körökből úgy értesült, ott elképzelhetetlennek tartják, hogy a vétó belengetése további engedményekhez juttassa Magyarországot és Lengyelországot.

Fejleményekre ezután legkorábban csütörtökön lehet számítani, az állam-és kormányfők ekkor gyűlnek majd össze egy videókonferenciára, amely elméletileg a koronavírus okozta krízissel kapcsolatos intézkedéseket vitatják meg. A Spiegel szerint elképzelhető, hogy a többi tagállam itt próbál meg nyomást gyakorolni Magyarországra és Lengyelországra; kérdés, hogy milyen érveket vethetnek be, hogy meggyőzzék a két vétózó tagállamot.

Hogy milyen kompromisszum lehetséges, egyelőre nem világos, Magyarország és Lengyelország már korábban világossá tette, hogy nem enged az álláspontjából. A vétó után mindkét ország hivatkozott arra, hogy már kezdettől jelezték: nem fogják támogatni a költségvetés és a helyreállítási alap javaslatát, ha abban a jogállamisági kritériumok szerepelnek. A vétóról egyébként levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét is korábban. A magyar kormányfő javaslatokat is megfogalmazott, többek között, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit, és hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára, vagyis hogy a Tanács által egy-egy tagállamra kirótt szankciókat az Európai Bíróságon lehessen megtámadni.

Az Európai Parlament, amelynek szintén hozzá kell járulnia a költségvetés tervezetéhez, a nyilatkozatok alapján nem támogatna újabb változtatásokat, amelyek álláspontjuk szerint lazíthatnak a jogállamisági feltételeken. Manfred Weber, a német Kereszténydemokrata Unió (CSU) politikusa, az Európai Néppárt frakcióvezetője Twitter-üzenetben jelezte: kizárnak tartja, hogy lazítsanak a jogállamisági szabályokon. Elmondása szerint az Európai Parlament ez esetben nem támogatja a javaslatot.